Az integrál szemlélet szerint a Kozmosznak értelemmel teli, célirányos evolúciója van, amely transzperszonális nézőpontból nem más, mint a Szellem evolúciója.
A Szellem a mögöttes valóság, a mindenben mindig jelenlévő entitás, amelynek manifesztációja, az anyagi világban való megnyilvánulása az evolúció során bontakozik ki.
A Szellem nagy evolúciós állomásai
1. A Szellem először a semmiből, az Ürességből anyagi formában manifesztálódott (fizioszféra), majd élő formát öltött (bioszféra). Ez után megjelent a tudat, amely később ön-reflektáló tudattá alakult (núszféra).
2. Ettől kezdve az evolúció, azaz a Szellem kibontakozása már az emberi tudatban zajlik tovább, és nem a biológiai világban. További, még finomabb manifesztációja az ember tudati fejlődése (teoszféra), amelynek alsóbb szintjeivel a pszichológia foglalkozik, a felsőbb szintekkel pedig a spirituális tradíciók és azok gyakorlói. Ebből is látszik, hogy a pszichológia és a spiritualitás nem két egymástól független dolog, hanem ugyanannak a fejlődési létrának a különböző szintű fokai.
3. Az evolúció végül a végső Egységbe torkollik, amelyet a megnyilvánult világban megvilágosodás élünk meg. Ez egyben a visszatérés ugyanoda, ahonnan az egész folyamat elindult, és amely mindig is a közös ős-alapját, hátterét képezi a megnyilvánult világnak. Ez az Üresség vagy a Tudat Tiszta Tere.
Hogyan ölt testet a Szellem?
Ken Wilber, az integrál szemlélet atyja szerint a Szellem négyféle módon ölt testet a jelenségek szintjén, vagyis egyszerre négy arca, megnyilvánulási területe van a manifesztálódott világban.
Wilber erre az elméletére dolgozta ki a négy kvadráns (4Q) modelljét. Eszerint az ábra közepén van a Szellem, Belső Ön-mag-unk, a Világszellem, a spirituális Önvaló, az Isten. A Szellem a négy kvadránsban egyszerre nyilvánul meg, ezért mindegyik terület egyszerre és egyformán fontos, egyenrangú, egymástól kölcsönösen függő. Mindegyik kvadráns ok és okozat is egyben, bármelyik változása a többiét vonja maga után. Ezek egy időben történő megnyilvánulásaiban fejeződik ki a Végső Valóság. Ez a világ négy lehetséges, tovább nem redukálható nézőpontja.
A kvadránsok térbeli felosztása négy szemléletet ötvöz:
– bal-jobb felosztás: a belső, szubjektív megélése és a külső, objektív szemlélése valaminek,
– alsó-felső felosztás: egyéni és közös/kollektív nézőpont.
A bal felső rész az egyéni szubjektív belső tartalmakkal, az intenciókkal, a bal alsó a kollektív belső tartalmakkal, a kulturális aspektussal foglalkozik. A jobb felső a külső individuális tartalmakat, vagyis a viselkedést, a jobb alsó pedig a külső, kollektív, vagyis a szociális aspektust jeleníti meg.
A négy kvadránsban látható a világ teljessége
A négy kvadráns mindegyikében egyszerre zajlik az evolúció. Ezen belül minden kvadráns ok és okozat is egyben, hiszen minden negyed ugyanazon szintje összefügg és, ha bármelyiket megváltoztatjuk, akkor az a többi három negyedben is változást indukál.
A következő ábra az evolúció megjelenését mutatja be az egyes kvadránsokban.
Van a jelenségeknek egy belső nézőpontja, amikor befelé tekintünk és van egy külső nézőpontja, amikor kifelé. Előbbire jó példa, hogy amikor meditálunk vagy pszichológusnál járunk, akkor a belső világunkat szemléljük, illetve arról beszélünk, amit átélünk. A külső nézőpont akkor kerül előtérbe, ha belenézünk a tükörbe vagy testi tüneteinket elpanaszoljuk az orvosnak, tehát amikor megfigyeljük és leírjuk a dolgokat.
Ugyanígy a kollektív, közös jelenségeket is tekinthetjük külső, illetve belső nézőpontból. Amikor a társadalom szerkezetéről, működéséről vagy politikáról beszélünk, akkor a kollektív jelenségek külső viselkedését figyeljük meg. Amennyiben a kultúra termékeit, a művészeti irányzatokat, a szociálpszichológiát vesszük alapul a világ értelmezéséhez, akkor a kollektívum belsejét szemléljük éppen.
Az összes jelenséget be lehet tenni ebbe a négy kvadránsba, saját magunkat is beleértve. Ha összeírnánk a jövőre vonatkozó céljainkat és elkezdenénk mindegyiket hozzárendelni egy kvadránshoz, észrevennénk, hogy nincs olyan, amit ne tudnánk a Szellem egy-egy aspektusának megfeleltetni. Például, ha a következő céljaink lennének a jövőre vonatkozóan, akkor az így lenne elhelyezhető: legyünk boldogok (Egyéni Belső), egészségesek (Egyéni Külső), szeretetteljes környezetben nevelhessük fel gyermekeinket (Közös Belső) egy stabli, jól működő, fejlődő országban (Közös Külső).
Ahogy a fent leírtak is jól tükrözik, az integrál szemlélet segít megérteni a világ összefüggéseit és egy teljes képet kínál az élet működésének megértéséhez. Ha szeretnél jobban elmélyedni az integrál tanításában, jelentkezz szeptemberben induló integrál pszichológia képzésünkre!
Csatlakozz a szeptemberben induló új évfolyamhoz!
Hozzászólások