Bár mindannyian átélünk félelmeket és szorongást (tárgy nélküli félelmet) életünk során, a szorongásos zavarban szenvedők vagy túlzó mértékben, vagy túl sok ideig érzik ezeket az érzéseket. Mégsem gondolhatunk úgy a szorongásra, mint ami egyértelműen negatív, hiszen arra hívja fel a figyelmünket, hogy jóllétünk veszélyben forog, és olyan testi válaszokat indít el, amik felkészítenek arra, hogy megküzdjünk ezzel a veszéllyel.

Minden olyan esetben, amikor életünkben változás történik, a szervezetünk alkalmazkodni kényszerül. Ez az alkalmazkodási válasz a stresszreakció, melynek fontos része, hogy kiértékeljük a stresszt kiváltó tényező (stresszor) jelentőségét és erőforrásainkat a megküzdéshez. Ha a stresszor fenyegetőnek bizonyul, félelemmel reagálunk, ami egy sor fizikai, érzelmi és kognitív változást indít el a szervezetünkben, amit összefoglalóan „harcolj vagy menekülj” válasznak nevezünk, és ami napjainkban kiegészült „fight, flight, freeze or fawn”, tehát „harcolj, menekülj, fagyj le, vagy viselkedj szolgai módon” válasszá. A vegetatív idegrendszer, amely a légzésünk, szívverésünk, vérnyomásunk szabályozásáért felel, aktiválódik, tehát a belső elválasztású mirigyek és hormonok (főleg a kortizol) segítségével a szervezetet harcra kész állapotba hozza. A veszély elmúltával a szervezet visszaállítja a nyugalmi állapotot.

Egyéniek vagyunk abban, ahogy a testünk a stresszre reagál, és az is egyéni jellemző, hogy mennyire erőteljes ez a reakció, ezt nevezzük vonásszorongásnak (mint személyiségvonásként létező szorongás átélésére való hajlam). Az állapotszorongás pedig az az aktuális szorongás, amivel egy helyzetre reagálunk (Comer, 2005).

Úgy tűnik, hogy a szorongásra való hajlamunk genetikailag erősen meghatározott. Kutatók azt találták, hogy az emberek 70%-a a szerotonin működését befolyásoló gén egy rövidebb változatával rendelkezik, ami miatt erősebb szorongás átélésére hajlamos. Evolúciós oka lehet annak, hogy ez a gén elterjedt, mert a veszélyre való felkészülés növeli a túlélés esélyét.

Freud a neurózist az ösztönén agresszív és szexuális késztetéseinek és a büntető felettes én tudattalan konfliktusának tartotta, ahol a szorongás jelzi, hogy a tudattalanban veszély van, és mozgósítja az én elhárító mechanizmusait, amik, ha nem működnek megfelelően, tartós szorongás alakul ki, tünetekkel. Ez azt is jelzi, hogy a szorongásnak  általában van egy mélyebb szintje (Gabbard, 2008).

A pszichodinamikus szemlélet alapján létrejött a félelmek hierarchiája, ami azt tükrözi, hogy az életünk során milyen félelmekkel, szorongásokkal nézünk szembe. Ezek mindegyike megmarad valamilyen formában mindenkinél, és trauma hatására aktiválódhatnak, általában azon a szinten, ahol a fejlődésben sérülés következett be, ezért jó jelzője a sérülések eredetének.

Érdekesség, hogy a sikeres pszichoterápiákban is gyakran nő a szorongás, ami azt jelzi, hogy a személy énje megerősödött, több szorongást képes megtartani anélkül, hogy oldania kellene valamivel (Gabbard, 2008).

A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichés betegségek, a lakosság 17,7%-át érintik Magyarországon, és jellemzően 2-szer annyi nőt, mint férfit. Sajnos gyakran krónikusnak bizonyulnak, visszaesésekkel számolni kell, különösen, ha régóta fennálló és súlyos szorongásos zavarról van szó. Elkülönítésüket a következő ábra segíti (szakmai protokoll):

A szorongásos zavarok diagnosztikája. (Forrás: http://www.portfolio.hu/eletmod/a_felelem_bortone_mit_kell_tudni_a_fobiakrol.231315.html)

Írta: Vizinger Erzsébet
krízistanácsadó szakpszichológus, integrál tanácsadó

A bejegyzés az Integrál Akadémia hivatalos jegyzetéből készült:
Vizinger Erzsébet: Pszichopatológia integrál tanácsadóknak, 2016., Integrál Akadémia

Ha a Pszichopatológia integrál tanácsadóknak jegyzet részlet felkeltette figyelmedet, és szívesen olvasnál többet a pszichopatológia rövid történetéről, osztályozási rendszeréről és a fő pszichopatológiáról, akkor a teljes 150 oldalas jegyzetet megtalálod ITT.
A jegyzet jelszóval védett, ára 1700 Ft (ha az előadáson fizeted) vagy 2100 Ft, ha interneten keresztül rendeled.
Rendelés itt: info@integralakademia.hu

Az 5 alkalmas pszichopatológia előadássorozatunk következő része 2016, október 29-én lesz. Témák:

• A stressz és a megküzdés (coping)
• A krízis lélektana: Helfer-szindróma, burn out, altruizmus és az öngyilkosság (szuicidum)
• Az öregkor és a válás mint krízis
• Szorongásos zavarok: GAD, pánik, fóbia, PTSD, és a kényszerneurózis (OCD)

Előadó: Várnai Evelin pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem, 202. terem (Budapest IX., Közraktár u. 4-6.)

Napi belépő: 9.000,- Ft
Félnapi belépő: 4.500 Ft
A napi és félnapi belépő a helyszínen is megvásárolható

Jelentkezés: info@integralakademia.hu

A  PSZICHOPATOLÓGIA ELŐADÁSSOROZAT összes előadásának részletét  ITT találod