Jógi vagyok, ha jógázok?

Nevezhetjük magunkat jóginak, ha mindennap végezzük a jóga ászanákat? Mit jelent a „felébredés”, miből ébredünk fel és mi az, hogy „végső valóság”? Hogy lehet a jógával elérni a megvilágosodást? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbi írásban.

Folytatás

A Föld vallási térképe

A világ kultúrái olyan, a térképeken is ábrázolható földrajzi térben találhatóak, amit számos szempont szerint fel lehet osztani. Az alapvető keretet a természetföldrajz adja, amin túl társadalmi, kulturális, politikai és vallási szempontok is szerepet játszanak. Utóbbi mentén haladva térképezzük fel az alábbi írásban az egyes földrészeken jellemző vallási formákat.

Folytatás

Patológiás vs. normális – hol a határ?

A pszichopatológia az a tudományág, ami a viselkedés és a szubjektív élményvilág kóros jelenségeivel foglalkozik. Mindannyian megélünk olykor érzelmi hullámvölgyeket és hajlamosak vagyunk ilyekor azt mondani magunkról, hogy depressziósok vagyunk. Egy-egy borongós hangulat azonban még nem nevezhető kórosnak. Sokszor találhatjuk szembe magunkat az élet kiszámíthatatlanságával, amikor azt érezzük, nem tudunk megbirkózni a váratlan helyzetekkel. Hogy ezeket a lelkiállapotokat mikortól nevezzük kórosnak, a mai napig vita tárgyát képezi a pszichológiában és a pszichiátriában. Van azonban egy-két éles határvonal, ahonnan elindulhatunk.

Folytatás

Buddha ösvénye kivezet a szenvedésből

Buddha i.e. 624-ben született a mai Nepál területén, a Himalája déli lábánál a Lumini kertben. Apja a Sákja Királyság királyaként nagyon óvta attól, hogy meglássa a világ valódi arcát. A herceg születésekor egy aszkéta azt jövendölte, hogy nagy uralkodó lesz belőle, ha a palotát választja, amennyiben azonban lelki útra tér Buddhává, azaz megvilágosodottá válik. Apja azt szerette volna, ha az ő nyomdokaiba lép, az ifjú hercegnek ezért a Sziddhárta, „minden kívánságot beteljesítő” nevet adta és csak a szép dolgokat mutatta meg neki a világból. A herceg azonban egy napon kíváncsi lett a palota falain túli világra is. Apja mindent megtett, hogy az utcákon is csak szépet lásson, de két fogyatékos öregember mégis Sziddhárta elé tévedt. Az ifjú herceg ekkor felismerte, hogy a szépség mellett szenvedés is van. Amikor látta meghalni az embereket, szívében együttérzés ébredt minden lény szenvedése iránt. Ekkor megfogadta, hogy kiutat talál ebből az örökös körforgásból. Gyermeke születése ellenére elhagyta családját, hiszen tudta, hogy a pillanatnyi örömök megélésén túl rájuk is ugyanúgy a szenvedés és a halál vár.

Folytatás

Buddha nem volt buddhista

Írta: Gánti Bence, Pőcz Adriana

Bármennyire is úgy tűnik, hogy a spirituális hagyományok és vallások szinte áttekinthetetlen sokasága létezik a világban, valójában könnyen megszámlálhatók és áttekinthetők. Csak néhány fő, élő spirituális hagyomány létezik a Földön, amelyek mélyen gyökereznek az emberiség múltjában. Mit nevezünk élő hagyománynak? Azt a hagyományt, amely több évszázados vagy több évezredes múlttal rendelkezik, és élő mesterek adják át a tanítványaiknak egy láncolaton át.

Folytatás

Szellemet a palackból…

Az egyik ok, amiért pályaválasztáskor a szociológia irányába fordultam az volt, hogy össze tudjam rakni magamban ennek az életnek nevezett, néha túlontúl fájdalmas játéknak a kirakós darabjait. Kerestem a „miérteket” és azt hittem, ebben segít majd a szociológia. Tény, hogy nagyon sokat megtanultam az egyetemen a társadalom kollektív működésmódjáról, hierarchikus és strukturális szerveződéséről, a mögöttes folyamatok organikus és mesterséges marionett szálairól. Azt éreztem azonban végig, hogy nem jutok elég mélyre a különböző elméletek és gyakorlatok tanulmányozásával. Nem kaptam meg a válaszokat és egy idő után úgy éreztem magam, mint a szárazföldön pattogó hal, aki kétségbeesve keresi a mélység vizei felé vezető átjárót a földben. Aztán később, ahogy hónapról hónapra egyre többet értettem meg és illesztettem be saját világképembe az integrál szemléletből, úgy éreztem, nem egy átjárót, de magát a tengert találtam meg.

Folytatás

A negatív automatikus gondolatok és a helyzetek értelmezése

A kognitív modell feltételezi, hogy az újszülött olyan képességekkel születik, melyek révén képes arra, hogy az őt ért élményeket aktívan feldolgozza. A személy fejlődése során a társas környezettel történő kapcsolatok és interakciók során szerez tapasztalatokat, és ezek alapján alakítja ki viszonyulásait önmagához, másokhoz és a világhoz.

Ezek a viszonyulások, az egyes helyzetek személyes értelmezései alkotják a kognitív struktúrát. A kognitív struktúra hierarchikus, és szintjei eltérnek egymástól stabilitásukban és a tudatosság számára való hozzáférhetőségükben. A kognitív struktúra mindig befolyásolja az egyes helyzetek értelmezését.

Folytatás

A mini-szatori élménye

A gestalt terápiát Fritz Perls alkotta meg a hatvanas-hetvenes években, a humanisztikus pszichológia és mozgalom légkörében és helyszínén (USA), miután a náci Németországban felnőve, és onnan az Amerikai Egyesült Államokba emigrálva pszichoanalitikusan képzett pszichoterapeuta lett, s jó néhány évtizedig így dolgozott.

Perls gestalt módszerének a lényege, hogy az ember figyelmét erősen, tisztán, kontúrosan az itt- és-mostba hozza. Például miközben egy csoporttag elkezd mesélni egy nem-itt-és-most témájú problémájáról “a férjemmel való konfliktusom először akkor mutatkozott meg, amikor…”, akkor Perls hirtelen belekérdez: “Miközben ezt mondod, észre tudod venni a hangod minőségét? Hallod, hogy félelem van benne?”… és “A jobb lábad, ami csábítóan ringatja magát, közben az mit mond? Mit mondana, ha tudna beszélni?” Mindez arra kényszeríti az embereket, hogy kiessenek abból a megszokott üzemmódból, ahogy panaszkodnak a múltjukról, és ahogy próbálják elvarázsolni és kontroll alá vonni azt, akinek éppen panaszkodnak. Folytatás

Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának …

„ Ha az érzékelés ajtói megtisztulnának, minden úgy tűnne fel az ember előtt, amilyen valójában: végtelennek.”
– William Blake: Menny és Pokol házassága, Szenczi Miklós fordítása

Az 1940-es években Albert Hofmann, svájci biokémikus, laboráns, a Sandoz gyógyszercég munkatársa, becsületes polgár, a munkájából hazafelé biciklizve erős transzállapotot élt át. Nem tudta, hogy mi történik, s miért, csak azt érezte, hogy szétolvad a tér, és hullámzik minden, elveszett az időérzéke, s megszűnt az identitásérzéke, az egoja, s valamiféle egységbe kerül a világgal. Úgy hat óra múlva, mikor a hatás leszállóba ment át, rájött, hogy valami kémiai szer miatt lehetett mindez, valamit beszippanthatott a laborban. Másnap visszament, s megtalálta azt az anyagot, melyet az anyarozs növényből szintetizált ki. Elnevezte kémiai szerkezetéről „lizergsav-dietilamid”-nak, rövidítve LSD-nek. Folytatás

Alapvető jóság és egészség lakik mindannyiunkban

A humanisztikus pszichológia 1961-ben jött létre formálisan. Az irányzat kialakulása Abraham Maslow és Carl Rogers nevéhez kötődik, akik e terület ősatyjai. Rogers volt a gyakorlat embere, Maslow volt a tudós. Maslow több könyvet írt arról, hogy milyen is a kiteljesedett ember, pontokba szedte az önmegvalósított ember jellemzőit. Rogers pedig a gyakorlatban valósította meg a humanisztikus hozzáállást. A humanisztikus pszichológia a magasabb emberi jelenségekkel foglalkozik, mint az öntudat, önmegvalósítás, egészséges lét, remény, szeretet, kreativitás, létezés, a valamivé válás, az egyéniség, a dolgokban értelmet látni, s annak megértése, mit jelent embernek lenni.

Folytatás