Fehér Csilla bejegyzései

Gyász és gyászmunka

A gyász folyamatát úgy határozhatjuk meg, mint az elvesztett személy hiányából eredő pszichológiai és érzelmi reakciót. A gyászmunka azonnal elindul a halálhír tudatosulásával, mely lassú megszabadulás a veszteség okozta bánattól, gyásztól olyan módon és eredménnyel, hogy az elvesztett személy nélkül tudjunk új kapcsolatok és lehetőségek felé fordulva teljes, nyitott életet élni.

A gyász irodalmában nagy hagyománya van a gyász szakaszokra bontásának. Annyiban megegyeznek a modellek, hogy a gyász kezdeti szakaszának a sokkot, dermedtséget tartják, kivéve azt az estet, amikor az anticipált gyász lehetséges. Az anticipált gyász esetén a hozzátartozók tudnak a személy terminális (véges, végleges) állapotáról vagy életveszélyes helyzetéről, és lehetőségük van felkészülni az elvesztésére. A halál után általában a viselkedésben, érzelmekben és gondolatokban megjelenő sokk, tagadás kerül előtérbe, intenzív vegetatív tünetekkel, a veszteség tudomásulvételének képtelenségével. Ezután következnek a köztes fázisok, melyeket a halálhír tudomásulvételével és az érzelmi reakciók változatosságával lehet jellemezni, majd a gyászmunka lezárása, ami megköveteli a gyászolótól az életének, identitásának, világképének újraszervezését, az alkalmazkodást a megváltozott helyzethez, és az élet új lehetőségeinek felismerését.

Folytatás

A Hellinger-féle családállítás

A Hellinger-féle családállítás vagy családkonstelláció állítása egy nemrég kidolgozott módszer, mely a pszichoterápia és a spiritualitás határterülete. Formailag olyan, mint a pszichodráma – csoportos pszichoterápiás módszer, ahol a csoporttagok eljátsszák a főszereplő életének problémás szereplőit –, itt azonban a téma adott: a családi problémák.

A családi problémákat állítják fel úgy, hogy a résztvevők szinte semmit nem tudnak a családról és a főszereplő kliensről. Mégis, pillanatokon belül, ha a főszereplő beállítja őket a terem közepén lévő térbe, akkor elkezdik érezni a sajátos viszonyokat egymáshoz, és a terapeuta biztatására kikommunikálják érzéseiket és gondolataikat.

Sok, a felmenők által gyakran sírba vitt, s emiatt jelenleg is tudattalanul problémát okozó családi titok tárul fel így, mely ezáltal fel tud oldódni. Továbbá gyakori, hogy a kliens olyan szerepekben van, amelyek nem a lélek természete szerint való egészséges szerepek, például a saját apjának nem a lánya, hanem a felesége szerepét tölti be lélektanilag. Ekkor a családállítás során helyreállítjuk a lélek természetes öntőformája szerinti szerepeket a főszereplő és családtagjai között.

Folytatás

Amikor mennél, de a világ nem ereszt

Gyerekként azt hisszük, a miénk lesz minden, ami elő van írva: ház, összetartó család, jó kocsi, gyerekek és persze egy vastag állás, amiből mindezt fedezzük. Vannak szerencsések, akiknek ez össze is jön, de lássuk be, ők a kivétel, ami erősíti a szabályt.

A valóság az, hogy elkezdjük élni azt az életet, ami a szüleink és a környezetünk szerint jó nekünk. Előre kijelölt irányok mentén igyekszünk megvalósítani a mások által helyesnek ítélt célokat. A tét magas, az elvárás egyre több, nekünk pedig se időnk, se energiánk nincs átgondolni, hogy vajon tényleg azt tesszük-e, amit akarunk.

Folytatás

Spirituális hagyományok – a külső és belső tan különbségei

Spirituális hagyományoknak nevezzük az egy-egy megvilágosodott, isteni embertől eredeztetett, generációkon áthagyományozódott sok száz vagy ezer éves tan- és gyakorlatrendszereket. Ilyenek a nagy világvallások, és azok belső, misztikus, meditatív hagyományai.

A spirituális hagyományok mentén kétféle megközelítés alakult ki: a belső tan (ezotéria), a meditatív, sajátélményű tevékenység, és a külső tan (exotéria), az intellektuális-rituális mód. Az alábbiakban e kettőt vesszük szemügyre közelebbről.

Folytatás

Sajátélmény beszámolók az Integrál Akadémiás életérzésről

Mit adhat a személyes életedhez az a három év, amit az Integrál Akadémia berkein belül, az integrál pszichológia képzésen élhetsz át? Ebbe az életérzésbe engednek betekintést azok a hallgatóink, akik az elmúlt években járták végig nálunk az önismeretnek ezt a korántsem hétköznapi útját.

Folytatás

Tudatos kapcsolódás az anyaméhben, avagy így kommunikálj a babáddal

Az anyaméhben töltött 9 hónap alatt későbbi életünket meghatározó páratlan, intenzív érési folyamaton megyünk keresztül, mely során felkészülünk a méhen kívüli életre. A folyamatos strukturális és funkcionális fejlődéssel, növekedéssel párhuzamosan, a környezettel való interakció során pszichés készségeket és magatartásformákat is kifejlesztünk, melyek feltételei a méhen belüli (intrauterin) és a korai méhen kívüli (extrauterin) életben maradásnak.

Fizikai létünk első kilenc hónapját, 266 napját egyetlen apró sejtként kezdjük, melynek súlya a gramm mintegy tizenötmilliomod része. Születéskor pedig, az intrauterin (méhen belüli) fejlődés eredményeként kb. kétmilliárd sejtből állunk és átlagosan 3250 grammot nyomunk (Cole, 2006).

Folytatás

Hogyan integrál térben és időben az integrál szemlélet?

Az integrál pszichológia egy teljes spektrumú emberképet kínál, mely többszörösen integrált: térben, időben és megközelítésmódban. A téri integráció azt jelenti, hogy a Föld minden pontján lévő tudást érinti. Manapság kelet-nyugat szintéziséről szoktak beszélni, ami itt kiegészül észak és dél szintézisével is. Északon élnek pl. a sámánikus lélektannal rendelkező eszkimók vagy az észak-amerikai indiánok, délen az afrikaiak vagy az Amazonas menti dél-amerikai indiánok. A „kelet-nyugat integrációja” tehát egy leegyszerűsített séma, a teljes kép teljes téri, azaz keleti-nyugati, északi és déli, globális integrációt jelent.

Folytatás

Melyik személyiségtípushoz tartozol?

A típustanok a legrégibb múltra tekintenek vissza az emberi viselkedés és tulajdonságok magyarázatában. A személyiségtípusok keletkezése levezethető az emberi elme általános kategorizáló hajlamából, mely ősidőktől fogva segítette az ember világról alkotott képének kezelhetővé alakítását.

A típusalkotás során egymástól éles határokkal elválasztott, diszkrét kategóriákat alkotunk. A személyeket vagy egyik, vagy másik kategóriába soroljuk be, nagyon gyakran a kategória feltűnő jegyeit hordozó prototípus alapján. Az elképzelhetetlen, hogy valaki egyszerre több kategóriába is tartozzon az adott összefüggő típusok közül.

A legkorábbi ún. klasszikus típustanok szerint, melyek az ókori görög tudósoktól származnak, a típusok öröklött hajlamokból és alkati vonásokkal együtt járó tulajdonságokból állnak. Ilyen a Hippokratész-Galénosz-féle vérmérsékleti típustan.

Folytatás

A magas és spirituális tudatállapot jellemzői

A megnyugodott, kitisztult szív univerzális jót akar, és erre készteti az egyént. A magas tudatállapotú ember fenntartja ezt az állapotot, ahol az erkölcs működik benne. Nyitott szív esetén nem lopok, nem ölök, tisztán beszélek, nem sértek, bántok meg senkit, nem használok drogokat.

Minden hagyománynak megvan a saját erkölcse. Más-más kifejezéssel írják le ugyanazt, a nyitott szív állapotát. Buddhizmusban szeretetként, együttérzésként, a jógában ez az ahimszá – a nem ártás, önvizsgálat, önátadás az Istennek, a kereszténységben ez a Tízparancsolat.

Az erkölcsök olyan emberek kinyilatkoztatásai, akiknek meg volt nyílva a szívük és ez folyt belőlük. Ha egy erkölcsi dolgot veszek gyakorlásom fókuszául, akkor az automatikusan beindul és bevonzza az összes többit.

Folytatás

Kik a lelki segítők? A pszichoterapeutáktól a látókig

A köztudatban a pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichiáter, neurológus, pszichoterapeuta, alternatív lelki segítő szakmák sokszor nem egyértelműen tisztázottak. Ki a pszichológus és ki a pszichiáter, van-e különbség közöttük? Kihez fordulhatunk, ha idegrendszeri problémánk vagy lelki fájdalmunk van? Hihetünk-e az alternatív lelki segítők – pl. látnok, kineziológus – gyógyítási képességeiben? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe és igyekszünk tiszta vizet önteni a pohárba.

Folytatás