Az Integrál Akadémia nyílt napja alkalmából beszélgettünk az iskola volt és jelenlegi diákjaival, akik elmondták, hogy mit adott nekik az Akadémián töltött idő. Következő ingyenes nyílt napunkat szeptember 6-án tartjuk, ahol személyesen is beszélgethetsz az iskola tanáraival és növendékeivel. Részletek ITT.
Tudat- és személyiségfejlődésünk életünk minden területére kihat. Nem kivétel ez alól természetesen a párkapcsolatunk és a szexualitásunk sem. David Deida három különböző párkapcsolati formát különböztet meg, ahol eltérően gondolkodunk úgy önmagunkról, mint a másikról.
Deida párkapcsolati szintjei egymásra épülnek, csak akkor tapasztalhatjuk meg a következő szintet, ha az előzőt meghaladtuk. A magasabb tudatállapotok átélésének azonban nem mindig szab határt pillanatnyi lelki fejlettségünk. Vannak olyan transzcendens szexuális élmények, amit kortól, nemtől, vallástól és spirituális elkötelezettségtől függetlenül bármikor, bárki megtapasztalhat.
Még ma is sokan hiszik, hogy önismeretre és terápiára csak annak van szüksége, aki pszichés problémákkal küzd. Pedig az önismeret, ahogy a neve is jelzi, abban segít nekünk, hogy visszataláljunk eredeti önmagunkhoz. Ekkor vagyunk képesek felismerni és bátran magunkhoz ölelni azt az életfeladatot, amire születtünk, ami életünk hajtóereje.
A zene és a tánc ősidők óta sokat használt eszközünk, hogy összekapcsolódjunk magunkkal és meghalljuk, mit súg a lelkünk. Egy hagyományos szórakozóhelyen erre aligha nyílik lehetőségünk, hiszen általában nagy tömeg vagy lökdösődés van, valaki mindig hozzánk szól, és alapvetően kifelé figyelünk, nem pedig befelé. A legtöbben nem merünk táncolni a magunkon érzett vizslató tekintetek súlya alatt, ha pedig mégis rászánjuk magukat, megiszunk előtte egy-két bátorság kortyot.
A Kozmosznak értelemmel teli, célirányos evolúciója van, amely transzperszonális szemszögből a Szellem evolúciója. A Szellem a mögöttes valóság, a nem manifesztált, mindenben mindig jelenlévő entitás, amelynek manifesztációja maga az evolúció.
Talán azért vacillálunk sokszor, hogy elinduljunk-e az önismeret útján, mert tudjuk, hogy előbb-utóbb át kell lépnünk a komfortzónánk határán. Ez, ahogy a neve is jelzi, nem mindig kényelmes feladat. Mérlegre tehetjük viszont magunkban a kérdést, hogy egy olyan út, ahol nem látunk előrébb a következő lépésnél és ezért talán néha el is esünk, mennyit ér meg nekünk, ha a harmonikusabb, egészségesebb, igazabb emberi élet lehetősége vár a végén?
