A függőség/addikció folyamatos vágy, sóvárgás egy bizonyos kémiai szerre vagy viselkedésre, ami kényszerítő erővel hat ránk és ismételt használatra ösztönöz. Egy idő után a szer(ek) fogyasztása fontosabbá és értékesebbé válik számunkra, mint az elfogadott, magasabb értéket képviselő viselkedésmódok.
Bár azt hisszük, a szerhasználattól boldogabbak leszünk, valójában testileg és lelkileg egyre inkább leépülünk, ami az idő múlásával fizikai/pszichés betegségekben, a személyiség torzulásában, agyi károsodásban és korai elbutulásban (demencia) mutatkozik meg.
Tünetek, amik függőséget jeleznek
Minden függőség alapvető tünete a folyamatos vágy, kényszer, sóvárgás, ami a viselkedés ciklikusságát, a szerhez való folytonos visszatérést (addiktív ciklus) eredményezi. Egy idő után szervezetünk hozzászokik (tolerancia) a szerhez, ezért, ha nem jut hozzá, testi és lelki elvonási tünetek jelentkeznek.
Leszokási kísérleteink folyamatos kudarcot vallanak, és minél többször nyúlunk a szer után, annál több testi és lelki problémánk jelenik meg. Egyre több időt fordítunk a függőségünkre, egy idő után pedig akár életünk egyetlen céljává is válhat (kontrollvesztés). Megváltozik az értékrendünk, ami életvezetésünkben és életminőségünk jelentős romlásában érhető tetten.
Milyen függőséget választhatunk magunknak?
Kémiai függőségek (addikciók) az alkoholizmus, nikotinfüggőség, pszichoaktív szerek által kiváltott függőségek. Viselkedési addikciók a kényszerbetegségek, evési zavarok, szex- és szerelmi függőségek, társfüggőség/kapcsolatfüggés, munkamánia, munkaszenvedély, játékszenvedély, számítógép és internetfüggőség, televízió-függőség, testedzés-függőség.
Ahogy a felsorolásból kiderül, nem csak kémiai, de sok viselkedésbeli függőség is ismert. Valójában bármitől függővé válhatunk, ami egy bennünk levő alapvető lelki hiányt/fájdalmat ideiglenesen képes elnyomni.
A viselkedésbeli addikciók kevésbé láthatóak, ezért nem kapnak központi szerepet a társadalmi kommunikációban. Sokan élünk nap, mint nap a saját függőségeinknek hódolva, miközben észre sem vesszük.
Aki kockázatkerülő, jellemzően viselkedéses addikciót „választ” magának, a kockázatkeresők pedig a kémiai szereknél kötnek ki. Ugyanakkor tipikusan több függőségünknek adózunk egyszerre, vegyítve a viselkedéses és kémiai addikciókat. A következőkben az utóbbiakat vizsgáljuk meg közelebbről.
A kémiai, pszichoaktív szerek csoportosítása
1. Legalitás
Legális drogok azok a kábítószerek, amelyeknek gyártását, raktározását, behozatalát, kivitelét, forgalmazását az állam nem tiltja, illetve nem köti különösen szigorú ellenőrzéshez. Ilyenek a tea, kávé, az alkoholtartalmú italok, a dohányáruk, illetve a gyógyszerek. Értelemszerűen az illegális drogok azok az anyagok, amelyek államilag tiltottak vagy szigorú ellenőrzéshez kötöttek.
2. Eredet
A természetes eredetű drogok közé tartoznak a mákgubóból előállított ópiumszármazékok, az ópiátok (ópium, morfium, heroin, kodein), a kender növényből (kannabisz) előállított ún. kannabisz-származékok (fű, marihuána, hasis), a koka cserjéből származó kokain és a crack.
Ide tartoznak még a különböző gombák, kaktuszok és egyéb növények kivonatai is (peyote, ayahuasca, psylocibe gomba=varázsgomba/sámángomba, légyölő galóca, csattanó maszlag, ibogain, látnokzsálya, trombitavirág=datura, nadragulya=atropa belladonna/bolondítófű, bolondító beléndek, bürök, stb.).
A félszintetikus drogokat a természetes eredetű alapanyagokból nyerik kis átalakítással. Ezek a heroin és az LSD.
A szintetikus szerek művi úton, laborban előállított vegyszerek, mint az amfetamin és származékai, a fenciklidin, a szerves oldószerek (ragasztók, hígítók, csavarlazítók), és az alkil-nitritek.
3. Pszichoaktív hatás
Narkotikus: narkotikumok vagy kábítószerek (fájdalomcsillapítók és akut feszültségoldók). A legismertebbek a heroin, az ópium, a morfin (vagy morfium), a máktea és a metadon.
Serkentő: a központi idegrendszert izgatják, ezáltal fokozzák a szellemi és/vagy fizikai aktivitást és teljesítőképességet. Ilyen a kokain, a crack, a nikotin, a koffein, az amfetamin (Speed), a metamfetamin, az MDA, az MDMA (Ecstasy), stb.
Nyugtató: a nyugtatók vagy depresszánsok a központi idegrendszerre fejtenek ki gátló, nyugtató, bódító hatást. Csökkentik a feszültséget, a szorongást, növelik az érzelmi toleranciát. Ilyenek az alkohol, az altatók, a nyugtatók, a szorongásoldók vagy anxiolitikumok, melyek fő hatóanyagai a diazepám és a klórdiazepoxid.
Pszichedelikus, deliráns: a hallucinogének vagy vizionáló szerek tudatmódosító, tudattágító hatással rendelkeznek, általuk megtapasztalhatók szubjektív, illetve tudattalan szellemi és mentális tartalmak. Ide tartoznak: a meszkalin (a peyote kaktusz és San Pedro kaktusz hatóanyaga), az LSD, a pszilocibin (a „sámángomba” hatóanyaga), a DMT (az ayahuasca hatóanyaga), az ibogain, a látnokzsálya, a csattanó maszlag, a beléndek, a nadragulya, stb.
Enteogéneknek nevezzük a természetes eredetű, vallási víziókat keltő tudatmódosító pszichedelikus szereket (növények, magok, gombák, stb.).
Atípusos hatású vagy összetett hatásmechanizmusú szerek: azok a tudatmódosító szerek, amelyek hatásmechanizmusukban a fenti csoportoktól eltérnek vagy besorolásuk vitatott. Ide tartoznak a kannabinoidok (kannabisz-származékok), a THC (a marihuána hatóanyaga), a szerves oldószerek és a disszociatív szerek (angyalpor, ketamin, fenciklidin, stb.), valamint az anabolikus szteroidok csoportja, amelyeket testépítők és sportolók használnak. Az anabolikus szteroidok tiltott besorolású, a tesztoszteronnal rokon vegyületek.
A drogok veszélyességi sorrendje egészségkárosító hatásuk szempontjából
Nagyon veszélyes: crack, heroin, máktea, ragasztók, hígítók, festékek, lakkok, csavarlazítók, spray-k hajtógázai, kokain, alkohol.
Közepesen veszélyes: speed, ecstasy (MDMA), nyugtatók/szorongásoldók, nikotin, morfin, ketamin, PCP (angyalpor), kéjgáz (nitrogén-oxidul) („lufizás”)
Kicsit veszélyes: marihuána („fű”), hasis, koffein.
Alig, vagy nem veszélyesek a következő hallucinogének: ayahuasca (DMT), LSD, varázsgomba, peyote (meszkalin), ibogain, látnokzsálya. Ezek nem okoznak függőséget, nem károsítják az idegrendszert, és nem halálos a hatásuk.
De! Halálosan veszélyes: a csattanó maszlag nevű hallucinogén növény. Kis adagbeli különbség okozhat belső utazást vagy halált.
Az addikciókkal március 7-ei előadásunkon közelebbről is megismerkedhetsz, JELENTKEZZ!
Hozzászólások