2015. február hónap bejegyzései

Freud kanapéja

Újabb téveszmék hullottak le rólam ezen a hétvégén és új ismeretek épültek be helyettük. A szombati napot Schmelowsky Ágostonnal töltöttük, aki a pszichoanalízis világába vezetett be minket, ugyanis ő a tanítás mellett pszichoanalitikus irányultságú klinikai szakpszichológus is. Viccesen az elején megjegyezte, hogy ha egy laikus meghall bármilyen “pszi”-vel kezdődő szót, akkor azonnal beugrik neki Freud és a kanapéja. Úgy látszik Freud valamiféle védjegye az egész pszichológiai csomagnak. Én sem differenciáltam túlságosan az egyes irányzatok között, de a hétvége után egy kicsit részletesebb és színesebb képet kaptam. Folytatás

A sötétség a fény hiánya

Azt mondják, hogy a sötétség a fény hiánya – hallottam ezt fizikusoktól, állítják, hogy a sötétséget nem tudják mérni, a fényt viszont igen. Ezt el is tudom képzelni, pl különböző izzók különböző erősségű fényt adnak. Ezzel szemben a sötétség megfoghatatlan, és amint egy sötét szobában fényt gyújtunk, a sötétség eltűnik.
‘A sötétség a fény hiánya’ állítást hallottam lelki vontakozásban is, ahol előszőr nem teljesen tudtam, hogy ezt hogyan lehet értelmezni. Folytatás

Buddhista tanulmányok Bencével – III. találkozás

A harmadik találkozóra már szinte úgy mentem, mintha hazamentem volna. Tudtam, hogy találkozni fogok egy csomó osztálytársammal, felsőbb osztályba járókkal, ismerős arcokkal, akikkel még eddig nem elegyedtem szóba, de már legalább ismerős az arcuk. Ráadásul ez az alkalom közvetlenül a téli flow tábor után volt, szóval még a táborosokkal is együtt lehettem egy kicsit. Már előre örültem, hogy megint megtalálom a jó kis kuckós helyemet a földön, ahol a jóga összes ülő ászanáját szabadon kipróbálhatom az előadás alatt. Kellemes volt megint megérkezni az Anahita Jóga és Szellemi Központba is, hogy megint körülvegyenek a kővel berakott falak és kellemes volt rágondolni arra is, hogy Bence ez alkalommal is teljes fizikai jelenlétében lesz a teremben. És még ha szimplán csak jelen lett volna! Elhozta nekünk megmutatni a Nirvána fényképét!!! Én a helyében ezzel reklámoztam volna az előadást. 🙂 Folytatás

Buddhista tanulmányok Bencével – II. találkozás

Lassan mindenki megnyugszik a teremben. Az utolsó ember is befejezi a fészkelődést, a tökéletesen kényelmes póz megtalálását és elcsendesedik. Bence a kivetítő vászon előtt áll, kezében egy hangtál, mellette Szilasi Márti, aki a csend beállta után megadja nekünk az alaphangot. Csatlakozik hozzá Bence mély hangja, majd fokozatosan több hang a teremben. Pár másodperc alatt az összes hang összekapcsolódik egy közös “OM”-ban. Nincs szünet. Folyamatosan zeng az OM, ki-ki a saját lélegzetvétele szerint rezegteti, és ettől kialakul egy erős hangtér, amiben elidőznék akár az idők végezetéig is. Ebből a közös hangból egyszer csak egy hang más irányba indul el. Bence elkezd páliul kántálni egy buddhista szent szöveget, ami olyan, mint egy mellékfolyó a nagy folyó mellett. Azonos irányba halad, ugyanaz a víz táplálja, de egy külön medre van. Élvezettel hallgatom az ismeretlen szavakat, mintha belül tudnám, hogy mit jelentenek. Majd a kis patak ismét belefolyik a nagy patakba és lassan minden elcsendesedik. Teljesen csend van és nekem remeg a tüdőm. Olyan, mintha most verődnének vissza a hangok a falakról. A mai buddhizmus estébe Bencével ez a bevezető… Ezúttal a testével is jelen van a helységben. Folytatás