Fehér Csilla bejegyzései

A kereszténységtől az istenkeresés misztériumáig

Emlékszem, amikor elsőben a buddhizmus és a keresztény misztika előadások egymás után következtek egy oktatási hétvégén. Szombaton a buddhizmus tanításaitól átszellemülve jegyeztem meg csoporttársaimnak, hogy kíváncsi vagyok, ezek után mit adhat a másnapi kereszténység előadás? Persze leesett az állam attól az újfajta látásmódtól, amibe vasárnap a kereszténységet 8 év katolikus gimnázium után átcsomagolták nekem. Akkor még nem tudtam, hogy ez már csak így megy az Integrál Akadémián.

Folytatás

Így segít a jóga az önbizalmad növelésében

 

Amikor életünkben elérünk egy bizonyos érettséget, akkor magától, mintegy sorsszerűen ébred fel bennünk a megismerés vágya. Ekkor önkéntelenül is befelé fordulunk, hogy a lét rejtelmeit, az élet nagy kérdéseit kutassuk. Szomjazva vetjük bele magunkat a megismerés filozófiájába, amivel – olykor tudattalanul – saját korlátainkon és véges emberi létünkön túlra akarunk tekinteni.

Keresésünkben eljön az a pillanat, ahol az illúzió már nem takarja el teljes egészében tisztuló belső látásunkat. Ekkor szabadulni akarunk énünktől, a testi élettől, az önös cselekvésektől. Ez az a pont, ahol a keresőnek érdemes a jóga útjára lépni. Itt ér véget a nyugati pszichológia segítő szerepe, hogy átadja a helyét a keleti tanoknak.

Folytatás

Ez mutatja, hogy a gondolkodás új szintjére léptél

Az, ahogy most látjuk és érzékeljük a világot csak egy állomás azon a fejlődésvonalon, amit életünkben bejárunk. Minden állomás fontos és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a következő szintre léphessünk. A nyugati társadalmak többsége jelenleg a racionális gondolkodás kognitív fejlődési szakaszában tartózkodik, és innen készül továbblépni az integrált gondolkodásmódba. Mire számíthatsz, ha ez veled is megtörténik? Erről olvashatsz alábbi cikkünkben.

Folytatás

A jóga túllép a nyugati tudomány határán

Nyugaton próbáljuk az általunk ismert kategóriák szerint címkézni a jógát. Embere válogatja, hogy sportként, filozófiaként, vallásként, belső útként vagy mentálhigiénés lehetőségként látjuk és használjuk. Azt leszögezhetjük, hogy nem tartjuk számon a nyugati értelemben vett tudományok között. Elsősorban azért nem, mert a jóga a valóság felfedezésének gyakorlati útja a befelé irányuló figyelem önvizsgálata által, vagyis egy objektíven nem mérhető szubjektív jelenség.

A nyugati (természet)tudomány a fizikailag és érzékszervileg tapasztalható, mérhető és bizonyítható megállapítások által próbálja meg leírni a világot és értelmezni a valóságot. A jóga útja azonban a közvetlen megtapasztalásokra, a belső, szubjektív élményekre épít, ami túl van a gondolkodáson és a logikán. A jóga tehát ilyen értelemben nem tudomány.

Folytatás

Hat létforma, amelyben élhetünk

A buddhista elképzelés szerint számos olyan univerzum létezik, ahol érző lények élnek. Nincs tisztán kimondva, hogy ezek vajon fizikailag más bolygók, alternatív tudati valóságok vagy a kettő együtteséből álló univerzumok. A buddhista szertartások szövegeiben mindenesetre többször találunk utalást arra, hogy Buddha beszédeit milyen dévák (istenek, istennők), és más univerzumbeli lények hallgatták. A vadzsrajána buddhizmus szertartásainak jókívánság részeiben pedig benne van: „minden lény javára, az univerzum minden szegletében”.

Folytatás

Ezotéria vs. exotéria – Mi a különbség?

Spirituális hagyományoknak nevezzük az egy-egy megvilágosodott, isteni embertől eredeztetett, generációkon áthagyományozódott sok száz vagy ezer éves tan- és gyakorlatrendszereket. Ilyenek a nagy világvallások, és azok belső, misztikus, meditatív hagyományai.

A spirituális hagyományok mentén kétféle megközelítés alakult ki: a belső tan, a meditatív, sajátélményű tevékenység, és a külső tan, az intellektuális-rituális mód. Ez az ezotéria és az exotéria. Az alábbiakban e kettőt vesszük szemügyre közelebbről.

Folytatás

INTEGRÁLJ! AZ IDŐ, A TÉR ÉS A MEGKÖZELÍTÉSMÓDOK INTEGRÁLÁSA

Az egyén belső világának kérdéskörében két nagy hagyománnyal rendelkezünk: a spiritualitással és a pszichológiával. A spiritualitás a Föld minden kultúrájában megtalálható és több tízezer éves. A pszichológia a nyugati kultúra terméke és mintegy 100 éves. Mindkettő fontos: olyat ad a világnak, amit a másik nem. Ebből fakadóan önmagában egyik sem teljes, a kettő együtt pedig gazdagabb képet fest számunkra a valóságról, mint az egyik önmagában.

Folytatás

„Itthon vagyok. Létezik az, hogy ezek az emberek szeretnek engem.” – interjú az Integrál Akadémia diákjaival

Az Integrál Akadémia Nyílt Napján beszélgettünk az iskola jelenlegi és volt diákjaival. Arra az egyszerű kérdésre kerestük a választ, hogy mit adott nekik az Integrál Akadémia? A következőkben a válaszokat olvashatod.

Folytatás

Amikor mennél, de a világ nem ereszt

Gyerekként azt hisszük, a miénk lesz minden, ami elő van írva: ház, összetartó család, jó kocsi, gyerekek és persze egy vastag állás, amiből mindezt fedezzük. Vannak szerencsések, akiknek ez össze is jön, de lássuk be, ők a kivétel, ami erősíti a szabályt.

Folytatás

Felnövünk, vagy felnőtté válunk? – a hétköznapi szerepjátékról

„Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében.” (William Shakespeare, Ahogy tetszik, II. felvonás, 7. szín)

Folytatás