Az integrál pszichológia egy teljes spektrumú emberképet kínál, mely többszörösen integrált: térben, időben és megközelítésmódban. A téri integráció azt jelenti, hogy a Föld minden pontján lévő tudást érinti. Manapság kelet-nyugat szintéziséről szoktak beszélni, ami itt kiegészül észak és dél szintézisével is. Északon élnek pl. a sámánikus lélektannal rendelkező eszkimók vagy az észak-amerikai indiánok, délen az afrikaiak vagy az Amazonas menti dél-amerikai indiánok. A „kelet-nyugat integrációja” tehát egy leegyszerűsített séma, a teljes kép teljes téri, azaz keleti-nyugati, északi és déli, globális integrációt jelent.

Folytatás →

A típustanok a legrégibb múltra tekintenek vissza az emberi viselkedés és tulajdonságok magyarázatában. A személyiségtípusok keletkezése levezethető az emberi elme általános kategorizáló hajlamából, mely ősidőktől fogva segítette az ember világról alkotott képének kezelhetővé alakítását.

A típusalkotás során egymástól éles határokkal elválasztott, diszkrét kategóriákat alkotunk. A személyeket vagy egyik, vagy másik kategóriába soroljuk be, nagyon gyakran a kategória feltűnő jegyeit hordozó prototípus alapján. Az elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre több kategóriába is tartozzon az adott összefüggő típusok közül.

A legkorábbi ún. klasszikus típustanok szerint, melyek az ókori görög tudósoktól származnak, a típusok öröklött hajlamokból és alkati vonásokkal együtt járó tulajdonságokból állnak. Ilyen a Hippokratész-Galénosz-féle vérmérsékleti típustan.

Folytatás →