A szúfizmus ezoterikus tanításai

A szúfik történetét Mohamed prófétáig vezetik vissza. A hagyomány szerint a prófétának volt egy belső tanítványi köre, ahol azoknak adta át az ezoterikus, misztikus tanokat, akik elég fejlettek, erősek és nyitottak voltak annak befogadására. A szúfik hite szerint Mohamed prófétának volt egy unokatestvére, Ali inb Abi Talib, aki szintén ehhez a körhöz tartozott. A szúfik ezért Alihoz és a korai szúfikhoz vezetik vissza hagyományvonalukat, ám erre nincs történelmi bizonyíték.

Iszlám mecset

Folytatás

Kontempláció, a keresztény meditáció

Tudtad, hogy a keresztényeknek is van saját meditációs módszerük? A keresztény egyházak életébe a megújulás nagy lehetőségét és a többi világvallással történő egyesülés ígéretét hordozza magában a kontemplatív imádság. A hívők így meditációs gyakorlási lehetőségen keresztül kapnak új ösvényt az evangélium mélyebb megértésére.

Folytatás

Mindannyian egy mennyei ember részei vagyunk: a Kabbala tanítása

A kabbala a judaizmushoz kapcsolódik, ezért teremtéstörténete is hasonló. A kabbala szó azt jelenti: kapni, befogadni. Nyelve mindig is héber-arameus dialektusú volt. A kabbalizmusból származó fő művek a Széfer Jecírá (alkotás könyve) és a Zóhár (ragyogás), melyek kezdettől fogva szembehelyezkednek a Talmuddal.

A Kabbala azt tanítja, hogy mindnyájan egy-egy sejtjei vagyunk egy nagy, növekvő mennyei emberi teremtménynek. Ezt a lényt Adam Kadmonnak hívják. Ezzel a névvel találkozhatunk Szepes Mária, A Vörös Oroszlán című regényében is. A kabbalista kifejezés szerint „Isten azt kívánta, hogy meglássa Istent”. Eszerint Isten életet akart adni, így megteremtette Adam (=ember) Kadmont, azt a fenséges lényt, aki egyszerre férfi és nő (androgün), ugyanakkor makrokozmikus (léptékében egyenlő az univerzummal).

Folytatás

Jógi vagyok, ha jógázok?

Nevezhetjük magunkat jóginak, ha mindennap végezzük a jóga ászanákat? Mit jelent a „felébredés”, miből ébredünk fel és mi az, hogy „végső valóság”? Hogy lehet a jógával elérni a megvilágosodást? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbi írásban.

Folytatás

A Föld vallási térképe

A világ kultúrái olyan, a térképeken is ábrázolható földrajzi térben találhatóak, amit számos szempont szerint fel lehet osztani. Az alapvető keretet a természetföldrajz adja, amin túl társadalmi, kulturális, politikai és vallási szempontok is szerepet játszanak. Utóbbi mentén haladva térképezzük fel az alábbi írásban az egyes földrészeken jellemző vallási formákat.

Folytatás

Patológiás vs. normális – hol a határ?

A pszichopatológia az a tudományág, ami a viselkedés és a szubjektív élményvilág kóros jelenségeivel foglalkozik. Mindannyian megélünk olykor érzelmi hullámvölgyeket és hajlamosak vagyunk ilyekor azt mondani magunkról, hogy depressziósok vagyunk. Egy-egy borongós hangulat azonban még nem nevezhető kórosnak. Sokszor találhatjuk szembe magunkat az élet kiszámíthatatlanságával, amikor azt érezzük, nem tudunk megbirkózni a váratlan helyzetekkel. Hogy ezeket a lelkiállapotokat mikortól nevezzük kórosnak, a mai napig vita tárgyát képezi a pszichológiában és a pszichiátriában. Van azonban egy-két éles határvonal, ahonnan elindulhatunk.

Folytatás

Buddha ösvénye kivezet a szenvedésből

Buddha i.e. 624-ben született a mai Nepál területén, a Himalája déli lábánál a Lumini kertben. Apja a Sákja Királyság királyaként nagyon óvta attól, hogy meglássa a világ valódi arcát. A herceg születésekor egy aszkéta azt jövendölte, hogy nagy uralkodó lesz belőle, ha a palotát választja, amennyiben azonban lelki útra tér Buddhává, azaz megvilágosodottá válik. Apja azt szerette volna, ha az ő nyomdokaiba lép, az ifjú hercegnek ezért a Sziddhárta, „minden kívánságot beteljesítő” nevet adta és csak a szép dolgokat mutatta meg neki a világból. A herceg azonban egy napon kíváncsi lett a palota falain túli világra is. Apja mindent megtett, hogy az utcákon is csak szépet lásson, de két fogyatékos öregember mégis Sziddhárta elé tévedt. Az ifjú herceg ekkor felismerte, hogy a szépség mellett szenvedés is van. Amikor látta meghalni az embereket, szívében együttérzés ébredt minden lény szenvedése iránt. Ekkor megfogadta, hogy kiutat talál ebből az örökös körforgásból. Gyermeke születése ellenére elhagyta családját, hiszen tudta, hogy a pillanatnyi örömök megélésén túl rájuk is ugyanúgy a szenvedés és a halál vár.

Folytatás

Buddha nem volt buddhista

Írta: Gánti Bence, Pőcz Adriana

Bármennyire is úgy tűnik, hogy a spirituális hagyományok és vallások szinte áttekinthetetlen sokasága létezik a világban, valójában könnyen megszámlálhatók és áttekinthetők. Csak néhány fő, élő spirituális hagyomány létezik a Földön, amelyek mélyen gyökereznek az emberiség múltjában. Mit nevezünk élő hagyománynak? Azt a hagyományt, amely több évszázados vagy több évezredes múlttal rendelkezik, és élő mesterek adják át a tanítványaiknak egy láncolaton át.

Folytatás

Szellemet a palackból…

Az egyik ok, amiért pályaválasztáskor a szociológia irányába fordultam az volt, hogy össze tudjam rakni magamban ennek az életnek nevezett, néha túlontúl fájdalmas játéknak a kirakós darabjait. Kerestem a „miérteket” és azt hittem, ebben segít majd a szociológia. Tény, hogy nagyon sokat megtanultam az egyetemen a társadalom kollektív működésmódjáról, hierarchikus és strukturális szerveződéséről, a mögöttes folyamatok organikus és mesterséges marionett szálairól. Azt éreztem azonban végig, hogy nem jutok elég mélyre a különböző elméletek és gyakorlatok tanulmányozásával. Nem kaptam meg a válaszokat és egy idő után úgy éreztem magam, mint a szárazföldön pattogó hal, aki kétségbeesve keresi a mélység vizei felé vezető átjárót a földben. Aztán később, ahogy hónapról hónapra egyre többet értettem meg és illesztettem be saját világképembe az integrál szemléletből, úgy éreztem, nem egy átjárót, de magát a tengert találtam meg.

Folytatás

A negatív automatikus gondolatok és a helyzetek értelmezése

A kognitív modell feltételezi, hogy az újszülött olyan képességekkel születik, melyek révén képes arra, hogy az őt ért élményeket aktívan feldolgozza. A személy fejlődése során a társas környezettel történő kapcsolatok és interakciók során szerez tapasztalatokat, és ezek alapján alakítja ki viszonyulásait önmagához, másokhoz és a világhoz.

Ezek a viszonyulások, az egyes helyzetek személyes értelmezései alkotják a kognitív struktúrát. A kognitív struktúra hierarchikus, és szintjei eltérnek egymástól stabilitásukban és a tudatosság számára való hozzáférhetőségükben. A kognitív struktúra mindig befolyásolja az egyes helyzetek értelmezését.

Folytatás