Önismeret: áldás vagy átok?

Vannak pillanatok, amikor legszívesebben a város összes ajtaján bekopogtatnék, hogy hírül vigyem az önismeret lehetőségét. Áldásként érkezett az életembe és biztos vagyok benne, hogy másoknak is valódi segítséget nyújthat. Persze tudom, hogy ez végképp nem az a történet, amit erőltetni lehetne. Ez nem egy gyorstalpaló tanfolyam, ahol passzív részvevőként kapsz egy elméleti tudást, amit később hasznosíthatsz. Az önismeret egy világokat felforgató, nagyon is élő, aktív részvételt kívánó gyakorlati munka önmagunkon és gondolkodási mintáinkon. Képes gyökerestől felforgatni belső világunkat, hogy aztán a létezés egy teljesen új szintje bontakozhasson ki bennünk. Az önismeret egy áldás.

Folytatás

Jógi vagyok, ha jógázok?

Nevezhetjük magunkat jóginak, ha mindennap végezzük a jóga ászanákat? Mit jelent a „felébredés”, miből ébredünk fel és mi az, hogy „végső valóság”? Hogy lehet a jógával elérni a megvilágosodást? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbi írásban.

Folytatás

Tölts minőségi énidőt magaddal!

Felgyorsult világunk olykor kaotikus rendszerében helyet követelt magának egy új fogalom, mely már nem csak pszichológiai körökben ismert: az énidő. A nyugati civilizációban külön iparág fejlődött ki ennek elmélyítésére és fokozására. Minden ilyen program azt ígéri, hogy magunk mögött hagyhatjuk hétköznapi gondjainkat. Valljuk be, hogy ez azért nem mindig sikerül. Előfordul, hogy ugyanolyan stresszesek vagyunk egy-egy nyaraláson, mint otthon és a hétvégi wellness sem tud minket mindig kikapcsolni. Mivel önmagunk elől nem tudunk elbújni, így a megoldásra váró problémákat és az égető vágyakat ott hordozzuk lelkünkben. Nem tudjuk úgy bepakolni az útibőröndünket, hogy ezt mind magunkkal ne vinnénk. Belső világunk egy olyan csomag, amely mindenhová elkísér minket.

Folytatás

A negatív automatikus gondolatok és a helyzetek értelmezése

A kognitív modell feltételezi, hogy az újszülött olyan képességekkel születik, melyek révén képes arra, hogy az őt ért élményeket aktívan feldolgozza. A személy fejlődése során a társas környezettel történő kapcsolatok és interakciók során szerez tapasztalatokat, és ezek alapján alakítja ki viszonyulásait önmagához, másokhoz és a világhoz.

Ezek a viszonyulások, az egyes helyzetek személyes értelmezései alkotják a kognitív struktúrát. A kognitív struktúra hierarchikus, és szintjei eltérnek egymástól stabilitásukban és a tudatosság számára való hozzáférhetőségükben. A kognitív struktúra mindig befolyásolja az egyes helyzetek értelmezését.

Folytatás

Mi a közös az alkímiában, a Gestaltban és a Spiráldinamikában?

A mai közgondolkodásban az alkímiát egy mágikus, babonás áltudománynak tekintjük, amelynek célja valamikor a felvilágosodás előtt az aranycsinálás, vagy a fiatalságot és örök életet biztosító bölcsek kövének előállítása volt. Írásomban bemutatom, hogy az alkimisták által leírt folyamat nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan Fritz Perls és Joseph Zinker definiálták a Gestalt ciklust, ahogyan Don E. Beck és Christopher C. Cowan vázolták a spiráldinamika fejlődési modelljét és ahogyan Ken Wilber leírta a holarchikus megőrizve meghaladást. Megemlékezem Carl Gustav Jungról, aki elsőként figyelt fel az ilyen jellegű analógiákra. Folytatás

A generációs elmélet spiráldinamikai értelmezése

lmp-fourth-turning-strauss-howeA generációs elméletet William Strauss és Neil Howe amerikai történészek alapozták meg az 1991-ben megjelent Generations című könyvükkel. Ebben azt állítják, hogy az egymást követő emberi generációk világlátásában, értékrendjében és viselkedésében egy mintázat fedezhető fel, ami ciklikusan ismétlődik. Szerintük egy ilyen ciklus (saeculum) hozzávetőleg egy emberöltőt, 80 évet tart és az alábbi szakaszokból áll: Folytatás