A világ kultúrái olyan, a térképeken is ábrázolható földrajzi térben találhatóak, amit számos szempont szerint fel lehet osztani. Az alapvető keretet a természetföldrajz adja, amin túl társadalmi, kulturális, politikai és vallási szempontok is szerepet játszanak. Utóbbi mentén haladva térképezzük fel az alábbi írásban az egyes földrészeken jellemző vallási formákat.

Európa és vallásai

A világ legnagyobb lélekszámú vallása a keresztényeké. A középkortól kezdve intenzív missziós tevékenységet folytatnak és a vallás terjesztése mind a mai napig tart. Ennek hatására mára a világon szinte mindenütt fellelhető. Európában az egyik legelterjedtebb vallás a római katolikus. Kelet- és Észak-Európa kivételével mindenhol uralkodónak számít. A reformáció után a protestánsok is erőteljes missziós tevékenységet folytattak. Európában szinte mindenhol elterjedt, de a lakosság túlnyomó többsége csak a kontinens északi felében tartozik a protestáns felekezetekhez. Európán kívül leginkább a korábbi angolszász gyarmatokon terjedt el. Egyes protestáns vallások a reformáció után jöttek létre. Több közülük jelentős hatással volt az európai és az Európán kívüli társadalmak fejlődésére. A metodisták a protestáns anglikán egyházból váltak ki a 18. században. Ismert és elterjedt vallás a baptista felekezet is, de az Üdvhadsereg tagjai, a kvékerek, Jehova tanúi, a különböző Pünkösdista mozgalmak és a presbiteriánusok is ide tartoznak.

A keresztény vallások másik nagy csoportját a keleti egyházak képviselik. Olyan egyházakat sorolunk ide, amelyek valamilyen formában a Kelet-Római Birodalomhoz, illetve annak utódjához, Bizánchoz kötődtek. Legismertebbek ezek közül az ortodox vagy görög-keleti keresztény egyházak, melyek Európa keleti és délkeleti felében terjedtek el (Balkán-félsziget, Oroszország, Ukrajna, stb.).

Európában az Oszmán Török Birodalom hódításai révén az iszlám is terjedésnek indult. Ma leginkább a Balkán egyes országaiban jellemző, mint Bosznia-Hercegovina, Albánia, Szerbia, Montenegro.

Ázsia és vallásai

Ázsia a leghatalmasabb kontinens. Népei között megtaláljuk az őserdei vadászó-gyűjtögető csoportokat és a bonyolult, rétegzett társadalmakat is. Nyugat-Ázsiában, az Arab-félszigeten az arabok élnek különféle országokban, a közös nyelv és a közös vallás összeköti őket, ugyanakkor az iszlám különböző irányzatai (síita, szunnita) és a keresztény vallás (pl. szír keresztények) szét is választja az arab csoportokat.

Az iszlám bölcsője az Arab-félsziget és Izrael területén volt, legszentebb helyei: Mekka, Medina és Jeruzsálem. Kialakulása egy történelmi személyiséghez, Mohamed Alihoz köthető. Nem sokkal Mohamed halála után a vallás két irányzatra szakadt: síitákra és szunnitákra. Előbbiek szerint a legfőbb vallási vezetők, a muszlim közösség elöljárói, csak Mohamed vérszerinti leszármazottai lehetnek, míg utóbbiak szerint ez nem annyira fontos, inkább a személyes tudás, rátermettség és hitbuzgalom a döntő.

A szunnita mohamedán vallás ma jóval elterjedtebb, mint a síita. Utóbbi központja, a legnagyobb síita ország: Irán. Irán támogatja a többi ország síitáit is, akik legnagyobb számban az Iránnal határos területeken találhatók.

A zsidó és a keresztény vallás egy tőről fakad. A keresztény Biblia Ószövetsége a zsidó valláshoz is szorosan kötődik. A zsidóság nagy hangsúlyt helyez a szent szövegek tanulmányozására és a zsidó hagyományok betartására, amit a Talmudban gyűjtöttek össze. A zsidóság, illetve a zsidó vallás már az ókorban sem csak Izrael területére korlátozódott. Elenyésző kisebbségként az iszlám mellett a Közel-Kelet más országaiban és Észak-Afrikában szinte minden országban megjelenik ez a vallás, bár a forrongó politikai helyzet miatt az elvándorlás is jelentős. Ma kb. 14 millió zsidó vallású ember él a Földön.

A hinduizmus tipikusan indiai vallás. A lélek felszabadítására törekszik, aminek számtalan útja lehetséges. A híveknek vallási tanítók, ún. guruk segítenek, a szertartásokat pedig a papok végzik. A hindu istenvilág sokarcú és rengeteg helyi isten is létezik. Két nagy csoportot azért el lehet különíteni a hinduizmuson belül is: Visnu és Siva követőit. A két főisten mellett a legfőbb isten Brahmá. India lakosságának 87%-a hindu. Ez ma már nagyjából 900 millió embert jelent, ami a Föld lakosságának kb. 15%-a.

A buddhizmus Ázsiában keletkezett és ma is Ázsiában találjuk a hívők döntő többségét. A buddhista gondolkodás alapja tulajdonképpen nem is vallásos, hanem inkább bölcseleti, filozófiai. Véleményük szerint a végső cél a megvilágosodás, a nirvána elérése lehet. Több irányzata alakult ki, melyek mindegyike egy-egy tájegységhez köthető. A hinajána („kis szekér”) vagy théraváda („öregek tana”) a buddhizmus ortodoxabb, a Buddha korabeli szabályokhoz jobban ragaszkodó vonalát képviselik. Véleményük szerint a nirvánát csak a szerzetesek, a szigorú szabályokat betartó közösségek tagjai érhetik el. A „nagyszekér” vagy mahajána buddhizmus szerint a megvilágosodást bárki elérheti, feltéve, ha végigjárja a buddhisták által javasolt utat. A harmadik irányzat a vadzsrajána, vagy „gyémánt-szekér”, ahol a gyémánt a tökéletesség, a tisztaság és az állhatatosság szimbóluma. Kialakulása Tibethez és a Himalájához köthető. A mahajána buddhizmusnak több irányzata is van Indiában és Kínában. A legismertebb is Kínában alakult ki: ez az ún. csan-buddhizmus. Kínából eljutott Koreába (seon-buddhizmus) és Japánba, ahol már zen a neve.

A Kínában elterjedt konfucianizmus szigorú értelemben véve nem is vallás: csak bizonyos érzések vannak benne a világegyetemmel szemben, amelyek súrolják a vallásos érzület határát. Konfuciuszhoz (Kr.e. 551-478), Kína egyik legjelesebb filozófusához kötődik kialakulása. Az elit és a közrendűek realista, túlságosan illedelmes konfucianizmusa nem érte el a falusiakat (sem lélekben, sem fizikailag), ezért ők megmaradtak a csodák és titkok világánál, amit a taoizmus vallása adott meg számukra.

Afrika és vallásai

Észak-Afrika a kereszténység bölcsője volt. Az ősi keresztény egyházak mellett megtalálhatjuk itt az európai gyarmatosítók által behozott keresztény vallásokat is (főleg katolicizmus). Fekete-Afrikában a gyarmatosítások előtt nem volt kereszténység, azóta e vallások térhódítása a mai napig tart. Az afrikai iszlám és kereszténység közötti határ a nyugat-afrikai országok területén húzódik. Ezen országok északi részén muszlimok, déli részén keresztények élnek. Fekete-Afrika többi része viszont keresztény, illetve a törzsi vallások jelentősége is óriási a nagy világvallások mellett.

Amerika és vallásai

A domináns vallás Latin-Amerikában a római katolikus (a spanyol, portugál hódításoknak köszönhetően), de Észak-Amerikában is elterjedtté vált. Míg előbbiben kontinens-szerte eléri e vallási többség a 60-95%-ot az egyes országokban, addig az USA-ban 25%-ban képviselteti magát, szemben a protestantizmussal, ami eléri a 70%-ot.

Észak-Amerika meglehetősen sokszínű képet mutat a protestáns felekezeti hovatartozás szempontjából. Itt jött létre a többnejűség elfogadásáról elhíresült mormon egyház is, melynek központja Salt Lake City.

Közép és Dél-Amerikában, a behurcolt, afrikai gyökerekkel rendelkező rabszolgák leszármazottai körében különös, a kereszténység és az ősi hit keverékéből létrejött vallások is elterjedtek. Ilyen a brazíliai umbanda vagy a nyugat-afrikai törzsi vallás és kereszténység keverékéből kialakult vudu.

Ausztrália, Új-Zéland és Óceánia

Ausztrália, Új-Zéland és Óceánia területén a legjelentősebb vallásokat a protestáns egyházak (55%) képviselik, de a legtöbb helyen a római katolicizmus (31%) is jelen van. Az elmúlt 20 évben pedig jelentősen megnövekedett az iszlám gyakorlóinak száma. Az ausztrál bennszülöttek, az ún. aboriginalok 72%-a a keresztény vallást gyakorolja, jelentős százalékuk nem jelöl meg vallást és sokan közülük a mai napig követik eredeti törzsi világnézetüket.

Vallások csoportosítása

A törzsi vallások minden lakott kontinensen fellelhetőek.  A vallások csoportosítása könnyen azt az érzetet keltheti, mintha egyfajta evolúciós szemlélet tükröződne e törekvésben. Ennek egyik oka, hogy 20. század elején alkotó társadalomtudósok hierarchikus viszonyokat feltételeztek a vallások között, mely szerint az egy istenhit lenne a legfejlettebb vallás. A kulturális antropológiai kutatások azonban rámutattak, hogy egy olyan bonyolult rendszert, mint amilyen a vallás, végképp nem lehet „elmaradottnak” vagy „fejlettnek” bélyegezni. Mindezek figyelembevételével érdemes a vallásokat egymás melletti és nem egymás után hierarchikusan következő csoportokként szemlélni.

---

Ismerd meg mélyebben a világ spirituális földrajzát és kulturális antropológiáját október 6-ai előadásunkon!

Részletek: www.integralakademia.hu/spiritualishagyomanyok2019