A vallás Freud nézetében egy illúzió, amit a tudomány leleplez. Az “Isten-kép” szerinte nem más, mint az ősi “apa-kép” megdicsőült formája. A vallásos hitet neurotikus tünetnek tekinti, mely beteg, infantilis pszichológiai állapotra utal.
A vallás Freud nézetében egy illúzió, amit a tudomány leleplez. Az “Isten-kép” szerinte nem más, mint az ősi “apa-kép” megdicsőült formája. A vallásos hitet neurotikus tünetnek tekinti, mely beteg, infantilis pszichológiai állapotra utal.
A freudi pszichoanalízis egy sajátos ember-, világ-, és társadalomképet jelenít meg. Mélyen átszövi mai kultúránkat is, hiszen főbb fogalmait észrevétlen használjuk nap, mint nap.
A freudi emberképről teszünk tanúbizonyságot, amikor tudattalan okokkal magyarázunk valamit, jót mosolygunk egy elszóláson, az álmainkat próbáljuk értelmezni, vagy mikor azt gondoljuk, hogy a gyermekek fejlődésében az első pár év döntő jelentőségű.
A vallás Freud nézetében egy illúzió, amit a tudomány leleplez. Az “Isten-kép” szerinte nem más, mint az ősi “apa-kép” megdicsőült formája. A vallásos hitet neurotikus tünetnek tekinti, mely beteg, infantilis pszichológiai állapotra utal.
Mindig is szerettél volna tiszta vizet önteni a pohárba a pszichológiai elméletekkel és irányzatokkal kapcsolatban? Mi most megtettük helyetted: összeszedtük a főbb pszichológiai iskolákat a kezdetektől napjainkig.
Mindannyian többé-kevésbé ismerjük Sigmund Freud ősz szakállas, a lélek ismeretlenjét kutató ikonikus alakját. Munkássága nyomán alakult ki a 20. század közepén a pszichoanalízis irányzata, ami Európából indulva később az egész világon elterjedt. Ez volt az első olyan tudományos jellegű pszichoterápiás elmélet, amely összefüggő képet alkotott az ember lelki életének működéséről és a pszichés betegségek kezeléséről. Mai napig nagy sikernek örvendő hírnevét annak köszönheti, hogy Freud felfedezései nyomán a pszichoanalízis alapfogalmai jól magyarázzák a lelki jelenségeket.
A pszichoanalízis történetének talán legbotrányosabb személyisége, Wilhelm Reich, 1897-ben,
Ausztriában született. Ifjúságát tragikus események árnyékolták be. Tizenkét évesen anyja
öngyilkos lett, miután viszonyt folytatott egy férfival, amit az ifjú Reich elmondott apjának.
Öt évvel később, önmagát szándékosan megbetegítve meghalt az apja is. Reichnek kellett
átvennie szülei birtokának vezetését, emellett leérettségizett, majd három és fél évig katona
volt. A háború után Bécsbe ment és orvosnak tanult. Már tanulmányai alatt kapcsolatba lépett
Sigmund Freuddal és 1920-ban tagja lett a Bécsi Pszichoanalitikus Egyesületnek. Élete legnagyobb részében elismert analitikus volt, munkáinak középpontjában főleg
a karakterstruktúra állt. Zsidó származása és szexualitással kapcsolatos nézetei miatt
emigrálni kényszerült, előbb 1934-től Norvégiában, majd 1939-től Amerikában élt. Folytatás