A kutatások áttekintése után, mielőtt még új vizekre eveznénk, szuszogjunk még egy rövidet. Hogyan működik a holotróp légzés, milyen elemekből áll, tényleg van gyógyító, terápiás és személyiségformáló hatása? Az alábbiakban összegyűjtöttem nektek néhány szemléletes gondolatot Stantől, és pár klinikai eredményt néhány kutatótól, akiktől remélhetőleg minden kérdésünkre választ kapunk. A bejegyzést matracon fekve, frissítővel a kézben, Gánti Bence legújabb cikkével fogyasszuk. 

A holotróp légzés lényege abban rejlik, hogy testünk belső bölcsességében bízva a szokásosnál gyorsabban és hatékonyabban lélegzünk. A szapora légzés két irányban hat: fokozza az oxigén bevitelt és nagymértékben eltávolítja a szén-dioxidot. Ezek az élettani és biokémiai változások a kérgi funkciók gátlását és az agy ősibb részeinek aktivációját idézik elő; ennek következtében könnyebben hozzáférhetővé válnak a tudattalan folyamatok.
      Mindez egybecseng Wilhelm Reich, osztrák pszichoanalitikus korábbi, az elhárító mechanizmusok és a légzés kapcsolatát hangsúlyozó megfigyelésével: “…az ellenállások és elhárító mechanizmusok a korlátok közé szorított légzéshez társulnak (Reich 1961). A légzés automatikus működésünk, de akarattal is befolyásolható. A légzésritmus szándékos fokozása általában meggyengíti az elhárító mechanizmusokat, és a tudattalan (és tudatfeletti) anyagok elengedéséhez és felszínre bukkanásához vezet (Grof, A jövő pszichológiája, 243-244).”
    A légzés során a tudattalan tartalmak általában valamilyen drámai testi reakció formájában manifesztálódnak. A testérzetek és mozgások rendkívül sokszínűek lehetnek, a kifinomult gesztusoktól az erőteljes rázkódásig terjedhetnek; ölthetik állati mozgások alakját, utánozhatnak bizonyos sámángyakorlatokat, vagy törzsi táncokat, de felvehetnek különböző spontán jógapozíciókat is.
    Grof szerint kiemelten fontos, “…hogy ne kontrolláljunk egyetlen testi késztetést sem, például a bizarr grimaszolást, az érzéki csípőmozdulatokat, az erőteljes rázkódást vagy az egész test erős kifacsarodásait…”   sem, mivel “…a különböző testrészeken felbukkanó testi megnyilvánulások nem egyszerűen a hiperventilációra adott élettani reakciók, hanem összetett pszichoszomatikus struktúrájuk van, és általában konkrét pszichológiai jelentést hordoznak a résztvevő egyén számára (Grof, A jövő pszichológiája, 246,251).”

A testi feszültségeket kétféle módon tudjuk elengedni: katarzis és lereagálás útján. Mindkettő elősegíti a megrekedt energia feloldódását és az érzelmek felszabadulását. A katarzis egy természetes folyamat, amely többnyire automatikusan végbemegy. Amennyiben a feszültség még ezek után sem enyhül, a facilitátorok egy különleges technikához folyamodnak, amelynek lényege, hogy a légző felerősítse már meglévő testérzeteit, majd azt tudattalan módon, valamilyen formában lereagálja. Ez lehet egy kiáltás, köhögés, állati mozdulat, sámánkántálás, vagy valamilyen artikulátlan zagyvaság is.

      A légzés során az említett testmunkán kívül egy olyan testi beavatkozást is használnak, amely rendkívül hatékony a különböző hiánytraumák (az egészséges fejlődéshez szükséges pozitív élmények hiánya) kezelésében. A holotróp állapotokban fellépő “…teljes életkori regresszió lehetővé teszi, hogy megtapasztaljuk az eredeti megrázkódtatást okozó helyzettel járó összes érzelmet és testérzést a gyermeki perspektívából, de ugyanakkor az érett felnőtt szemszögéből is analizáljuk és értékeljük az emléket a terápiás helyzetben (Grof, A jövő pszichológiája, 256).” A tápláló testi érintés lényege, hogy preverbális szinten segítsük az átélőt, és egy támogató testi kontaktus formájában, egyfajta korrektív élményt ajánlunk fel. Ez lehet egy egyszerű kéztartás, vagy a homlok megérintése, de akár egy összetettebb testi érintkezés is.
      A testmunkán túl a légzés további nélkülözhetetlen komponense az erőteljes, evokatív zene, amelynek legfőbb célja, hogy mozgósítsa az érzelmeket és pozitív élményekhez jutasson. A légzés során megjelenő érzelmek rendkívül széles skálán mozoghatnak: találkozhatunk a mély béke, nyugalom, harmónia, boldogság, kozmikus egység és önkívületi elragadtatás jól eső érzéseivel, de megtapasztalhatjuk a leírhatatlan rémület, gyilkos erőszak, örök kárhozat elsöprő érzését is. A zene “segít ajtót nyitni a tudattalan felé, felerősíti és mélyíti a terápiás folyamatot, és értelmes kontextust biztosít az élményhez” ezért “…fontos, hogy teljesen átadjuk magunkat a zene áramlásának; hagyjuk rezonálni az egész testünkben, és spontán és elemi módon reagáljunk rá (Grof, A jövő pszichológiája, 246.).”
      A holotróp ülés a mandalák elkészítésével, és az élmény csoportos megosztásával zárul. A résztvevők gyakran intim részletekig menő nyitottsága és őszintesége nagyban erősíti és gyorsítja a gyógyulási folyamatot. A csoportot vezető facilitátorok, kerülve mindenfajta önkényes értelmezést, csupán tisztázó kérdésekkel segítik ezt a folyamatot, bízva abban, hogy minden résztvevő rátalál arra a magyarázatra, amely legjobban leírja saját élményét. 

Összefoglalva a fentieket elmondhatjuk, hogy “a holotróp terápia fő célja az, hogy támogassa a tudattalan tevékenységet, sőt akár mobilizálja is azt, és teljesen a tudatba emelje az elfojtott és elfelejtett traumák emlékeit. A folyamat során felszabadul és kisül az érzelmi és pszichoszomatikus tünetekben megkötött energia, a tünetek pedig élményfolyammá alakulnak át. Az élmények tartalma a psziché bármelyik – élettörténeti, születési vagy transzperszonális – szintjéről származhat (Grof, A jövő pszichológiája, 240.).”

A szubjektív beszámolók és a világszerte rendezett műhelyek tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a légzés komoly segítséget nyújthat a depresszió és különböző fóbiák leküzdésében, az önbizalom és önbecsülés javításában, továbbá jelentősen hozzájárulhat bizonyos pszichoszomatikus fájdalmak, úgymint a migrénes fejfájás és a pszichogén asztma tartós javulásához. Sok esetben beszámoltak olyan krónikus fertőzések kitisztulásáról is, mint az arcüreggyulladás, torokgyulladás, hörghurut és hólyaggyulladás.
     Kezdetben a kontrollált klinikai eredmények híján sok kritika érte Grofot és a holotróp légzést. Mára azonban már számos kutatás bebizonyította a holotróp légzés terápiás hatékonyságát (Pressman 1993, Holmes 1996, Hanratty 2002, Metcalf 1995). A jótékony pszichoterápiás előnyökön túl a légzés gyógyító és transzformatív lehetőségeket is hordoz. Brouillette és munkatársai 1997-es átfogó kutatásukban ezeket a hatásokat vizsgálták. A kutatásban résztvevő személyek olyan fizikai, intellektuális, érzelmi és spirituális szinten bekövetkezett változásokról számoltak be, amelyek hatására a régi testi és lelki sebeik begyógyultak, az elfojtott érzelmeik pedig felszabadultak. A bizalom, önbizalom, aktivitás, küldetéstudat, tolerancia, részvét, mások iránti szeretet és a beilleszkedés képessége is jelentősen megnövekedett, valamint szignifikáns, pozitív változás mutatkozott az interperszonális kapcsolatok, spiritualitás és az általános életvitellel kapcsolatos attitűdök terén is. A holotróp élmény megtapasztalása minden tekintetben egyfajta magasabb integrációhoz vezetett, amely elősegítette a résztvevők számára a további pszichospirituális és transzperszonális fejlődést.
     Binárová és munkatársai (2003) a légzés személyiségjegyekre, attitűdökre és értékorientációra gyakorolt hatását vizsgálták. A holotróp légzésen első alkalommal résztvevők esetében, az ülést követően a küldetéstudat megerősödését, valamint a merevség jelentős csökkenését figyelték meg. A légzők és nem légzők összehasonlításánál további szignifikáns különbségek mutatkoztak. A holotróp légzésen legalább négy alkalommal résztvevő személyek értékorientációja jelentősen átalakult, valóságszemléletük pozitív irányban változott, a hagyományos pólustól inkább egyfajta mágikus szemlélet-, és misztikus gondolkodásmód irányába tolódott el. Ezek a személyek, az ülést követően kevésbé mutatkoztak ridegnek és merevnek, érzékenyebbé váltak saját érzelmeik átélésére és szükségleteik megértésére, önbecsülésük, mások attitűdjeitől való függetlenségük és spontaneitásuk jelentősen megnövekedett. Saját elmondásuk alapján a légzésnek köszönhetően képessé váltak a pillanat fokozott átélésére és az őket körülvevő világ mélyebb megértésére.
   Grof azon állítását, miszerint a holotróp légzés módszerében komoly gyógyító és heurisztikus lehetőségek rejlenek, számtalan tudományos forrás alátámasztotta már. Ugyanakkor, noha a holotróp légzés önmagában is rendkívül hatékony, abszolút pozitív hatását csak pszichoterápia mellett alkalmazva fejtheti ki. 

Szabó András