A kognitív modell feltételezi, hogy az újszülött olyan képességekkel születik, melyek révén képes arra, hogy az őt ért élményeket aktívan feldolgozza. A személy fejlődése során a társas környezettel történő kapcsolatok és interakciók során szerez tapasztalatokat, és ezek alapján alakítja ki viszonyulásait önmagához, másokhoz és a világhoz.
Ezek a viszonyulások, az egyes helyzetek személyes értelmezései alkotják a kognitív struktúrát. A kognitív struktúra hierarchikus, és szintjei eltérnek egymástól stabilitásukban és a tudatosság számára való hozzáférhetőségükben. A kognitív struktúra mindig befolyásolja az egyes helyzetek értelmezését.
