A tudattalan folyamatok teóriája analitikus orientáltságú. A külső és belső tárgyakat tanulmányozza és alapvetőnek tételezi fel a kora anya-gyerek kapcsolatot. A patológia, amivel foglalkozik nem konfliktusalapú, hanem deficit eredetű. Így főként a pszichotikus állapotok és a borderline zavarok érthetők meg általa.
Használja az ösztön fogalmát, de inkább az ego és a kognitív funkciókat helyezi előtérbe. Struktúrában és nem dinamikában gondolkodik. Jelentősebb képviselői: Budapesti Iskola, Melanie Klein, Winnicott, Mahler, Kernberg, Kohut, Hartmann, Jacobson.
Margaret Mahler
Magyar származású orvos, pszichiáter, pszichológus és gyermekpszichológus. Az USA-ban élt és pszichotikus gyerekekkel foglalkozott. Normál 0-3 éves csecsemőket kezdett vizsgálni, hogy hipotéziseit alátámassza arra vonatkozólag, hogy az egészséges gyerek hogyan találja meg saját individualitását.
Kritikájában elsősorban az objektivitását kérdőjelezik meg, amennyiben elvárásai színezik eredményeit. Alapgondolata, hogy a csecsemő világrajövetele nem egyenlő pszichológiai születésével. A pszichológiai születés egy hosszú folyamat, melynek két lépcsője van:
(1) szeparáció, mint az anyától való elkülönülés,
(2) individuáció, mint a saját személyiség kialakulása.
A pszichológiai születés szakaszai Mahler szerint
Autizmus (0-2hó)
A csecsemőt ingerbarrier védi a külvilágtól. Az alvó periódusokat a táplálkozás rövid szünetei szakítják meg. A külvilágra irányuló figyelem minimális.
Szimbiózis (2-6hó)
„Kettős egység”, „duál unió” jellemzi az anya-gyerek kapcsolatát. Mindez lehetővé teszi a biológiai szinkronizációt is, melynek fontos szerepe van a gyerek élettani folyamatainak szabályozásában. Az én és a nem-én nem különül el. Pl. a saját feszültségcsökkentő viselkedése (tüsszentés) nem különül el az anya tápláló tevékenységétől. A jó és a rossz differenciálódik. Ezen dimenzió mentén szerveződnek az emléknyomok. Ha az anya jól illeszkedik a gyerek igényeihez, a gyerek megéli az omnipotencia-élményt (mindenhatóság).
Szeparáció-individuáció (6-24hó)
Differenciáció alfázis (6-10hó):
Kikelés az anya-gyerek egységet szimbolizáló tojásból. Élénk, kifelé irányuló figyelem jelenik meg a gyerek viselkedésében. Szétválasztódik az én és a nem-én. Megjelenik az idegenszorongás.
Gyakorló alfázis (10-16hó):
Megjelenik a mozgás, kúszás-mászás, illetve később járás formájában, ami lehetővé teszi az anyától való térbeli eltávolodást. A gyermek új képességekre tesz szert, melyektől el van ragadtatva (funkcióöröm), a fájdalmakkal szemben szinte érzéketlen. Ez a pszichológiai születés időszaka, amikor is a gyerek autonómmá válik. Az anya-gyerek kapcsolat térbeli mintázata sajátos ebben a szakaszban, az anyától való eltávolodás, majd az újra közeledés (érzelmi feltankolás) mintája ismétlődik, miközben a gyerek „felfedezi” a világot.
Újraközeledési fázis (16-24hó):
Konfliktusokkal teli időszak, a gyerek szembesül kicsi mivoltával, kiszolgáltatottságával, anyja iránti igényével, ugyanakkor félti újonnan megszerzett függetlenségét. Ezért állandóan elégedetlen, nem lehet kedvére tenni. Az anyát és a világot is hol csak rossznak, hol csak jónak éli meg, hangulatától függően (hasítás). Az anya feladata ekkor, hogy rendíthetetlenül hozzáférhető maradjon, élő cáfolatát adva a gyerek elkeseredésének.
Én- és tárgyállandóság (24-32hó)
Az anya képe internalizálódik, belsővé válik, így ínník távollétében is tud funkcionálni a gyerek, kialakul az egyedül levés képessége. Integrálódnak a tárgyról alkotott belső reprezentációk, így lehetővé válik a hármas személyiségstruktúra kialakulása. Megjelenik a tárgyhűség.
Szeretnél többet megtudni a személyiség korai fejlődéséről? Tarts velünk november 2-ai előadásunkon!
Találkozzunk szombaton, mindenki számára nyitott előadásunkon, JELENTKEZZ!
Részletek: www.integralakademia.hu/november2019
Hozzászólások