„A felnőtt ember lélektana egy kibontakozó, felmerülő, oszcilláló, spirálisan mozgó folyamat, mely során a korábbi, régebbi, alsóbb szintű viselkedésrendszereket újabb, magasabb szintű rendszerek veszik át, amikor az ember körül megváltoznak az egzisztenciális feltételek.”
Dr. Clare Graves
A Spiráldinamika egy fejlődéselméleti modell, mely az ember értékrendjét és abból fakadó világnézetét írja le egymásra épülő szintek mentén haladva. A modell Dr. Clare Graves-től származik, akinek tanítványai, Dr. Don Beck és Christopher Cowan finomították tovább az elméletet. Graves szerint egy spirálörvénnyel lehet a legjobban reprezentálni az emberi rendszerek megjelenését, ahogy az egyre növekvő komplexitású szinteken át fejlődnek. A spirál minden egyes felfelé mozgó része a már létező rendszer eggyel jobb verzióját termeli ki.
Graves úgy vélte, hogy az emberi lélek fejlődési szintjei nem merev struktúrák, hanem a változó környezetre adott válaszként létrejövő reakciók. Ez az idegrendszer környezethez való alkalmazkodását és új idegrendszeri struktúrák kiépülését jelenti minden egyes fejlődési szinten, amely bio-pszicho-szociális változást hoz az ember életébe. A szintek kialakulása tehát nyitott rendszerű, dinamikus, és a változó körülményekhez igazodó agy átstrukturálódásával jár.
