Spirituális hagyományok – a külső és belső tan különbségei

Spirituális hagyományoknak nevezzük az egy-egy megvilágosodott, isteni embertől eredeztetett, generációkon áthagyományozódott sok száz vagy ezer éves tan- és gyakorlatrendszereket. Ilyenek a nagy világvallások, és azok belső, misztikus, meditatív hagyományai.

A spirituális hagyományok mentén kétféle megközelítés alakult ki: a belső tan (ezotéria), a meditatív, sajátélményű tevékenység, és a külső tan (exotéria), az intellektuális-rituális mód. Az alábbiakban e kettőt vesszük szemügyre közelebbről.

Folytatás →

Sajátélmény beszámolók az Integrál Akadémiás életérzésről

Mit adhat a személyes életedhez az a három év, amit az Integrál Akadémia berkein belül, az integrál pszichológia képzésen élhetsz át? Ebbe az életérzésbe engednek betekintést azok a hallgatóink, akik az elmúlt években járták végig nálunk az önismeretnek ezt a korántsem hétköznapi útját.

Folytatás →

Hogyan integrál térben és időben az integrál szemlélet?

Az integrál pszichológia egy teljes spektrumú emberképet kínál, mely többszörösen integrált: térben, időben és megközelítésmódban. A téri integráció azt jelenti, hogy a Föld minden pontján lévő tudást érinti. Manapság kelet-nyugat szintéziséről szoktak beszélni, ami itt kiegészül észak és dél szintézisével is. Északon élnek pl. a sámánikus lélektannal rendelkező eszkimók vagy az észak-amerikai indiánok, délen az afrikaiak vagy az Amazonas menti dél-amerikai indiánok. A „kelet-nyugat integrációja” tehát egy leegyszerűsített séma, a teljes kép teljes téri, azaz keleti-nyugati, északi és déli, globális integrációt jelent.

Folytatás →

Melyik személyiségtípushoz tartozol?

A típustanok a legrégibb múltra tekintenek vissza az emberi viselkedés és tulajdonságok magyarázatában. A személyiségtípusok keletkezése levezethető az emberi elme általános kategorizáló hajlamából, mely ősidőktől fogva segítette az ember világról alkotott képének kezelhetővé alakítását.

A típusalkotás során egymástól éles határokkal elválasztott, diszkrét kategóriákat alkotunk. A személyeket vagy egyik, vagy másik kategóriába soroljuk be, nagyon gyakran a kategória feltűnő jegyeit hordozó prototípus alapján. Az elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre több kategóriába is tartozzon az adott összefüggő típusok közül.

A legkorábbi ún. klasszikus típustanok szerint, melyek az ókori görög tudósoktól származnak, a típusok öröklött hajlamokból és alkati vonásokkal együtt járó tulajdonságokból állnak. Ilyen a Hippokratész-Galénosz-féle vérmérsékleti típustan.

Folytatás →

Kik a lelki segítők? A pszichoterapeutáktól a látókig

A köztudatban a pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichiáter, neurológus, pszichoterapeuta, alternatív lelki segítő szakmák sokszor nem egyértelműen tisztázottak. Ki a pszichológus és ki a pszichiáter, van-e különbség közöttük? Kihez fordulhatunk, ha idegrendszeri problémánk vagy lelki fájdalmunk van? Hihetünk-e az alternatív lelki segítők – pl. látnok, kineziológus – gyógyítási képességeiben? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe és igyekszünk tiszta vizet önteni a pohárba.

Folytatás →

Hogy fér meg együtt a vallás és a pszichológia?

A vallás Freud nézetében egy illúzió, amit a tudomány leleplez. Az “Isten-kép” szerinte nem más, mint az ősi “apa-kép” megdicsőült formája. A vallásos hitet neurotikus tünetnek tekinti, mely beteg, infantilis pszichológiai állapotra utal.

Folytatás →

Ez mutatja, hogy a gondolkodás új szintjére léptél

Az, ahogy most látjuk és érzékeljük a világot csak egy állomás azon a fejlődésvonalon, amit életünkben bejárunk. Minden állomás fontos és nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a következő szintre léphessünk. A nyugati társadalmak többsége jelenleg a racionális gondolkodás kognitív fejlődési szakaszában tartózkodik, és innen készül továbblépni az integrált gondolkodásmódba. Mire számíthatsz, ha ez veled is megtörténik? Erről olvashatsz alábbi cikkünkben.

Folytatás →

Tanulj a szúfizmusról online egy igazi szúfi beavatottól!

A szúfizmus az iszlám misztikus ága, mely a VIII. századtól van jelen az iszlám országokban. Ez a hagyomány a vallás exoterikus (mindenkinek szóló) tanainak ezoterikus (csak beavatottaknak szóló) útja. A Földön minden hagyományban kialakultak ilyen „titkos” ösvények, amelyen azok az emberek kezdtek el önként járni, akik nem kívül, hanem belül keresték Istent.

A szúfi tudja, hogy Allah nem rajta kívül van, hanem ő maga az, a saját mögöttes, belső lénye, mely Egy minden más lény végső valóságával. Éli és tapasztalja, hogy Isten minden közös létező magja, aki mindenhol és mindenben jelen van.

Folytatás →

Hogy segít a jóga testi és lelki egyensúlyunk megtalálásában?

Amikor életünkben elérünk egy bizonyos érettséget, akkor magától, mintegy sorsszerűen ébred fel bennünk a megismerés vágya. Ekkor önkéntelenül is befelé fordulunk, hogy a lét rejtelmeit, az élet nagy kérdéseit kutassuk. Keresésünkben eljön az a pillanat, amikor a testünk és lelkünk felé akarunk fordulni. Ez az a pont, ahol a keresőnek érdemes a jóga útjára lépnie.

Folytatás →

A buddhista létforgatag és a létsíkok

A buddhista elképzelés szerint számos olyan univerzum létezik, ahol érző lények élnek. Nincs tisztán kimondva, hogy ezek vajon fizikailag más bolygók, alternatív tudati valóságok vagy a kettő együtteséből álló univerzumok. A buddhista szertartások szövegeiben mindenesetre többször találunk utalást arra, hogy Buddha beszédeit milyen dévák (istenek, istennők), és más univerzumbeli lények hallgatták. A vadzsrajána buddhizmus szertartásainak jókívánság részeiben pedig benne van: „minden lény javára, az univerzum minden szegletében”.

Folytatás →