Még ma is sokan hiszik, hogy önismeretre és terápiára csak annak van szüksége, aki pszichés problémákkal küzd. Pedig az önismeret, ahogy a neve is jelzi, abban segít nekünk, hogy visszataláljunk eredeti önmagunkhoz. Ekkor vagyunk képesek felismerni és bátran magunkhoz ölelni azt az életfeladatot, amire születtünk, ami életünk hajtóereje.
Humanisztikus pszichológia címkéhez tartozó bejegyzések
A kínzástól a szedálásig: a pszichiátria rövid története
Lelki és súlyos pszichés problémák mindig is léteztek a világban. Az ókori görögök vagy egyiptomiak hisztériaként és melankóliaként utalnak rájuk, a középkorban pedig úgy vélték, a lelki egyensúly felborulása démonok általi megszállottságot jelez.
Egy csokorban: íme a legjelentősebb pszichológiai irányzatok
Mindig is szerettél volna tiszta vizet önteni a pohárba a pszichológiai elméletekkel és irányzatokkal kapcsolatban? Mi most megtettük helyetted: összeszedtük a főbb pszichológiai iskolákat a kezdetektől napjainkig.
Hol hagyjuk az álmokat?
A félelmek apró lámpásokként jelennek meg az életünkben. Nem azt az utat világítják meg, amit el kell kerülnünk, hanem azt, amerre mennünk kell. Ehhez képest a mai nyugati társadalom tagjai mindent megtesznek, hogy ne szembesüljenek a saját félelmeikkel és érzéseikkel.
Ki kivel van a pszichológia „újhullámaiban”?
A legtöbben hallottunk már a különböző pszichológiai irányzatokról. Mindenkinek ismerősen csenghet Freud és Jung, a pszichológia ősatyjainak neve. Találkozhattunk a pszichoanalízissel, az analitikus- és kognitív pszichológiával, a behaviorizmussal, a humanisztikus-, transzperszonális- és integrál pszichológiával. Ebben a bejegyzésben nem célunk minden irányzatot ismertetni. A pszichológia „újhullámait”, vagyis a humanisztikus-, transzperszonális- és integrál pszichológiát hozzuk közelebb alapfogalmaik és kutatási területeik bemutatásával.
Alapvető jóság és egészség lakik mindannyiunkban
A humanisztikus pszichológia 1961-ben jött létre formálisan. Az irányzat kialakulása Abraham Maslow és Carl Rogers nevéhez kötődik, akik e terület ősatyjai. Rogers volt a gyakorlat embere, Maslow volt a tudós. Maslow több könyvet írt arról, hogy milyen is a kiteljesedett ember, pontokba szedte az önmegvalósított ember jellemzőit. Rogers pedig a gyakorlatban valósította meg a humanisztikus hozzáállást. A humanisztikus pszichológia a magasabb emberi jelenségekkel foglalkozik, mint az öntudat, önmegvalósítás, egészséges lét, remény, szeretet, kreativitás, létezés, a valamivé válás, az egyéniség, a dolgokban értelmet látni, s annak megértése, mit jelent embernek lenni.
Humanisztikus, transzperszonális és integrál pszichológia
A hétvégén újabb fő pszichológiai irányzatokat néztünk meg közelebbről. Ez volt az első alkalom, hogy már nem a Ménesi úton voltunk, nem a harmadik emeletről csodáltuk a kilátást Pestre, hanem a Közgáz épületével ismerkedtünk, a Duna másik oldalán. Ismét Böbe (Vizinger Erzsébet) adott elő nekünk és ezúttal a humanisztikus, a transzperszonális és az integrál pszichológia kerültek terítékre. Már a neveikben is benne van minden, amit ezek az irányzatok képviselnek: a humanisztikus pszichológia emberközpontú (nem betegből akar normális embert faragni, hanem a normálisból kiteljesedettet), a transzperszonális azt jelenti: a “személyesen túl”, tehát ez az irányzat nyitott az egón túli tartományokra is és végül az integrál pszichológia integrál, egyesít. Folytatás
Transzperszonális gyorstalpaló: Harmadik rész
Minden vélemény fontos számunkra
Amint arra Ken Wilber is rámutatott Sociable God című könyvében, a valódi tudomány és a hiteles vallás között nem lehet ellentmondás. Ha mégis, nagy valószínűséggel “ál-tudománnyal” és/vagy “ál-vallással” van dolgunk, ahol egyik fél sem érti igazán a másik nézőpontját, és nagy valószínűséggel saját diszciplínájának is hamis vagy téves változatát képviseli. Hogyan egyeztethető mégis össze a vallás, a spiritualitás és a tudomány, illetve milyen szerepet játszik mindebben a transzperszonális pszichológia? Következzen Grof megkezdett cikkének harmadik része, melynek előzményeit itt és itt olvashatjátok:
Transzperszonális gyorstalpaló:Második rész
A pszichiátriai szakirodalomban számos olyan cikket és könyvet találunk, melyek azt tárgyalják, melyik klinikai diagnózis illene a leginkább a spirituális történelem kimagasló alakjaira. Szent Antalt például skizofrénnek nyilvánították, Keresztelő Szent Jánosról úgy vélik “öröklött degenerációban” szenvedett, Avilai Szent Terézt súlyosan hisztérikus elmebetegnek bélyegezték, Mohamed misztikus látomásait pedig az epilepszia tüneteinek tulajdonítják. Vajon meddig terjed a pszichiátria és hol kezdődik a transzperszonális pszichológia hatásköre? Folytatódjon hát a negyedik erő rövid története, melynek első részét itt olvashatjátok:
Vissza a transzperszonális tartományba
Abraham Maslow, pszichedelikus hullám, és a hatvanas évek ébredező spiritualitását meglovagoló tibeti szerzetesek, avagy a transzperszonális pszichológiát kialakító keleti és nyugati hatások:
