Önérvényesítés és meghitt kapcsolatok. Lehetséges?

Mondják, individuális társadalomban élünk. Az egyén érdekei előrébb valók a közösség érdekeinél. Az emberek többnyire magányos belső úton keresik önmagukat, a saját céljaikat és néha akkor is kitartanak emellett, ha ehhez mások érdekeit háttérbe kell szorítaniuk. Nincs semmi baj az önérvényesítéssel csak azzal, hogy azt hisszük, ehhez át kell gázolnunk egymáson. Nem kell. Lehet ezt úgy is csinálni, hogy a saját érdekeid mellett a másikat is figyelembe veszed. Mert hova vezet az a társadalom, amelynek tagjai a végletekig atomizálódnak és bezárkózva saját kis világukba, egymás ellen küzdenek?

Folytatás

Én voltam, nőttem, alakultam

Szerző: Bara-Molnár Zsuzsa

A történet gyerekkoromban indult, azóta nem találtam a helyem a világban. Mindig volt valami, amiről azt éreztem, hogy egész jó, de mégsem az teljességében, amit kerestem. Egészen hamar rákeveredtem egy ösvényre, amiről mindig ilyen és olyan indíttatásokkal eltértem. A sok eltérés pedig, sok olyan élménnyel ruházott fel, ami miatt egy egészen művészien megmunkált maszkot sikerült magamnak formálnom, amivel a világban biztonságban és erősen lavíroztam.

Folytatás

Az önkéntesség „haszna”

Szerző: Válóczi Andrea

„Szívküldi szívnek tiszta szívből szívesen..” Valahogy így kezdődik az a gyerekkoromból idézett mondóka, amit egymás emlékkönyvébe írtunk.

És az jár a fejemben, hogy vajon manapság hol és milyen helyzetben tapasztalom meg ezt a tiszta szivességet, ami szó már önmagában is olyan töltettel ivódott be a köztudatba, hogy ha adok is, cserébe bizony várok valamit tőled…

Amikor 8 évvel ezelőtt feliratkoztam egy önkéntes hírlevélre, ahol kéthetente küldték nekem az általam preferált munkákra az önkéntes lehetőségeket, akkor az volt a fejemben, hogy ezt jó érzés (lenne) csinálni, és csak így tud(na) változni a világ jó irányba, aminek én is részese lehetek. Gondolatban már eljutottam eddig a pontig, miközben ezt követte erkölcsi meggyőződés is, ugyanakkor a tettek mezejére mégsem léptem. De vajon miért nem?
Folytatás

Kontempláció, a keresztény meditáció

Tudtad, hogy a keresztényeknek is van saját meditációs módszerük? A keresztény egyházak életébe a megújulás nagy lehetőségét és a többi világvallással történő egyesülés ígéretét hordozza magában a kontemplatív imádság. A hívők így meditációs gyakorlási lehetőségen keresztül kapnak új ösvényt az evangélium mélyebb megértésére.

Folytatás

Mindannyian egy mennyei ember részei vagyunk: a Kabbala tanítása

A kabbala a judaizmushoz kapcsolódik, ezért teremtéstörténete is hasonló. A kabbala szó azt jelenti: kapni, befogadni. Nyelve mindig is héber-arameus dialektusú volt. A kabbalizmusból származó fő művek a Széfer Jecírá (alkotás könyve) és a Zóhár (ragyogás), melyek kezdettől fogva szembehelyezkednek a Talmuddal.

A Kabbala azt tanítja, hogy mindnyájan egy-egy sejtjei vagyunk egy nagy, növekvő mennyei emberi teremtménynek. Ezt a lényt Adam Kadmonnak hívják. Ezzel a névvel találkozhatunk Szepes Mária, A Vörös Oroszlán című regényében is. A kabbalista kifejezés szerint „Isten azt kívánta, hogy meglássa Istent”. Eszerint Isten életet akart adni, így megteremtette Adam (=ember) Kadmont, azt a fenséges lényt, aki egyszerre férfi és nő (androgün), ugyanakkor makrokozmikus (léptékében egyenlő az univerzummal).

Folytatás

SHARING IS CARING – A MEGOSZTÁS (ÖNMAGADRÓL VALÓ) GONDOSKODÁS

Szerző: Válóczi Andrea

Emlékszem nekem milyen volt először megosztókörben ülni, és másokat hallgatni, miközben kitárulkoznak, megnyílnak legőszintébb valójukban.

Emlékszem, gyomromig hatolt a remegés: féltem, hogy amint rám kerül a sor, butaságot fogok mondani, és egyébként is: ki kíváncsi az én problémáimra? Mindenkinek megvan a maga baja. Míg én szívesen adtam a figyelmemet másoknak, engem mérhetetlenül zavart, ha engem figyeltek.

  Folytatás

Önismeret: áldás vagy átok?

Vannak pillanatok, amikor legszívesebben a város összes ajtaján bekopogtatnék, hogy hírül vigyem az önismeret lehetőségét. Áldásként érkezett az életembe és biztos vagyok benne, hogy másoknak is valódi segítséget nyújthat. Persze tudom, hogy ez végképp nem az a történet, amit erőltetni lehetne. Ez nem egy gyorstalpaló tanfolyam, ahol passzív részvevőként kapsz egy elméleti tudást, amit később hasznosíthatsz. Az önismeret egy világokat felforgató, nagyon is élő, aktív részvételt kívánó gyakorlati munka önmagunkon és gondolkodási mintáinkon. Képes gyökerestől felforgatni belső világunkat, hogy aztán a létezés egy teljesen új szintje bontakozhasson ki bennünk. Az önismeret egy áldás.

Folytatás

Jógi vagyok, ha jógázok?

Nevezhetjük magunkat jóginak, ha mindennap végezzük a jóga ászanákat? Mit jelent a „felébredés”, miből ébredünk fel és mi az, hogy „végső valóság”? Hogy lehet a jógával elérni a megvilágosodást? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbi írásban.

Folytatás

Tölts minőségi énidőt magaddal!

Felgyorsult világunk olykor kaotikus rendszerében helyet követelt magának egy új fogalom, mely már nem csak pszichológiai körökben ismert: az énidő. A nyugati civilizációban külön iparág fejlődött ki ennek elmélyítésére és fokozására. Minden ilyen program azt ígéri, hogy magunk mögött hagyhatjuk hétköznapi gondjainkat. Valljuk be, hogy ez azért nem mindig sikerül. Előfordul, hogy ugyanolyan stresszesek vagyunk egy-egy nyaraláson, mint otthon és a hétvégi wellness sem tud minket mindig kikapcsolni. Mivel önmagunk elől nem tudunk elbújni, így a megoldásra váró problémákat és az égető vágyakat ott hordozzuk lelkünkben. Nem tudjuk úgy bepakolni az útibőröndünket, hogy ezt mind magunkkal ne vinnénk. Belső világunk egy olyan csomag, amely mindenhová elkísér minket.

Folytatás

A Föld vallási térképe

A világ kultúrái olyan, a térképeken is ábrázolható földrajzi térben találhatóak, amit számos szempont szerint fel lehet osztani. Az alapvető keretet a természetföldrajz adja, amin túl társadalmi, kulturális, politikai és vallási szempontok is szerepet játszanak. Utóbbi mentén haladva térképezzük fel az alábbi írásban az egyes földrészeken jellemző vallási formákat.

Folytatás