Az analitikus pszichológia

„Az analitikus pszichológia Carl Gustav Jung (1875-1961), svájci pszichiáter és pszichoterapeuta nevéhez kötődő mélylélektani pszichoterápiás irányzat, amely hangsúlyozza a tudattalan pszichés folyamatok meghatározó szerepét a pszichés egyensúly megőrzésében, illetve helyreállításában. Eredetét tekintve a freudi pszichoanalízis talaján fejlődött ki, de Jung Freuddal való szakítása után azonban hamarosan önálló pszichoterápiás iskolává vált.” Személyiségmodelljében a személyes tudattalan freudi értelmezését és alkalmazott szimbólumrendszerét kiszélesítette. Bevezetette a kollektív tudattalan, és az archetípusok fogalmát, kidolgozta komplexuselméletét. Folytatás

Az anyag és a szellem kapcsolata: A TEREMTÉS

Az anyag

Az új fizikai elképzelések szerint az anyag a vákuum terméke. Ez olyan látványként képzelhető el, mint egy hatalmas tengerfelszín, amelyen az apró fodrozódások még nem tudnak hullámtarajokat kiemelni, de a nagyobbak már igen. Ezek a hullámkúpok a valódi részecskék, amelyek a létezésük csúcsán meggörbítik a teret, majd visszazuhannak a kvantumvákuumba. Ekkor leadják többletenergiájukat, amellyel a kiemelkedésre képesek voltak, ám éppen ez az energia gerjeszt egy újabb valódi részecskét. A valódi részecskék viszonylag állandó, hosszú életű gerjesztései a vákuumnak. Ez nem azt jelenti, hogy ezeken a helyeken a vákuumhullám tovább fennmarad, inkább azt, hogy itt gyakrabban történik gerjesztés, a térgörbület nagyjából állandósul, és a fluktuációk csomóit a visszahulláskor keletkező energia nem veri szét. Folytatás

Srí Ramana Maharsi

Hol helyezkedik el Srí Ramana Maharsi az egyetemes spiritualitásban? Ken Wilber szerint ő a XX. század szentje. A Talks with Sri Ramana Maharshi (Beszélgetések Srí Ramana Maharsival) című könyv amerikai kiadásához írt bevezetőjében így vélekedik:
„Gyakran megkérdezik tőlem: ha egy lakatlan szigetre kerülnél, és csak egy könyvet vihetnél magaddal, melyik lenne az? A könyv, amit a kezedben tartasz – Beszélgetések Srí Ramana
Maharsival –, az egyik abból a kettő-háromból, amit mindig említek. Ráadásul a Beszélgetések a következő tekintetben élen jár a listán: ez a huszadik század legnagyobb bölcsének élő hangja, és vélhetőleg korunknak, de talán minden időknek legnagyobb spirituális megvalósítása. […] Ő egyszerűen az abszolútumból és az abszolútumként, az Önvalóként, a legtisztább Ürességként beszél, ami az egész megnyilvánult világ célja és alapja, amely mégsem más, mint ez a világ. Ramana, Sankarát idézve, gyakran szokta mondani: A világ illuzórikus, egyedül Brahman valós, Brahman a világ.” Folytatás

A szex és spiritualitás közti kapcsolat

A férfi és a nő szexuális egyesülése megjelenik a világ szinte összes spirituális rendszerében, konkrét, vagy metaforikus formában. Megjelenik ez a törzsi vallásokban, a nemek kölcsönös játékaként, vagy a teremtésmítoszokban szerte a világon, mint például Shiva és Shakti története; vagy a férfi és női energiaminőségek formájában, mint például a yin és a yang. A judaizmusban és kereszténységben megtaláljuk Shekinah és Sophia alakjait, akik a júdeo-keresztény férfi istenek női ellentétpárjai, végül az eksztatikus tradíciók, mint például a szúfizmus misztikusainak szerelmes versei is jó példák erre. De foglakozik a szexualitás isteni aspektusával a tantra-jóga és a taoizmus hagyománya is. Mindezek a hagyományok technikákat dolgoztak ki, melyek célja a szexualitás alatti módosult tudatállapotok szándékos elérése. Emellett az derül ki a kutatásokból, hogy meglehetősen sok, spirituális szexuális gyakorlatot nem végző, s gyakran ezekről nem is tudó ember (Scantling és Browder szerint minden huszadik) tapasztal meg spontán, önkéntelen, nem szokványos szexuális élményeket a nemi aktus alatt, függetlenül korábbi hiedelmeiktől, és a társadalmuk nézeteitől. Mi történik velük és milyen jelentést adnak az élményeiknek? Folytatás

Mit védünk, és mi ellen védekezünk?

„A fenséges elfojtása éppolyan jelentős bennünk, mint az ösztön-énünk elfojtása. Az Istennel szembeni védekezésünk csak egy kicsit tér el attól, ahogy az Ördög ellen védekezünk. De ami közös Istenben és az Ördögben, az az, hogy mindketten az egót veszélyeztetik.”
(Ken Wilber)

A klasszikus felfogás: a szorongató belső tartalmak ellen védekezünk

Mindannyiunknak vannak öntudatlan, automatikussá vált önvédő fogásaink, melyet a lélektanban elhárító mechanizmusoknak hívunk. Az elhárítási mechanizmusainkkal az énünk integritását, az identitásunkat védjük, azt, aminek érezzük magunkat, és az ellen védekezünk, ami ezt megingatná, veszélyeztetné. Az ilyen dolgokat igyekszünk elhárítani. Az elhárító mechanizmusokra rögvest a pszichoterápia történetének elején felfigyeltek már, nevezetesen Freud és lánya Anna Freud, így a klasszikus felfogása és leírása az elhárító mechanizmusoknak tőlük és a pszichoanalízisből ered, mely szerint a tudatalattiból feláramló, a tudat számára túl erős, vagy elfogadhatatlan impulzusokat a tudatos én szűri. A tudatalattiban mind ösztönös törekvések, és érzelmek vannak, mind felettes-én tartalmak, azaz erkölcsi, morális, emberi-társas szabályozó elvek. Ezek közül sok, ha teljes valójában bukkanna fel, az túl sok lenne a tudatos én számára, ezért az határokat tart fent, védi önmaga integritását, szűr, védekezik. Az elsődleges védekezés tehát, noha látszólag más emberek felé irányul, igazából az általuk saját magunkban kiváltott és felbukkanni akaró tartalmak ellen irányul. Folytatás

Pszichoaktív szerek

A pszichoaktív (tudatmódosító) vagy pszichotrop szerek a viselkedést, hangulatot és az érzelmi reakciót befolyásoló vegyületek. Ezek olyan természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek a szervezetbe jutva a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, hiányuk pedig elvonási tünetekkel jár. A pszichoaktív szereket hívják drogoknak vagy kábítószereknek, de a köznyelvben a két elnevezést keverve használják. A kábítószer egy jogi fogalom. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint: „Kábítószer minden olyan anyag, amely a fogékony biológiai struktúrák ingerléséhez vezet, amelynek fogyasztása tiltott, vagy a nem tiltott anyagok közül, amelyek fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas vagy deviáns”.

Folytatás

Test páncél és annak feloldása

A pszichoanalízis történetének talán legbotrányosabb személyisége, Wilhelm Reich, 1897-ben,
Ausztriában született. Ifjúságát tragikus események árnyékolták be. Tizenkét évesen anyja
öngyilkos lett, miután viszonyt folytatott egy férfival, amit az ifjú Reich elmondott apjának.
Öt évvel később, önmagát szándékosan megbetegítve meghalt az apja is. Reichnek kellett
átvennie szülei birtokának vezetését, emellett leérettségizett, majd három és fél évig katona
volt. A háború után Bécsbe ment és orvosnak tanult. Már tanulmányai alatt kapcsolatba lépett
Sigmund Freuddal és 1920-ban tagja lett a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesületnek. Élete legnagyobb részében elismert analitikus volt, munkáinak középpontjában főleg
a karakterstruktúra állt. Zsidó származása és szexualitással kapcsolatos nézetei miatt
emigrálni kényszerült, előbb 1934-től Norvégiában, majd 1939-től Amerikában élt. Folytatás

Enneagram 4: A művész

Az enneagramról pár szó:

Az enneagram egy személyiségtípus rendszer, melynek alapjai ezoterikus, ősi múltra tekintenek
vissza, de a jelenlegi formájában ismert, kidolgozott személyiség típustana a XX. század New
Age-es pszichológiájának a terméke, s mint ilyen, elsősorban az 1970-es évek óta került a
köztudatba és használatba, akár mint önálló rendszer, akár elhelyezve, mint a transzperszonális
pszichológia vagy az integrál pszichológia része. 


Enneagram 4-es típus: A művész

I. AZ ALAPFELÉPÍTMÉNY

Szenvedély, alapérzés: IRIGYSÉG
Védekező mechanizmus: önmagába vetítés
Tudattalan gyermekkori üzenet: Nem helyes túl jól lenni!
Elveszett gyerekkori üzenet: „Annak látunk, aki vagy!!”
Félelem: Félelem attól, hogy nincs identitása és személyes fontossága.
Alapvető vágy: vágya, hogy hiteles önmaga legyen – mely elpuhultsággá silányul.
Énkép, amit fenn akar tartani: egyedi, más, mint a többi, érzékeny, magával őszinte.
Ezért ezzel a tevékenységgel azonosul: a másság érzésével, a hibásság érzésével és érzelmi
reakciókkal. Nem akarja elismerni eredendő jóságát és a többiekhez való hasonlóságát.
Fő manipulációs eszköze: szeszélyességgel – mindenkinek nagyon óvatosan kell vele bánni.
Gyermekkori alaphelyzet:

A négyes is a szeretet elvesztésével küszködik. Ennek több formája lehetett, akár már a méhben
nem érezte jól magát, akár megvolt a szeretet, de menet közben veszett el (első három-négy év
általában). Tipikus, mikor a lány veszti el apja szeretetét, pl. az ödipusz korban, mikor a papa
megijed a lány bújásától szexuális felhangot érezve, s megkéri a lányt, többet ne másszon az
ölébe, aki nem érti, miért, s rossznak hiszi magát. Akár ez az ok vagy más, a négyes ettől azt
gondolja és érzi, hogy valami baj van vele. Az Édenkert elvesztését éli meg, és úgy próbálja
visszaszerezni a figyelmet és az édenkerti állapotot, hogy nagyon egyedi lesz, annyira, hogy nem
vonatkoznak rá a szabályok. Mindezt azért teszi, hogy figyeljenek rá megint. Tragikus
sebzettséget, egyedüllétet, kívülállóságot érez, s mindezt a „különleges vagyok és egyedi”
érzetben foglalja össze. Folytatás

Gebser elmélete a világnézeti szintekről

Gebser úgy véli, hogy az emberiség tudata több fejlődési szakaszon ment át, ahol a fejlődés nem lassú, fokozatos, folyamatos és lineáris módon ment végbe, ahogyan azt a darwini modell sugallja. A fejlődési váltás mutációszerűen zajlik le, ugrásszerűen, rövid idő alatt. Vagyis hosszú idő eltelik egy tudatfejlődési szinten, majd az a szint, mikor kiélte önmagát, mintegy megborul, zavar keletkezik, és hirtelen, rövid idő alatt kialakul az új működésmód. Gebser azt is állítja, hogy ezek az átalakulások strukturális változást eredményeznek a tudatban és a testben is. A következő szintekről, tudatstruktúrákról beszél:

  1. Archaikus világnézet
  2. Mágikus világnézet
  3. Mitikus világnézet
  4. Mentális világnézet
  5. Integrált világnézet

Gebser szerint a XX. század zűrzavara éppen a mentálisból az integráltba való átmenetet jelzi, most van ez a korszakváltás, tudatszint-váltás, kvantumugrás. Fontos tézise az is, hogy minden egy spirituális ősforrásból ered, és a fejlődés állomásaiban egyre inkább megnyilvánul a spiritualitás jelenléte. Ez az evolúció hajtómotorja, a szintek – noha van egy egymásutániságuk – egymás mellett is léteznek a Földön, tehát egy időben más kultúrákban, és adott kultúrákban más egyénekben más-más szintek lehetnek jelen. Ezzel együtt a fenti sorrend egyetemes és mindenki ezeken megy át, s végül minden kultúra is végig fog menni ezen a fejlődési útvonalon. A továbbiakban röviden áttekintjük a mentális és az integrál világnézeteket.

Folytatás

INTEGRÁL AKADÉMIA PROGRAMOK AZ EVERNESS FESZTIVÁLON – JÚNIUS 20-25.

Egész héten át, minden nap reggeltől estig nyitva az Integrál Akadémia Sátor: saját élmény, tanulás, megnyílás, életünket átalakító gyakorlatok, találkozás a tanítóinkkal. Miközben a Balaton parton lazulsz és nyaralsz, a lelked is táplálékhoz jut.

KATTINTS A PLAKÁTRA NAGYOBB MÉRETÉRT!