Pszichoaktív szerek

A pszichoaktív (tudatmódosító) vagy pszichotrop szerek a viselkedést, hangulatot és az érzelmi reakciót befolyásoló vegyületek. Ezek olyan természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek a szervezetbe jutva a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, hiányuk pedig elvonási tünetekkel jár. A pszichoaktív szereket hívják drogoknak vagy kábítószereknek, de a köznyelvben a két elnevezést keverve használják. A kábítószer egy jogi fogalom. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) definíciója szerint: „Kábítószer minden olyan anyag, amely a fogékony biológiai struktúrák ingerléséhez vezet, amelynek fogyasztása tiltott, vagy a nem tiltott anyagok közül, amelyek fogyasztása veszélyes, visszaélésre alkalmas vagy deviáns”.

Kábítószer (Gánti Bence írása)

A kábítószer egy jelentősen félrevezető, téves fogalom, mely egy régi kor démonizáló szellemét idézi. Minden tudatmódosító szerre egyöntetűen, általánosítva alkalmazzák. Azt a képzetet kelti, hogy aki ilyen szereket szed, az elkábul, a tiszta és fényes elméje elszáll, és valami félig lebutult, magatehetetlen, állati szintre süllyed, és elveszti emberi méltóságát. Tehát bárki bármit szed, ez lesz. Nos, ez nem igaz. A ferdítés abban rejlik, hogy a tudatmódosító szerek csak egy kis része okoz kábulatot, nem mindnek van tompító hatása. A kábítószer elnevezés valójában csak a narkotikumokra (azaz altató, szedáló hatású szerekre, lásd később) kitalált elnevezés. De a szerek egy nagyobb része nem elkábít, hanem felébreszt! Nem csak úgy, mint a kávé, hogy a frissességet, biológiai ébrenlétet fokozza, hanem a pszichés és spirituális jelenlétet, éberséget, észlelési spektrumot is fokozza, nyitja, felébreszti. A személy éberebben van jelen, többet vesz észre a körülötte lévő ingerekből és valóságból, de a benne történő dolgokból is, amire addig szinte teljesen tudattalan volt, nem vette észre, azaz “aludt”. Ilyen élményekkor nem hogy kábulat lenne, hanem éppen ellenkezőleg: a szer megtapasztalásakor a hétköznapi állapotot észlelik bekábult, lebutult, alvó állapotnak ahhoz az éberséghez, észlelési kitisztultsághoz és jelenléthez képest, amit egyes szerek okoznak. Ez már Aldous Huxley-t is megihlette, amikor is egy meszkalin utazás után megírta Az Érzékelés Kapui c. esszéjét, ahol leírja, hogy az észlelés nem elalszik vagy betompul, hanem jelentősen kinyílik, feljavul egy ilyen élmény során. Tehát a szerek egy jó része nem kábító, hanem ébresztő szer. És nem csak biológiailag ébresztő (frissesség), hanem szellemileg, spirituálisan, lelkileg és önismeretileg is.

A klinikai szakirodalomban elsősorban a negatívumokra fókuszálnak. A másik véglet a New Age-es szer-idealizálás, ahol minden szert és minden szerhasználatot szent dologként kezelnek. Nos, ez egyáltalán nincs így. Csak meghatározott szerek alkalmasak önismereti, terápiás és spirituális belátásokra, és csak meghatározott körülmények között.

A drog egy holland eredetű kifejezés, eredeti jelentése fűszer, illetve növényi vagy állati eredetű gyógyhatású anyag. Az 1960-as évektől, az újfajta kábítószerek feltűnésétől azonban az illegális pszichoaktív szereket értik alatta. Míg a köznyelv egyre inkább kizárólag az illegális szereket érti alatta, addig az addiktológiában az illegális mellett azokat a legális anyagokat is ide sorolják, amelyek a központi idegrendszerre hatva hangulati, viselkedésbeli, gondolkodásbeli és tudatállapot-változásokat okoznak, és károsítják a testi-lelki egyensúlyt. A drogok tehát olyan természetes vagy mesterséges eredetű, egy vagy több komponensű anyagok, amelyek a normális tudati vagy érzelmi állapotot megváltoztatják, esetenként a környezet érzékelését eltorzítják. Veszélyességük abban rejlik, hogy ismételt használatuk lelki és élettani (fiziológiai) függőséget alakít ki.

A lelki vagy pszichés függőség azt jelenti, hogy a használóban erős, leküzdhetetlen vágyakozás ébred a drog által megváltoztatott tudatállapot iránt. Gyakorlatilag minden pszichoaktív szer használatát követően kialakul. Az élettani vagy fizikai függőség testi tünetekben jelentkezik, és csak bizonyos drogok abbahagyása után lép fel, legjelentősebb az ópium- és a barbiturátszármazékok esetében. Ekkor a szervezetben olyan változások jelentkeznek, amelyek következtében a szer hirtelen abbahagyásakor elvonási tünetek jelentkeznek. Ezek leggyakrabban testi fájdalmakban, szervi működési zavarokban, lelki zavartságban, depresszióban nyilvánulnak meg, súlyos esetben pedig halálhoz is vezethetnek. Az elvonási tünetek megszüntetése érdekében a drogfüggő személy szinte mindenre képes. Az újabb adag szer bevétele megszünteti ezeket a kínzó tüneteket, ugyanakkor tovább erősíti a drogtól való függőséget. A legkevésbé ártalmasnak ítélt drogok is közepes szintű pszichikai függőséget alakítanak ki, fiziológiai függőségük pedig elhanyagolható. A drogdependencia vagy drogfüggőség fogalmát a WHO vezette be.

 

A drogok veszélyességi sorrendje egészségkárosító hatásuk szempontjából

Nagyon veszélyes
Crack
Heroin
Máktea
Ragasztók, hígítók, festékek, lakkok, csavarlazítók, spray-k hajtógázai
Kokain
Alkohol

Közepesen veszélyes
Speed
Ecstasy (MDMA) / Nyugtatók / Szorongásoldók
Nikotin
Morfin
Ketamin
PCP (angyalpor) – Kéjgáz (nitrogén-oxidul) („lufizás”)

Kicsit veszélyes
Marihuána – „Fű” – Hasis
Koffein

Alig, vagy nem veszélyes
Hallucinogének:
Ayahuasca (DMT) – LSD – Varázsgomba – Peyote (Meszkalin) – Ibogain –
Látnokzsálya. Ezek nem okoznak függőséget, nem károsítják az idegrendszert, és nem
halálos a hatásuk.
De! Halálosan veszélyes a csattanó maszlag nevű hallucinogén növény. Kis adagbeli
különbség okozhat utazást vagy halált.

Forrás: Gánti B., Petró V., Török Sz. (2015). Pszichopatológia V. rész. Integrál Akadémia, Budapest
Ha érdekel az addikciókat érintő teljes 130 oldalas PDF jegyzet, akkor itt tudod megvásárolni


Integrál Pszichológia képzés indul szeptember 16-án!

Részletek: http://www.integralakademia.hu/integral-pszichologia-szak

Hozzászólások