2018. október hónap bejegyzései

Hogy találod meg a benned levő Istent?

A keresztény kontempláció módszere nagyon hasonlít a buddhista vipassana mecitáció technikájához. A ciszterci szerzetes, Thomas Keating atya szerint a kontemplatív imádsághoz nem kell más, mint Istenre nyitott szív és tudat. A módszer nem maga a cél, hanem egy út, ami énünk legrejtettebb mélyébe vezet, ahol Isten lakozik. A rendszeres találkozás a bennünk élő Istennel maga után vonja a kontemplatív életet, ami hétköznapi cselekedeteinkben is megnyilvánul.

Folytatás

A Kabbala szerint mindannyian isteni szikrák vagyunk

A Kabbala a judaizmushoz kapcsolódik, ezért teremtéstörténete is hasonló. A héber-arameus szó jelentése: kapni, befogadni. Tanítása szerint fajtól, vallástól és származástól függetlenül mindnyájan isteni szikrák vagyunk, akiket Isten a saját képmására teremtett.

Folytatás

A kereszténységtől az istenkeresés misztériumáig

Emlékszem, amikor elsőben a buddhizmus és a keresztény misztika előadások egymás után következtek egy oktatási hétvégén. Szombaton a buddhizmus tanításaitól átszellemülve jegyeztem meg csoporttársaimnak, hogy kíváncsi vagyok, ezek után mit adhat a másnapi kereszténység előadás? Persze leesett az állam attól az újfajta látásmódtól, amibe vasárnap a kereszténységet 8 év katolikus gimnázium után átcsomagolták nekem. Akkor még nem tudtam, hogy ez már csak így megy az Integrál Akadémián.

Folytatás

Ez mutatja, hogy a gondolkodás új szintjére léptél

Az, ahogy most látjuk és érzékeljük a világot csak egy állomás azon a fejlődésvonalon, amit életünkben bejárunk. Minden állomás fontos és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a következő szintre léphessünk. A nyugati társadalmak többsége jelenleg a racionális gondolkodás kognitív fejlődési szakaszában tartózkodik, és innen készül továbblépni az integrált gondolkodásmódba. Mire számíthatsz, ha ez veled is megtörténik? Erről olvashatsz alábbi cikkünkben.

Folytatás

A jóga túllép a nyugati tudomány határán

Nyugaton próbáljuk az általunk ismert kategóriák szerint címkézni a jógát. Embere válogatja, hogy sportként, filozófiaként, vallásként, belső útként vagy mentálhigiénés lehetőségként látjuk és használjuk. Azt leszögezhetjük, hogy nem tartjuk számon a nyugati értelemben vett tudományok között. Elsősorban azért nem, mert a jóga a valóság felfedezésének gyakorlati útja a befelé irányuló figyelem önvizsgálata által, vagyis egy objektíven nem mérhető szubjektív jelenség.

A nyugati (természet)tudomány a fizikailag és érzékszervileg tapasztalható, mérhető és bizonyítható megállapítások által próbálja meg leírni a világot és értelmezni a valóságot. A jóga útja azonban a közvetlen megtapasztalásokra, a belső, szubjektív élményekre épít, ami túl van a gondolkodáson és a logikán. A jóga tehát ilyen értelemben nem tudomány.

Folytatás