A depresszióról integrál szemmel

origami-827901_1280

A depresszió a hangulatzavarok közé tartozó betegség, bár a köznyelvben viszonylag gyakran hallhatjuk a ‘tiszta depressziós vagyok‘ megfogalmazást. A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve szerint, amelyben minden diagnózis széleskörű szakértői egyetértésen alapul, és folyamatos korrekció történik a tapasztalatok alapján, a depresszió kritériumai a következők:

A depresszió diagnosztikai kritériumai

A következő tünetekből öt (vagy több) áll fenn egy 2 hetes periódus alatt, és ezek a korábbi tevékenység megváltozásaként jelennek meg. Az első két tünetből legalább egy: vagy (1) depresszív hangulat, vagy (2) az érdeklődés vagy öröm elvesztése szükséges a diagnózishoz.

(1) Depresszív (levert) hangulat a nap legnagyobb részében, és csaknem minden nap, amelyet az egyéni beszámoló (például szomorúság vagy üresség érzése), vagy mások megfigyelései (például könnyezni látják) jelez. Figyelem! Gyerekeknél vagy serdülőknél elég az ingerült hangulat jelzése.

(2) Az érdeklődés és öröm jelentős csökkenése minden, vagy majdnem minden tevékenység során a nap túlnyomó részében, és majdnem minden nap.

(3) Jelentős súlycsökkenés vagy súlygyarapodás (havonta a testsúly 5%-át elérő változás) diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős csökkenése/növekedése csaknem minden nap (gyermekekben a súlygyarapodás elmaradása).

(4) Álmatlanság vagy túlalvás csaknem minden nap.

(5) Izgatottság vagy gátoltság csaknem minden nap (mások megfigyelése alapján, nem elegendő csupán a szubjektív érzete).

(6) Fáradtság vagy energiátlanság csaknem minden nap.

(7) Értéktelenség érzete, vagy kifejezett, illetve inadekvát önvádlás/bűntudat, akár téveszmés mértékben is, szinte minden nap (nem pusztán a beteglét miatti lelkiismeret-furdalás vagy bűntudat).

(8) Csökkent gondolkodási, összpontosítási vagy döntési képesség szinte minden nap (akár szubjektív élmény, akár mások megfigyelése alapján).

(9) A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem), visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül, vagy öngyilkossági kísérlet, vagy konkrét öngyilkossági terv.

Döntő szempontok közé tartozik az is, hogy a tünetek klinikailag jelentős szenvedést és funkcióromlást okoznak. A tünetek nem kémiai anyag (például visszaélésre alkalmas szer, gyógyszer) vagy általános egészségi állapot (például pajzsmirigy alulműködés) közvetlen élettani hatásának tulajdoníthatók. A tünetek nem magyarázhatók gyászreakcióként.

fresh-839260_1280

A depresszió magyarázó modelljei

A depresszió számtalan magyarázó modellje közül néhányat említünk:

1. Edward Bibring magyarázata szerint a depressziós személy komoly különbséget érzékel az ideáljai és az élete között, különösen az alábbi területeken:

* „értékes vagyok és szeretnek”

* „erős vagyok és különb másoknál”

* „jó vagyok és szeretek”.

Ha ezen ideáljai közül bármelyik sérül, és nem tartja magát benne megfelelően, depresszió alakul ki.

2. A pszichodinamikus magyarázat szerint a depressziós személy gyermekkorában a rossz tapasztalatai hatására olyan énképet épít magába, ami alapján ő nem szerethető, elhagyják, kegyetlen bánásmódot érdemel. Később ezt a mintázatot ismétli. (Gabbard, 2008).

3. A másik klasszikus pszichoanalitikus magyarázat szerint a depressziós személy egy elvesztett személy iránti haragját vetíti önmaga felé, ezért önmagát kezdi gyűlölni. (Comer, 2005).

4. Martin Seligman tanult tehetetlenség hipotézise (Comer, 2005): akkor keletkezik depresszió, ha a személy a kontrollhiányt belső tényezőnek tulajdonítja (én tehetek róla), globális oknak (mindenre vonatkozik), és stabilan létezőnek (mindig így lesz), ebből levezethető a depressziósokra jellemző önvád, reménytelenség és alkalmatlanságérzet.

6. A betegség a családban halmozódást mutat, ami a genetikai hátteret feltételezi, és hátterében az agyi átvivő anyagok nem megfelelő működése áll (szerotonin-hipotézis).

A depresszió kognitív tünetei által kiváltott ördögi kör

239947 Forrás: http://www.otszonline.hu/betegtajekoztato/cikk/a_depresszio_nem_csak_a_hangulatot_erinti

Ez a negatív örvény fenntartja a depressziósó hangulatot és megnehezíti a teljes felépülést.

 

Terápiás megfontolások, praktikus tanácsok kollégáknak

Depresszió gyanúja esetén pszichiáter szakorvoshoz irányítsuk a klienst.

A súlyos depresszió kezelése antidepresszánsokkal történik, melyek minimum 2-3 hét elteltével hatnak, addig – főleg szuicid veszély esetén – indokolt lehet a kórházi elhelyezés vagy az otthoni felügyelet.

Mivel egy átlagos depressziós szakasz 6-9 hónapig tart, még a gyógyszeres kezelés melletti tünetmentesség esetén is legalább ennyi ideig folytatni kell a kezelést, különben a beteg a gyógyszer elhagyásával a depressziós fázisba eshet vissza.

A gyógyszeres terápia mellett bizonyítottan hatékony a fényterápia (főleg a téli depresszió esetén), az alvásmegvonás (hetente 2-3-szor a beteg hajnali 1-kor kel, és 20 órán át ébren marad), a rendszeres aerob testedzés.

Terápiás szempontból különösen fontos a jó terápiás szövetség kialakítása, aminek alapja az empátia – fontos megérteni, hogy a beteg mit gondol a betegségéről és azt elismerni. Gyakori hiba, hogy megpróbáljuk felvidítani a klienst, ezzel növeljük az öngyilkosság veszélyét, mert a kliens azt éli meg, hogy lehetetlen vele együtt érezni; ehelyett jó hozzáállás elismerni, hogy oka van a szomorúságra, mert ideáljait nem éri el, de számítunk rá az okok felderítésében. Fontos, hogy új, reális célokat tűzzön ki, de hangsúlyozzuk, hogy ő van a legjobb helyzetben az alternatív tervek kitalálásához (ne fokozzuk a függőséget).

Erős érzelmeket válthat ki a beteg (viszontáttétel): a düh, reménytelenségérzet, vágy, hogy megszabaduljunk a klienstől, gyakran ridegségben, gúnyolódásban jelenik meg. (Gabbard, 2008).

Írta: Vizinger Erzsébet
krízistanácsadó szakpszichológus, integrál tanácsadó

A bejegyzés az Integrál Akadémia hivatalos jegyzetéből készült:
Vizinger Erzsébet: Pszichopatológia integrál tanácsadóknak, 2016., Integrál Akadémia


JegyzetHa a Pszichopatológia integrál tanácsadóknak jegyzet részlet felkeltette figyelmedet, és szívesen olvasnál többet a pszichopatológia rövid történetéről, osztályozási rendszeréről, a fő pszichopatológiáról és azok terápiás megközelítéséről, akkor a teljes 150 oldalas jegyzetet megtalálod ITT.

A jegyzet jelszóval védett, ára 1700 Ft (ha az előadáson fizeted) vagy 2100 Ft, ha interneten keresztül rendeled.

Rendelés itt: info@integralakademia.hu


pszichopatologia_csapatepito-trningek_hu_Az 5 alkalmas pszichopatológia előadássorozatunkkövetkező része 2016, november 12-én lesz. Témák:

  • A gyász és a haldoklás.
  • Hangulatzavarok: depresszió, mánia és mániás depresszió.
  • Személyiségzavarok: A borderline, a nárcisztikus a hisztrionikus személyiség. A paranoid, skizoid, skizotíp és antiszociális személyiség. A kényszeres, elkerülő, függő és passzív-agresszív személyiség.

Előadó: Vizinger Erzsébet, krízistanácsadó szakpszichológus, integrál tanácsadó
Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, 202. terem (Budapest IX., Közraktár u. 4-6.)

Napi belépő: 9.000,- Ft
Félnapi belépő: 4.500 Ft
A napi és félnapi belépő a helyszínen is megvásárolható

Jelentkezés: info@integralakademia.hu

A  PSZICHOPATOLÓGIA ELŐADÁSSOROZAT összes előadásának részletét  ITT találod

Hozzászólások