Gondolatok a pszichológia fejlődéséről – Megjelent Ken Wilber új könyve


Megjelent Ken Wilber új könyve a The Religion of Tomorrow! 

Huszonegy, azaz 21 évvel a megismerése után is megmagyarázhatatlan izgalommal dobog a szívem, ahogy látom ezt a könyvet, és ahogy várom, hogy megérkezzen a postán az Amazontól. Mintha csak az első randira készülnék. Pedig már annyi Wilbert olvastam és hallgattam 1996 óta!

Mi ez az izgalom? Miért van és miért nem untam még meg ezt a témát? Talán erre lehet mondani, hogy karmikus vagy valahová bekötött, valaminek a szolgálata? Hogy hiába telnek el az évtizedek. az izgalom és a jelentőség érzés nem kopik el? Folytatás

Meglátni, hol tart a kliens és ahhoz alkalmazkodni – ez kulcsfontosságú készség

Bár a coaching és az orvosi gyógyítás között sok különbség van, mégis van egy analógia, ami nagyon könnyen szemlélteti a címben felvetett gondolatot. Ha egy orvos olyan gyógyszert ír fel a betegnek, amelyikre a beteg szervezete allergiás, a gyógyszer méreggé válik. A coachingban erre analógia az, ha a coach nem látja pontosan, melyik fejlődési szinten áll az ügyfél és így használja a legjobban működő eszközét, ami úgy sülhet el, hogy – mivel az ügyfél még “nem tart ott” – a pszichéje kiveti magából. Ha azon a szinten közelítjük meg az ügyfelet, ahol ő tart, bármelyik eszközünket ehhez tudjuk igazítani és ezáltal növelni a hatékonyságát. De ehhez látni kell az egész térképet, a fejlődési szinteket, amik felismerhetőek például a beszédből, abból, hogy az ügyfél milyen módon értelmezi a saját valóságát. Folytatás

Gondolkozz színekben! A Spiráldinamika elmélete

Az általános tapasztalat az, hogy aki egyszer megismerte a Spiráldinamika színeit, szintjeit és a mögöttük meghúzódó szemléletet, az nehezen szabadul tőle. Jó értelemben. 🙂 Visszavonhatatlanul beépül az elméjébe a Spiráldinamika szintjein és színeiben való gondolkodás, megszaporodnak az “ez piros viselkedés”, “ez a zöld elakadása”, “ez egy egészséges kék” típusú mondatok és kijelentések.  De mi  a Spiráldinamika? A Spiráldinamika egy fejlődési szakaszelméleti modell elnevezése, mely az ember értékrendjét, és abból fakadó világnézetét írja le nyolc szinten. A világnézet kérdését azért nagyon érdekes vizsgálni, mert az eltérő világnézetek mentén ütköznek össze leggyakrabban emberek, csoportok és nemzetek, és a hasonló vagy elfogadó világnézetek mentén jön létre a kooperáció és a teremtés. A Spiráldinamika segítségével választ lehet találni arra, hogy miként lehet két teljesen szemben álló világnézetet összeegyeztetni, merre lehet fejleszteni egyéneket, csoportokat, szervezeteket, hogyan lehet különböző világnézeteket kooperációra bírni. Használják lokális és globális problémák megoldásában egyaránt.  Folytatás

A világ szerint értelmezed magadat, vagy te adsz értelmet a világnak?

Milyen elvek mentén épül fel a szemléleted saját magadról és a világról, ami körbevesz? Lehet, hogy az idő nagy részében azt érzed, hogy a világ egy alapvetően ellenséges hely, amelyikben meg kell védened magadat. Az is lehet, hogy érzeted szerint vannak csoportok, akik nem ellenségesek, bennük meg lehet bízni, de a többiektől jobb távol tartani magunkat. Lehet, hogy szeretsz haladni az árral, vagy éppen úgy érzed, hogy valami nagyon forradalmit vagy hivatott megvalósítani. Hogy vagy az általános konvenciókhoz való igazodás terén? Gúsba kötnek a szabályok és normák, biztonságban érzed magadat tőlük vagy “felettük” állsz? Érdekes tény, hogy ezekre a kérdésekre különböző válaszokat adunk az életünk különböző szakaszaiban, bár mindegyik szakaszban meg vagyunk győződve arról, hogy helyesen gondolkodunk és érzünk. Akkor mégis mitől változik a szemléletünk? A logikus válasz az, hogy “mert változunk”. Pontosabban kifejezve, az én-érzetünk változik és fejlődik, és ez az én egyre fejlettebb, egyre szabadabb és egyre tágabb módon tud reagálni az őt körülvevő világra. Először azt várja, hogy a világ adjon értelmet az ő létezésének, majd a végén megfordul a felállás. De hogyan is történik ez a szemléletmódváltás?
Ezt a haladást térképezi fel az ego-fejlődési modell (az én fejlődése), amelyről már írtunk korábban is, és aminek most áttekintjük az egyes szintjeit. Meg tudod találni a rád legjellemzőbb viselkedés- és gondolkodásmódot? Folytatás

Mi az, amiről tudod, hogy érdemes érte élni?


“A szívedet nem tudod akarattal
megnyitni. De megengedheted
neki, hogy megnyíljon,
ha megfelelőek a körülmények.”
– Krishna Das

Csíkszentmihályi Mihály arra tette fel az életét, hogy megértse a boldogság, kreativitás és a kiteljesedés fogalmait. Európában nőtt fel és a II. világháborút 7 – 10 éves kora között élte meg, aminek megtapasztalása egy nagyon mély belső kutatást indított el benne, hogy vajon az emberek mitől érzik magukat boldognak? Mi az, amiről eldöntik, hogy azért érdemes élni? Mi az élet értelme?
Folytatás

Valójában mi is a jóga?

yoga-774243_1280Tudomány, sport, mentálhigiéné, vallás, filozófia, belső út. Azt itt felsorolt szavak többnyire nyugati találmányok. Az elme próbálja az általa ismert kategóriákba gyömöszölni a jógát. A jóga a nyugati értelemben nem tudomány, nem filozófia, s legfőképp nem vallás. Ha a jógát nem szűkítjük le ezen fogalmak nyugati értelmezésére, hanem megengedjük az ősi, keleti, törzsi, spirituális, holisztikus értelmezést, akkor mondhatjuk, hogy tudomány is, filozófia is, vallás is, de legfőképp: a valóság felfedezésének gyakorlati útja a befelé forduló önvizsgálat során. Folytatás

A depresszióról integrál szemmel

origami-827901_1280

A depresszió a hangulatzavarok közé tartozó betegség, bár a köznyelvben viszonylag gyakran hallhatjuk a ‘tiszta depressziós vagyok‘ megfogalmazást. A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve szerint, amelyben minden diagnózis széleskörű szakértői egyetértésen alapul, és folyamatos korrekció történik a tapasztalatok alapján, a depresszió kritériumai a következők:

Folytatás

A gyász és feldolgozása

dandelion-1452219_1280

A gyász irodalmában nagy hagyománya van a gyász szakaszokra bontásának. Annyiban megegyeznek a modellek, hogy a gyász kezdeti szakaszának a sokkot, dermedtséget tartják, kivéve azt az estet, amikor a hozzátartozók tudnak a személy végleges állapotáról vagy életveszélyes helyzetéről, és lehetőségük van felkészülni az elvesztésére. A halál után általában a viselkedésben, érzelmekben és gondolatokban megjelenő sokk, tagadás kerül előtérbe, a veszteség tudomásulvételének képtelenségével. Ezután következnek a köztes fázisok, melyeket a halálhír tudomásulvételével és az érzelmi reakciók változatosságával lehet jellemezni, majd a gyászmunka lezárása, ami megköveteli a gyászolótól az életének, identitásának, világképének újraszervezését, az alkalmazkodást a megváltozott helyzethez, és az élet új lehetőségeinek felismerését. Folytatás

Bolond vagy hős?

the_fool_by_djrbennett-d3kk4j1A Bolond archetípusának, amely megjelenik a Tarotban és sok más rendszerben is, nagyon sok pozitív aspektusa van. A Bolond archetípusa igazából az élet és a pillanat élvezetéről szól, az itt és most megéléséről, az éberségről, a tudatosságról, a jelenlétről. A Bolond egy meghívás a játékra, a nehézség és negativitás elengedésére, a lehetőségek meglátására, a bizalomra és arra, hogy ne akarjunk mindent az irányításunk alatt tartani. Bátorít, hogy legyünk kíváncsinak arra, amit nem tudunk az irányításunk alatt tartani és engedjük meg az életnek, hogy szabadon kibontakozhasson és meglepetéseket hozhasson nekünk. A Bolond legnagyobb bölcsessége abban rejlik, hogy elfogadja a dolgokat olyanoknak, amilyenek. Folytatás

Hogyan teszünk szert az énerőre?

accolade-63001_1280Erik Erikson, neves német fejlődépszichológus és Pulitzer- díjas író elmélete hasonlít a mesék forgatókönyvére. Ahhoz, hogy a hős elérje vágyott célját, különböző kihívásokkal kell megküzdenie, amelyek kapcsán valami értékes kerül birtokába. Erikson 8 fejlődési fázist ír le, amelyek sikeres teljesítése (megfejlődése) hatására az énerő egy fontos komponense kerül birtokunkba. Minden szakaszra jellemző egy adott krízis, ami a környezettel való konfrontáció során alakul ki. Ennek a krízisnek létezik egy optimális megoldása, ami nézőpontváltást igényel. A szakaszokkal való megküzdés feltétele az énerő. A krízis megoldása nem odázható el, a megoldatlan problémákat visszük tovább magunkkal a következő szakaszba. Hangsúlyozza, hogy a fejlődéshez szükséges az egyén aktív erőfeszítése és kiemeli a környezet optimális reagálásának fontosságát is. Ugyanúgy mint a mesékben 🙂 A cikk további részében kifejtjük ezt a 8 szakaszt.  Folytatás