Idén kilencedik alkalommal rendezik meg hazánk legnagyobb önismereti fesztiválját, az Everness-t. A júniusi eseményre ezúttal a világ előadói krémje érkezik, már ami az önismereti belső munkát illeti. Közel 300 előadó, szakértő, tanító osztja meg tudását workshopok, mozgásprogramok, valamint előadások keretében. A zenei felhozatal pedig egészen ellenállhatatlannak tűnik – most erről mesélünk.
Az Everness Fesztivált az alapítók 9 évvel ezelőtt azzal a céllal hozták létre, hogy különböző utakat mutasson a látogatóknak, önmaguk felé. Mára hazánk legnagyobb önismereti rendezvényévé nőtte ki magát, amire idén a világ minden tájáról közel 300 előadót, szakértőt, orvost és tanítót várnak. Az előadások, workshopok, jóga- és táncprogramok, valamint zenei koncertek a tudatosság mélyítését, a látogatók feltöltődését és közösségi élményben való megmerítkezését szolgálják. Ebben a cikkben a Nagyszínpad programjáról olvashatsz.
Igazi élményparadicsom lesz az idei Everness a családdal, gyerkőccel érkezők számára. A Hetedhét elnevezésű Gyermekfaluban képzett szakemberek szórakoztatják majd a legkisebbeket, a Szülők Sátrában pedig a felnőttek hallgathatnak a gyermekneveléshez kapcsolódó előadásokat, míg a Kultúra Színpadon mindannyian együtt élvezhetik a neves színművészek játékát. Az Everness hazánk legnagyobb önismereti fesztiválja, ahol idén a 17 színpadból kettő kifejezetten a családoknak szóló élményeket kínál.
A krízisállapot egy olyan lélektanilag kritikus helyzet, ahol a megszokott problémamegoldó eszközeink nem működnek többé. Ekkor két lehetőségünk van: vagy élünk a krízis által hozott változás lehetőségével és új megküzdési stratégiákat sajátítunk el, vagy hagyjuk magunkat egy testileg-lelkileg labilisabb élet felé sodródni.
A szúfizmus az iszlám misztikus ága, mely a VIII. századtól van jelen az iszlám országokban. Ez a hagyomány a vallás exoterikus (mindenkinek szóló) tanainak ezoterikus (csak beavatottaknak szóló) útja. A Földön minden hagyományban kialakultak ilyen „titkos” ösvények, amelyen azok az emberek kezdtek el önként járni, akik nem kívül, hanem belül keresték Istent.
A szúfi tudja, hogy Allah nem rajta kívül van, hanem ő maga az, a saját mögöttes, belső lénye, mely Egy minden más lény végső valóságával. Éli és tapasztalja, hogy Isten minden közös létező magja, aki mindenhol és mindenben jelen van.
Korai gyermekéveink során mindannyian egy olyan karakterpáncélt építünk magunk köré, ami biztosítja túlélésünket, ugyanakkor egész későbbi életünkre meghatározza személyiségünket. Az egészséges, érett személyiség abból ismerszik meg, hogy ezt a páncélt elkezdte leépíteni, valamint rugalmasan átjárhatóvá tette.
Az enneagram ősi, integratív pszicho-spirituális típustana megmutatja, hogy életünk során mely karaktert építettük fel magunknak, illetve azt is, hogy személyiségünk érése folytán (pl. önismeret által) hová juthatunk el az adott típuson belül. Az alábbiakban az enneagram 9 karakterét mutatjuk be röviden, amelyek közül – szakértők szerint – általában az a sajátunk, amivel a legkevésbé szeretnénk azonosulni.
Személyiségünk alapja korai gyermekéveinkben alakul ki. Olyan meghatározott érzések, hiedelmek és viselkedési formák mentén rendezzük be az életünket, amiket ebben az időszakban sajátítunk el. Amikor ezek megrögzülnek személyiségünkben, kialakul a karakterfixáció.
Későbbi életünk során erre az alapfixációra építjük emberi kapcsolatainkat, párkapcsolatainkat, érdeklődési körünket és általában a szakmánkat is. Miért? Mert felépített személyiségünk védelme érdekében állandóan fenn akarjuk tartani berögzült érzelmi-, gondolkodási- és viselkedési mintáinkat. Ebbe pedig nem kevés energiát fektetünk egy élet alatt.
Vannak napok, amikor felkelni sincs kedved, mégis kimászol az ágyból. Egy belső ígéret hajt, hogy cserébe később majd jobb lesz. Már csak erre az üzletre, erre a bónuszra vagy csak arra az utolsó előléptetésre van szükséged. Mi lesz utána, boldog leszel? Miért hisszük azt, hogy előbb bele kell halnunk az életbe ahhoz, hogy elkezdhessünk élni?
A vallás Freud nézetében egy illúzió, amit a tudomány leleplez. Az “Isten-kép” szerinte nem más, mint az ősi “apa-kép” megdicsőült formája. A vallásos hitet neurotikus tünetnek tekinti, mely beteg, infantilis pszichológiai állapotra utal.
Az analitikus pszichológia Carl Gustav Jung svájci pszichiáter és pszichoterapeuta nevéhez kötődik, mely a tudattalan pszichés folyamatok meghatározó szerepét hangsúlyozza az ember életében. Apai felmenői között többen érdekeltek voltak az okkultizmus tanulmányozásában, anyai ágon pedig a látomások előfordulása volt jellemző, ahogy Jung édesanyja, Emilie esetében is. 1902-ben írt, Az úgynevezett okkult jelenségek pszichológiájáról és patológiájáról című orvosi disszertációjához sajátélményű spiritiszta szeánszaiból merített anyagot. Ezen alkalmak tapasztalatai ébresztették rá Jungot a tudattalan létezésére.
