buddhizmus címkéhez tartozó bejegyzések

Buddha ösvénye kivezet a szenvedésből

Buddha i.e. 624-ben született a mai Nepál területén, a Himalája déli lábánál a Lumini kertben. Apja a Sákja Királyság királyaként nagyon óvta attól, hogy meglássa a világ valódi arcát. A herceg születésekor egy aszkéta azt jövendölte, hogy nagy uralkodó lesz belőle, ha a palotát választja, amennyiben azonban lelki útra tér Buddhává, azaz megvilágosodottá válik. Apja azt szerette volna, ha az ő nyomdokaiba lép, az ifjú hercegnek ezért a Sziddhárta, „minden kívánságot beteljesítő” nevet adta és csak a szép dolgokat mutatta meg neki a világból. A herceg azonban egy napon kíváncsi lett a palota falain túli világra is. Apja mindent megtett, hogy az utcákon is csak szépet lásson, de két fogyatékos öregember mégis Sziddhárta elé tévedt. Az ifjú herceg ekkor felismerte, hogy a szépség mellett szenvedés is van. Amikor látta meghalni az embereket, szívében együttérzés ébredt minden lény szenvedése iránt. Ekkor megfogadta, hogy kiutat talál ebből az örökös körforgásból. Gyermeke születése ellenére elhagyta családját, hiszen tudta, hogy a pillanatnyi örömök megélésén túl rájuk is ugyanúgy a szenvedés és a halál vár.

Folytatás

Buddha nem volt buddhista

Írta: Gánti Bence, Pőcz Adriana

Bármennyire is úgy tűnik, hogy a spirituális hagyományok és vallások szinte áttekinthetetlen sokasága létezik a világban, valójában könnyen megszámlálhatók és áttekinthetők. Csak néhány fő, élő spirituális hagyomány létezik a Földön, amelyek mélyen gyökereznek az emberiség múltjában. Mit nevezünk élő hagyománynak? Azt a hagyományt, amely több évszázados vagy több évezredes múlttal rendelkezik, és élő mesterek adják át a tanítványaiknak egy láncolaton át.

Folytatás

Buddhista tanulmányok Bencével – III. találkozás

Buddhista_vizA harmadik találkozóra már szinte úgy mentem, mintha hazamentem volna. Tudtam, hogy találkozni fogok egy csomó osztálytársammal, felsőbb osztályba járókkal, ismerős arcokkal, akikkel még eddig nem elegyedtem szóba, de már legalább ismerős az arcuk. Ráadásul ez az alkalom közvetlenül a téli flow tábor után volt, szóval még a táborosokkal is együtt lehettem egy kicsit. Már előre örültem, hogy megint megtalálom a jó kis kuckós helyemet a földön, ahol a jóga összes ülő ászanáját szabadon kipróbálhatom az előadás alatt. Kellemes volt megint megérkezni az Anahita Jóga és Szellemi Központba is, hogy megint körülvegyenek a kővel berakott falak és kellemes volt rágondolni arra is, hogy Bence ez alkalommal is teljes fizikai jelenlétében lesz a teremben. És még ha szimplán csak jelen lett volna! Elhozta nekünk megmutatni a Nirvána fényképét!!! Én a helyében ezzel reklámoztam volna az előadást. 🙂 Folytatás

Buddhista tanulmányok Bencével – II. találkozás

Ashambra 042

Forrás: ashambra.hu

Lassan mindenki megnyugszik a teremben. Az utolsó ember is befejezi a fészkelődést, a tökéletesen kényelmes póz megtalálását és elcsendesedik. Bence a kivetítő vászon előtt áll, kezében egy hangtál, mellette Szilasi Márti, aki a csend beállta után megadja nekünk az alaphangot. Csatlakozik hozzá Bence mély hangja, majd fokozatosan több hang a teremben. Pár másodperc alatt az összes hang összekapcsolódik egy közös “OM”-ban. Nincs szünet. Folyamatosan zeng az OM, ki-ki a saját lélegzetvétele szerint rezegteti, és ettől kialakul egy erős hangtér, amiben elidőznék akár az idők végezetéig is. Ebből a közös hangból egyszer csak egy hang más irányba indul el. Bence elkezd páliul kántálni egy buddhista szent szöveget, ami olyan, mint egy mellékfolyó a nagy folyó mellett. Azonos irányba halad, ugyanaz a víz táplálja, de egy külön medre van. Élvezettel hallgatom az ismeretlen szavakat, mintha belül tudnám, hogy mit jelentenek. Majd a kis patak ismét belefolyik a nagy patakba és lassan minden elcsendesedik. Teljesen csend van és nekem remeg a tüdőm. Olyan, mintha most verődnének vissza a hangok a falakról. A mai buddhizmus estébe Bencével ez a bevezető… Ezúttal a testével is jelen van a helységben. Folytatás

Buddhista tanulmányok Bencével – I. találkozás

l_gifts_buddhas_praying_monk_1050_smPénteken, november 28-án megtörtént az első találkozás abból a négyből, amit Bencével és a buddhizmussal fogunk tölteni az elkövetkezendő 2 hónapban. Az Anahita Jóga és Szellemi Központban voltunk, aminek imádom a téglával berakott falait, a “földalatti” elbújós hangulatát, a könyveket a polcon, az aprópénzből megalkotott mandalát a falon és még számtalan más részletét. Ugyanitt volt a sulis előadásunk is a buddhizmusról pár héttel korábban.
Amikor az Integrál Akadémia meghirdette az előadás sorozatot, rögtön bejelentkeztem. Folytatás

Kéz a kézben: buddhizmus és kereszténység

Jesu BuddhaNagy kihívás volt számomra beszámolni arról, hogy mi is történt az Integrál Akadémia második hétvégéjén. Annyi mindent adott az életemnek, az aktuális lelkiállapotomnak ez a két nap, hogy semmi sem volt elég jó ennek kifejezésére. Talán azzal tudnám a legjobban szemléltetni, hogy miután hazaértem a buddhista előadásról, leültettem a páromat és közöltem vele, hogy ha törik, ha szakad, én kolostorba vonulok Keletre legalább egy hónapra, és ha kell, a hajamat is leborotválom hozzá. Dilettánsként hangzik, ugye? Pedig még mindig így gondolom. Folytatás