Hogy segít a jóga testi és lelki egyensúlyunk megtalálásában?

Amikor életünkben elérünk egy bizonyos érettséget, akkor magától, mintegy sorsszerűen ébred fel bennünk a megismerés vágya. Ekkor önkéntelenül is befelé fordulunk, hogy a lét rejtelmeit, az élet nagy kérdéseit kutassuk. Keresésünkben eljön az a pillanat, amikor a testünk és lelkünk felé akarunk fordulni. Ez az a pont, ahol a keresőnek érdemes a jóga útjára lépnie.

Folytatás

A buddhista létforgatag és a létsíkok

A buddhista elképzelés szerint számos olyan univerzum létezik, ahol érző lények élnek. Nincs tisztán kimondva, hogy ezek vajon fizikailag más bolygók, alternatív tudati valóságok vagy a kettő együtteséből álló univerzumok. A buddhista szertartások szövegeiben mindenesetre többször találunk utalást arra, hogy Buddha beszédeit milyen dévák (istenek, istennők), és más univerzumbeli lények hallgatták. A vadzsrajána buddhizmus szertartásainak jókívánság részeiben pedig benne van: „minden lény javára, az univerzum minden szegletében”.

Folytatás

Mi vár rád az Integrál Akadémián?

A három éves integrál pszichológia képzés örökre megváltoztatja az életed. Képes leszel a saját életfeladatod szerint élni, ami óriási energiákat mozgósít benned, életörömmel és vitalitással tölt fel.

Folytatás

Mit mond az integrál a szellem evolúciójáról?

Az integrál szemlélet szerint a Kozmosznak értelemmel teli, célirányos evolúciója van, amely transzperszonális nézőpontból nem más, mint a Szellem evolúciója.

A Szellem a mögöttes valóság, a mindenben mindig jelenlévő entitás, amelynek manifesztációja, az anyagi világban való megnyilvánulása az evolúció során bontakozik ki.

Folytatás

Így fejlődünk színről színre – a spiráldinamika elmélete

A spiráldinamika elmélet egy fejlődési szakaszelméleti modell. Azt mondja ki, hogy az emberi lélek fejlődése során különböző szintek alakulnak ki a társadalmakban, amik az idegrendszer változó környezetre adott válaszreakcióiként értelmezhetők.

A modell Dr. Clare Graves-től származik, amit két tanítványa, Dr. Don Beck és Christopher Cowan finomított tovább. Az alábbiakban a spiráldinamika szintjeit fejtjük ki részletesebben.

Folytatás

Az iszlám misztika ma is élő tanítása

A szúfizmus az iszlám misztikus ága, mely a VIII. századtól van jelen az iszlám országokban. Ez a hagyomány a vallás exoterikus (mindenkinek szóló) tanainak ezoterikus (csak beavatottaknak szóló) útja. A Földön minden hagyományban kialakultak ilyen „titkos” ösvények, amelyen azok az emberek kezdtek el önként járni, akik nem kívül, hanem belül keresték Istent.

Az szúfi tudja, hogy Allah nem rajta kívül van, hanem ő maga az, a saját mögöttes, belső lénye, mely Egy minden más lény végső valóságával. Éli és tapasztalja, hogy Isten minden közös létező magja, aki mindenhol és mindenben jelen van.

Folytatás

Erre számíthatsz magadtól krízishelyzetben

A krízisállapot egy olyan lélektanilag kritikus helyzet, ahol a megszokott problémamegoldó eszközeink nem működnek többé. Ekkor két lehetőségünk van: vagy élünk a krízis által hozott változás lehetőségével és új megküzdési stratégiákat sajátítunk el, vagy hagyjuk magunkat egy testileg-lelkileg labilisabb élet felé sodródni.

Folytatás

Kontempláció, a keresztény meditáció

Tudtad, hogy a keresztényeknek is van saját meditációs módszerük? A keresztény egyházak életébe a megújulás nagy lehetőségét és a többi világvallással történő egyesülés ígéretét hordozza magában a kontemplatív imádság. A hívők így meditációs gyakorlási lehetőségen keresztül kapnak új ösvényt az evangélium mélyebb megértésére.

Folytatás

A kabbala szerint mindannyian Isten szikrái vagyunk

A Kabbala a judaizmushoz kapcsolódik, ezért teremtéstörténete is hasonló. A héber-arameus szó jelentése: kapni, befogadni. Tanítása szerint fajtól, vallástól és származástól függetlenül mindnyájan isteni szikrák vagyunk, akiket Isten a saját képmására teremtett.

Folytatás

Így segít a jóga az önbizalmad növelésében

 

Amikor életünkben elérünk egy bizonyos érettséget, akkor magától, mintegy sorsszerűen ébred fel bennünk a megismerés vágya. Ekkor önkéntelenül is befelé fordulunk, hogy a lét rejtelmeit, az élet nagy kérdéseit kutassuk. Szomjazva vetjük bele magunkat a megismerés filozófiájába, amivel – olykor tudattalanul – saját korlátainkon és véges emberi létünkön túlra akarunk tekinteni.

Keresésünkben eljön az a pillanat, ahol az illúzió már nem takarja el teljes egészében tisztuló belső látásunkat. Ekkor szabadulni akarunk énünktől, a testi élettől, az önös cselekvésektől. Ez az a pont, ahol a keresőnek érdemes a jóga útjára lépni. Itt ér véget a nyugati pszichológia segítő szerepe, hogy átadja a helyét a keleti tanoknak.

Folytatás