A Kozmosznak értelemmel teli, célirányos evolúciója van, amely transzperszonális szemszögből a Szellem evolúciója. A Szellem a mögöttes valóság, a nem manifesztált, mindenben mindig jelenlévő entitás, amelynek manifesztációja maga az evolúció.
A Szellem nagy evolúciós állomásai
1. A Szellem először a semmiből, az Ürességből anyagi formában manifesztálódott (fizioszféra), majd élő formát öltött (bioszféra). Ez után megjelent a tudat, amely később ön-reflektáló tudattá alakult (núszféra).
2. Ettől kezdve az evolúció, azaz a Szellem kibontakozása már az emberi tudatban zajlik tovább, és nem a biológiai világban. További, még finomabb manifesztációja az ember tudati fejlődése (teoszféra), amelynek alsóbb szintjeivel a pszichológia foglalkozik, a felsőbb szintekkel pedig a spirituális tradíciók és azok gyakorlói. Ebből is látszik, hogy a pszichológia és a spiritualitás nem két egymástól független dolog, hanem ugyanannak a fejlődési létrának a különböző szintű fokai.
3. Az evolúció végül a végső Egységbe torkollik, amelyet a megnyilvánult világban megvilágosodás élünk meg. Ez egyben a visszatérés ugyanoda, ahonnan az egész folyamat elindult, és amely mindig is a közös ős-alapját, hátterét képezi a megnyilvánult világnak. Ez az Üresség vagy a Tudat Tiszta Tere.
Hogyan ölt testet a Szellem?
Ken Wilber, az integrál szemlélet atyja szerint a Szellem négyféle módon ölt testet a jelenségek szintjén, vagyis egyszerre négy arca, megnyilvánulási területe van a manifesztálódott világban.
Wilber erre az elméletére dolgozta ki a négy kvadráns (4Q) modelljét. Eszerint az ábra közepén van a Szellem, Belső Ön-mag-unk, a Világszellem, a spirituális Önvaló, az Isten. A Szellem a négy kvadránsban egyszerre nyilvánul meg, ezért mindegyik terület egyszerre és egyformán fontos, egyenrangú, egymástól kölcsönösen függő. Mindegyik kvadráns ok és okozat is egyben, bármelyik változása a többiét vonja maga után. Ezek egy időben történő megnyilvánulásaiban fejeződik ki a Végső Valóság. Ez a világ négy lehetséges, tovább nem redukálható nézőpontja.
A kvadránsok térbeli felosztása négy szemléletet ötvöz:
– bal-jobb felosztás: a belső, szubjektív megélése és a külső, objektív szemlélése valaminek,
– alsó-felső felosztás: egyéni és közös/kollektív nézőpont.
A bal felső rész az egyéni szubjektív belső tartalmakkal, az intenciókkal, a bal alsó a kollektív belső tartalmakkal, a kulturális aspektussal foglalkozik. A jobb felső a külső individuális tartalmakat, vagyis a viselkedést, a jobb alsó pedig a külső, kollektív, vagyis a szociális aspektust jeleníti meg.
A négy kvadránsban látható a világ teljessége
A négy kvadráns mindegyikében egyszerre zajlik az evolúció. Ezen belül minden kvadráns ok és okozat is egyben, hiszen minden negyed ugyanazon szintje összefügg és, ha bármelyiket megváltoztatjuk, akkor az a többi három negyedben is változást indukál.
A következő ábra az evolúció megjelenését mutatja be az egyes kvadránsokban.
Van a jelenségeknek egy belső nézőpontja, amikor befelé tekintünk és van egy külső nézőpontja, amikor kifelé. Előbbire jó példa, hogy amikor meditálunk vagy pszichológusnál járunk, akkor a belső világunkat szemléljük, illetve arról beszélünk, amit átélünk. A külső nézőpont akkor kerül előtérbe, ha belenézünk a tükörbe vagy testi tüneteinket elpanaszoljuk az orvosnak, tehát amikor megfigyeljük és leírjuk a dolgokat.
Ugyanígy a kollektív, közös jelenségeket is tekinthetjük külső, illetve belső nézőpontból. Amikor a társadalom szerkezetéről, működéséről vagy politikáról beszélünk, akkor a kollektív jelenségek külső viselkedését figyeljük meg. Amennyiben a kultúra termékeit, a művészeti irányzatokat, a szociálpszichológiát vesszük alapul a világ értelmezéséhez, akkor a kollektívum belsejét szemléljük éppen.
Az összes jelenséget be lehet tenni ebbe a négy kvadránsba, saját magunkat is beleértve. Ha összeírnánk a jövőre vonatkozó céljainkat és elkezdenénk mindegyiket hozzárendelni egy kvadránshoz, észrevennénk, hogy nincs olyan, amit ne tudnánk a Szellem egy-egy aspektusának megfeleltetni. Például, ha a következő céljaink lennének a jövőre vonatkozóan, akkor az így lenne elhelyezhető: legyünk boldogok (Egyéni Belső), egészségesek (Egyéni Külső), szeretetteljes környezetben nevelhessük fel gyermekeinket (Közös Belső) egy stabli, jól működő, fejlődő országban (Közös Külső).
Ahogy a fent leírtak is jól tükrözik, az integrál szemlélet segít megérteni a világ összefüggéseit és egy teljes képet kínál az élet működésének megértéséhez. Ha szeretnél jobban elmélyedni az integrál tanításában, jelentkezz szeptemberben induló integrál pszichológia szakunkra!
Iratkozz be szeptemberben induló új évfolyamunkra!
Hozzászólások