buddhizmus címkéhez tartozó bejegyzések

A buddhista létforgatag és a létsíkok

A buddhista elképzelés szerint számos olyan univerzum létezik, ahol érző lények élnek. Nincs tisztán kimondva, hogy ezek vajon fizikailag más bolygók, alternatív tudati valóságok vagy a kettő együtteséből álló univerzumok. A buddhista szertartások szövegeiben mindenesetre többször találunk utalást arra, hogy Buddha beszédeit milyen dévák (istenek, istennők), és más univerzumbeli lények hallgatták. A vadzsrajána buddhizmus szertartásainak jókívánság részeiben pedig benne van: „minden lény javára, az univerzum minden szegletében”.

Folytatás →

A spirituális hagyományok legszebb ezoterikus tanításai

A spirituális hagyományok belső tanai a transzcendenst belülről írják le, szemben a külső tanokkal, amik kívülről teszik ugyanezt. A belső tanok (ezotéria) meditatív, sajátélményű tevékenységeket foglalnak magukban, míg a külső tanok (exotéria) formalitásokkal, intellektuálisan, különféle rituálékkal közelítenek a transzcendens felé.

Folytatás →

Buddha ösvénye kivezet a szenvedésből

Buddha i.e. 624-ben született a mai Nepál területén, a Himalája déli lábánál a Lumini kertben. Apja a Sákja Királyság királyaként nagyon óvta attól, hogy meglássa a világ valódi arcát. A herceg születésekor egy aszkéta azt jövendölte, hogy nagy uralkodó lesz belőle, ha a palotát választja, amennyiben azonban lelki útra tér Buddhává, azaz megvilágosodottá válik. Apja azt szerette volna, ha az ő nyomdokaiba lép, az ifjú hercegnek ezért a Sziddhárta, „minden kívánságot beteljesítő” nevet adta és csak a szép dolgokat mutatta meg neki a világból. A herceg azonban egy napon kíváncsi lett a palota falain túli világra is. Apja mindent megtett, hogy az utcákon is csak szépet lásson, de két fogyatékos öregember mégis Sziddhárta elé tévedt. Az ifjú herceg ekkor felismerte, hogy a szépség mellett szenvedés is van. Amikor látta meghalni az embereket, szívében együttérzés ébredt minden lény szenvedése iránt. Ekkor megfogadta, hogy kiutat talál ebből az örökös körforgásból. Gyermeke születése ellenére elhagyta családját, hiszen tudta, hogy a pillanatnyi örömök megélésén túl rájuk is ugyanúgy a szenvedés és a halál vár.

Folytatás →

Hat létforma, amelyben élhetünk

A buddhista elképzelés szerint számos olyan univerzum létezik, ahol érző lények élnek. Nincs tisztán kimondva, hogy ezek vajon fizikailag más bolygók, alternatív tudati valóságok vagy a kettő együtteséből álló univerzumok. A buddhista szertartások szövegeiben mindenesetre többször találunk utalást arra, hogy Buddha beszédeit milyen dévák (istenek, istennők), és más univerzumbeli lények hallgatták. A vadzsrajána buddhizmus szertartásainak jókívánság részeiben pedig benne van: „minden lény javára, az univerzum minden szegletében”.

Folytatás →

Sayalay Anuttara és a meditáció útja

2014-ben találkoztam először Sayalay Anuttarával és a meditáció iránti elköteleződésével. Pontosan emlékszem arra, ahogy elsősként ültem Gánti Bence buddhizmusról szóló előadásán és a kivetítőn megjelent Sayalay Anuttara arca. Közben Bence a szerzetesnő meditáció iránti elköteleződéséről beszélt és ilyesmiket mondott: ”Sayalay egy fiatal európai nő, aki túllépett a társadalmi szerepeken, lemondott a házasságról, a gyermekvállalásról és a meditációnak szentelte az életét. Addig akar meditálni, amíg el nem éri a megvilágosodást.”

Ezek a szavak még mindig velem vannak, ahogy Sayalay útja is örökös példaként lebeg a szemem előtt. Az élet nagy ajándékának tartom, hogy interjút készíthettem vele és közelebbről is megismerhettem őt. A következőkben Sayalay életútjáról olvashattok saját elbeszélése alapján.

Folytatás →

Sayalay Anuttara: egy buddhista szerzetesnő tanításai (1. rész)

Sayalay Anuttara, a „nagy dzsána mester”, Pa Auk Sayadaw tanítványa januárban ismét hazánkba látogat, hogy tanításaival és jelenlétével utat mutasson mindazoknak, akik szívükben azt kérik.

Sayalay (ejtsd: szájáléj) Anuttara (eredeti nevén: Beth Upton) angol származású buddhista szerzetesnő, aki évekig meditált a burmai théraváda hagyományban. 22 évesen vándorolt ki Londonból először Srí Lankára, majd Burmába, ahol 25 évesen, 9 éve avatták szerzetesnővé a Pa Auk Kolostorban. Itt öt évet meditált egyhuzamban Pa Auk Sayadaw személyes irányítása alatt, majd más buddhista helyeket is felkeresett keleten, ahol szintén sokat gyakorolt és meditált.

Folytatás →

Buddha ösvénye kivezet a szenvedésből

Buddha i.e. 624-ben született a mai Nepál területén, a Himalája déli lábánál a Lumini kertben. Apja a Sákja Királyság királyaként nagyon óvta attól, hogy meglássa a világ valódi arcát. A herceg születésekor egy aszkéta azt jövendölte, hogy nagy uralkodó lesz belőle, ha a palotát választja, amennyiben azonban lelki útra tér Buddhává, azaz megvilágosodottá válik. Apja azt szerette volna, ha az ő nyomdokaiba lép, az ifjú hercegnek ezért a Sziddhárta, „minden kívánságot beteljesítő” nevet adta és csak a szép dolgokat mutatta meg neki a világból. A herceg azonban egy napon kíváncsi lett a palota falain túli világra is. Apja mindent megtett, hogy az utcákon is csak szépet lásson, de két fogyatékos öregember mégis Sziddhárta elé tévedt. Az ifjú herceg ekkor felismerte, hogy a szépség mellett szenvedés is van. Amikor látta meghalni az embereket, szívében együttérzés ébredt minden lény szenvedése iránt. Ekkor megfogadta, hogy kiutat talál ebből az örökös körforgásból. Gyermeke születése ellenére elhagyta családját, hiszen tudta, hogy a pillanatnyi örömök megélésén túl rájuk is ugyanúgy a szenvedés és a halál vár.

Folytatás →

Buddha nem volt buddhista

Írta: Gánti Bence, Pőcz Adriana

Bármennyire is úgy tűnik, hogy a spirituális hagyományok és vallások szinte áttekinthetetlen sokasága létezik a világban, valójában könnyen megszámlálhatók és áttekinthetők. Csak néhány fő, élő spirituális hagyomány létezik a Földön, amelyek mélyen gyökereznek az emberiség múltjában. Mit nevezünk élő hagyománynak? Azt a hagyományt, amely több évszázados vagy több évezredes múlttal rendelkezik, és élő mesterek adják át a tanítványaiknak egy láncolaton át.

Folytatás →

Buddhista tanulmányok Bencével – III. találkozás

A harmadik találkozóra már szinte úgy mentem, mintha hazamentem volna. Tudtam, hogy találkozni fogok egy csomó osztálytársammal, felsőbb osztályba járókkal, ismerős arcokkal, akikkel még eddig nem elegyedtem szóba, de már legalább ismerős az arcuk. Ráadásul ez az alkalom közvetlenül a téli flow tábor után volt, szóval még a táborosokkal is együtt lehettem egy kicsit. Már előre örültem, hogy megint megtalálom a jó kis kuckós helyemet a földön, ahol a jóga összes ülő ászanáját szabadon kipróbálhatom az előadás alatt. Kellemes volt megint megérkezni az Anahita Jóga és Szellemi Központba is, hogy megint körülvegyenek a kővel berakott falak és kellemes volt rágondolni arra is, hogy Bence ez alkalommal is teljes fizikai jelenlétében lesz a teremben. És még ha szimplán csak jelen lett volna! Elhozta nekünk megmutatni a Nirvána fényképét!!! Én a helyében ezzel reklámoztam volna az előadást. 🙂 Folytatás →

Buddhista tanulmányok Bencével – II. találkozás

Lassan mindenki megnyugszik a teremben. Az utolsó ember is befejezi a fészkelődést, a tökéletesen kényelmes póz megtalálását és elcsendesedik. Bence a kivetítő vászon előtt áll, kezében egy hangtál, mellette Szilasi Márti, aki a csend beállta után megadja nekünk az alaphangot. Csatlakozik hozzá Bence mély hangja, majd fokozatosan több hang a teremben. Pár másodperc alatt az összes hang összekapcsolódik egy közös “OM”-ban. Nincs szünet. Folyamatosan zeng az OM, ki-ki a saját lélegzetvétele szerint rezegteti, és ettől kialakul egy erős hangtér, amiben elidőznék akár az idők végezetéig is. Ebből a közös hangból egyszer csak egy hang más irányba indul el. Bence elkezd páliul kántálni egy buddhista szent szöveget, ami olyan, mint egy mellékfolyó a nagy folyó mellett. Azonos irányba halad, ugyanaz a víz táplálja, de egy külön medre van. Élvezettel hallgatom az ismeretlen szavakat, mintha belül tudnám, hogy mit jelentenek. Majd a kis patak ismét belefolyik a nagy patakba és lassan minden elcsendesedik. Teljesen csend van és nekem remeg a tüdőm. Olyan, mintha most verődnének vissza a hangok a falakról. A mai buddhizmus estébe Bencével ez a bevezető… Ezúttal a testével is jelen van a helységben. Folytatás →