A sámánná válás folyamata és tünetei

A sámánizmus ősi, egyetemesen elterjedt vallási jelenség. Kialakulása a korai sziklarajzok alapján több tízezer évvel ezelőttre tehető. Manapság egyre többen fedezik fel magukon az ún. sámánbetegség jeleit, amelyek súlyos testi-lelki válságba sodorhatják életünket. Milyen tünetek jelzik a sámánná válás folyamatát és mi történik ekkor pontosan? Erről olvashatsz alábbi bejegyzésünkben.

Folytatás

Az iszlám misztika ma is élő tanítása

A szúfizmus az iszlám misztikus ága, mely a VIII. századtól van jelen az iszlám országokban. Ez a hagyomány a vallás exoterikus (mindenkinek szóló) tanainak ezoterikus (csak beavatottaknak szóló) útja. A Földön minden hagyományban kialakultak ilyen „titkos” ösvények, amelyen azok az emberek kezdtek el önként járni, akik nem kívül, hanem belül keresték Istent.

Az szúfi tudja, hogy Allah nem rajta kívül van, hanem ő maga az, a saját mögöttes, belső lénye, mely Egy minden más lény végső valóságával. Éli és tapasztalja, hogy Isten minden közös létező magja, aki mindenhol és mindenben jelen van.

Folytatás

Erre számíthatsz magadtól krízishelyzetben

A krízisállapot egy olyan lélektanilag kritikus helyzet, ahol a megszokott problémamegoldó eszközeink nem működnek többé. Ekkor két lehetőségünk van: vagy élünk a krízis által hozott változás lehetőségével és új megküzdési stratégiákat sajátítunk el, vagy hagyjuk magunkat egy testileg-lelkileg labilisabb élet felé sodródni.

Folytatás

Hogy találod meg a benned levő Istent?

A keresztény kontempláció módszere nagyon hasonlít a buddhista vipassana mecitáció technikájához. A ciszterci szerzetes, Thomas Keating atya szerint a kontemplatív imádsághoz nem kell más, mint Istenre nyitott szív és tudat. A módszer nem maga a cél, hanem egy út, ami énünk legrejtettebb mélyébe vezet, ahol Isten lakozik. A rendszeres találkozás a bennünk élő Istennel maga után vonja a kontemplatív életet, ami hétköznapi cselekedeteinkben is megnyilvánul.

Folytatás

A Kabbala szerint mindannyian isteni szikrák vagyunk

A Kabbala a judaizmushoz kapcsolódik, ezért teremtéstörténete is hasonló. A héber-arameus szó jelentése: kapni, befogadni. Tanítása szerint fajtól, vallástól és származástól függetlenül mindnyájan isteni szikrák vagyunk, akiket Isten a saját képmására teremtett.

Folytatás

A kereszténységtől az istenkeresés misztériumáig

Emlékszem, amikor elsőben a buddhizmus és a keresztény misztika előadások egymás után következtek egy oktatási hétvégén. Szombaton a buddhizmus tanításaitól átszellemülve jegyeztem meg csoporttársaimnak, hogy kíváncsi vagyok, ezek után mit adhat a másnapi kereszténység előadás? Persze leesett az állam attól az újfajta látásmódtól, amibe vasárnap a kereszténységet 8 év katolikus gimnázium után átcsomagolták nekem. Akkor még nem tudtam, hogy ez már csak így megy az Integrál Akadémián.

Folytatás

Így segít a jóga az önbizalmad növelésében

 

Amikor életünkben elérünk egy bizonyos érettséget, akkor magától, mintegy sorsszerűen ébred fel bennünk a megismerés vágya. Ekkor önkéntelenül is befelé fordulunk, hogy a lét rejtelmeit, az élet nagy kérdéseit kutassuk. Szomjazva vetjük bele magunkat a megismerés filozófiájába, amivel – olykor tudattalanul – saját korlátainkon és véges emberi létünkön túlra akarunk tekinteni.

Keresésünkben eljön az a pillanat, ahol az illúzió már nem takarja el teljes egészében tisztuló belső látásunkat. Ekkor szabadulni akarunk énünktől, a testi élettől, az önös cselekvésektől. Ez az a pont, ahol a keresőnek érdemes a jóga útjára lépni. Itt ér véget a nyugati pszichológia segítő szerepe, hogy átadja a helyét a keleti tanoknak.

Folytatás

A jóga túllép a nyugati tudomány határán

Nyugaton próbáljuk az általunk ismert kategóriák szerint címkézni a jógát. Embere válogatja, hogy sportként, filozófiaként, vallásként, belső útként vagy mentálhigiénés lehetőségként látjuk és használjuk. Azt leszögezhetjük, hogy nem tartjuk számon a nyugati értelemben vett tudományok között. Elsősorban azért nem, mert a jóga a valóság felfedezésének gyakorlati útja a befelé irányuló figyelem önvizsgálata által, vagyis egy objektíven nem mérhető szubjektív jelenség.

A nyugati (természet)tudomány a fizikailag és érzékszervileg tapasztalható, mérhető és bizonyítható megállapítások által próbálja meg leírni a világot és értelmezni a valóságot. A jóga útja azonban a közvetlen megtapasztalásokra, a belső, szubjektív élményekre épít, ami túl van a gondolkodáson és a logikán. A jóga tehát ilyen értelemben nem tudomány.

Folytatás

Ezotéria vs. exotéria – Mi a különbség?

Spirituális hagyományoknak nevezzük az egy-egy megvilágosodott, isteni embertől eredeztetett, generációkon áthagyományozódott sok száz vagy ezer éves tan- és gyakorlatrendszereket. Ilyenek a nagy világvallások, és azok belső, misztikus, meditatív hagyományai.

A spirituális hagyományok mentén kétféle megközelítés alakult ki: a belső tan, a meditatív, sajátélményű tevékenység, és a külső tan, az intellektuális-rituális mód. Ez az ezotéria és az exotéria. Az alábbiakban e kettőt vesszük szemügyre közelebbről.

Folytatás

INTEGRÁLJ! AZ IDŐ, A TÉR ÉS A MEGKÖZELÍTÉSMÓDOK INTEGRÁLÁSA

Az egyén belső világának kérdéskörében két nagy hagyománnyal rendelkezünk: a spiritualitással és a pszichológiával. A spiritualitás a Föld minden kultúrájában megtalálható és több tízezer éves. A pszichológia a nyugati kultúra terméke és mintegy 100 éves. Mindkettő fontos: olyat ad a világnak, amit a másik nem. Ebből fakadóan önmagában egyik sem teljes, a kettő együtt pedig gazdagabb képet fest számunkra a valóságról, mint az egyik önmagában.

Folytatás