A függőség/addikció folyamatos vágy, sóvárgás egy bizonyos kémiai szerre vagy viselkedésre, ami kényszerítő erővel hat ránk és ismételt használatra ösztönöz. Egy idő után a szer(ek) fogyasztása fontosabbá és értékesebbé válik számunkra, mint az elfogadott, magasabb értéket képviselő viselkedésmódok.
Bár azt hisszük, a szerhasználattól boldogabbak leszünk, valójában testileg és lelkileg egyre inkább leépülünk, ami az idő múlásával fizikai/pszichés betegségekben, a személyiség torzulásában, agyi károsodásban és korai elbutulásban (demencia) mutatkozik meg.
Tünetek, amik függőséget jeleznek
Minden függőség alapvető tünete a folyamatos vágy, kényszer, sóvárgás, ami a viselkedés ciklikusságát, a szerhez való folytonos visszatérést (addiktív ciklus) eredményezi. Egy idő után szervezetünk hozzászokik (tolerancia) a szerhez, ezért, ha nem jut hozzá, testi és lelki elvonási tünetek jelentkeznek.
Leszokási kísérleteink folyamatos kudarcot vallanak, és minél többször nyúlunk a szer után, annál több testi és lelki problémánk jelenik meg. Egyre több időt fordítunk a függőségünkre, egy idő után pedig akár életünk egyetlen céljává is válhat (kontrollvesztés). Megváltozik az értékrendünk, ami életvezetésünkben és életminőségünk jelentős romlásában érhető tetten.
Milyen függőséget választhatunk magunknak?
Kémiai addikciók: alkoholizmus, nikotinfüggőség, pszichoaktív szerek által kiváltott függőség. Viselkedési addikciók: kényszerbetegségek, evési zavarok, szex- és szerelmi függőségek, társfüggőség/kapcsolatfüggés, munkamánia, munkaszenvedély, játékszenvedély, számítógép és internetfüggőség, televízió-függőség, testedzés-függőség.
Ahogy a felsorolásból kiderül, nem csak kémiai, de sok viselkedésbeli függőség is ismert. Valójában bármitől függővé válhatunk, ami egy bennünk levő alapvető lelki hiányt/fájdalmat ideiglenesen képes elnyomni.
A viselkedésbeli addikciók kevésbé láthatóak, ezért nem kapnak központi szerepet a társadalmi kommunikációban. Sokan élünk nap, mint nap a saját függőségeinknek hódolva, miközben észre sem vesszük.
Aki kockázatkerülő, jellemzően viselkedéses addikciót „választ” magának, a kockázatkeresők pedig a kémiai szereknél kötnek ki. Ugyanakkor tipikusan több függőségünknek adózunk egyszerre, vegyítve a viselkedéses és kémiai addikciókat. A következőkben az utóbbiakat vizsgáljuk meg közelebbről.
A kémiai, pszichoaktív szerek csoportosítása
1. Legalitás
Legális drogok azok a kábítószerek, amelyeknek gyártását, raktározását, behozatalát, kivitelét, forgalmazását az állam nem tiltja, illetve nem köti különösen szigorú ellenőrzéshez. Ilyenek a tea, kávé, az alkoholtartalmú italok, a dohányáruk, illetve a gyógyszerek. Értelemszerűen az illegális drogok azok az anyagok, amelyek államilag tiltottak vagy szigorú ellenőrzéshez kötöttek.
2. Eredet
A természetes eredetű drogok közé tartoznak a mákgubóból előállított ópiumszármazékok, az ópiátok (ópium, morfium, heroin, kodein), a kender növényből (kannabisz) előállított ún. kannabisz-származékok (fű, marihuána, hasis), a koka cserjéből származó kokain és a crack.
Ide tartoznak még a különböző gombák, kaktuszok és egyéb növények kivonatai is (peyote, ayahuasca, psylocibe gomba=varázsgomba/sámángomba, légyölő galóca, csattanó maszlag, ibogain, látnokzsálya, trombitavirág=datura, nadragulya=atropa belladonna/bolondítófű, bolondító beléndek, bürök, stb.).
A félszintetikus drogokat a természetes eredetű alapanyagokból nyerik kis átalakítással. Ezek a heroin és az LSD.
A szintetikus szerek művi úton, laborban előállított vegyszerek, mint az amfetamin és származékai, a fenciklidin, a szerves oldószerek (ragasztók, hígítók, csavarlazítók), és az alkil-nitritek.
3. Pszichoaktív hatás
Narkotikus: narkotikumok vagy kábítószerek (fájdalomcsillapítók és akut feszültségoldók). A legismertebbek a heroin, az ópium, a morfin (vagy morfium), a máktea és a metadon.
Serkentő: a központi idegrendszert izgatják, ezáltal fokozzák a szellemi és/vagy fizikai aktivitást és teljesítőképességet. Ilyen a kokain, a crack, a nikotin, a koffein, az amfetamin (Speed), a metamfetamin, az MDA, az MDMA (Ecstasy), stb.
Nyugtató: a nyugtatók vagy depresszánsok a központi idegrendszerre fejtenek ki gátló, nyugtató, bódító hatást. Csökkentik a feszültséget, a szorongást, növelik az érzelmi toleranciát. Ilyenek az alkohol, az altatók, a nyugtatók, a szorongásoldók vagy anxiolitikumok, melyek fő hatóanyagai a diazepám és a klórdiazepoxid.
Pszichedelikus, deliráns: a hallucinogének vagy vizionáló szerek tudatmódosító, tudattágító hatással rendelkeznek, általuk megtapasztalhatók szubjektív, illetve tudattalan szellemi és mentális tartalmak. Ide tartoznak: a meszkalin (a peyote kaktusz és San Pedro kaktusz hatóanyaga), az LSD, a pszilocibin (a „sámángomba” hatóanyaga), a DMT (az ayahuasca hatóanyaga), az ibogain, a látnokzsálya, a csattanó maszlag, a beléndek, a nadragulya, stb.
Enteogéneknek nevezzük a természetes eredetű, vallási víziókat keltő tudatmódosító pszichedelikus szereket (növények, magok, gombák, stb.).
Atípusos hatású vagy összetett hatásmechanizmusú szerek: azok a tudatmódosító szerek, amelyek hatásmechanizmusukban a fenti csoportoktól eltérnek vagy besorolásuk vitatott. Ide tartoznak a kannabinoidok (kannabisz-származékok), a THC (a marihuána hatóanyaga), a szerves oldószerek és a disszociatív szerek (angyalpor, ketamin, fenciklidin, stb.), valamint az anabolikus szteroidok csoportja, amelyeket testépítők és sportolók használnak. Az anabolikus szteroidok tiltott besorolású, a tesztoszteronnal rokon vegyületek.
A drogok veszélyességi sorrendje egészségkárosító hatásuk szempontjából
Nagyon veszélyes: crack, heroin, máktea, ragasztók, hígítók, festékek, lakkok, csavarlazítók, spray-k hajtógázai, kokain, alkohol.
Közepesen veszélyes: speed, ecstasy (MDMA), nyugtatók/szorongásoldók, nikotin, morfin, ketamin, PCP (angyalpor), kéjgáz (nitrogén-oxidul) („lufizás”)
Kicsit veszélyes: marihuána („fű”), hasis, koffein.
Alig, vagy nem veszélyesek a következő hallucinogének: ayahuasca (DMT), LSD, varázsgomba, peyote (meszkalin), ibogain, látnokzsálya. Ezek nem okoznak függőséget, nem károsítják az idegrendszert, és nem halálos a hatásuk.
De! Halálosan veszélyes: a csattanó maszlag nevű hallucinogén növény. Kis adagbeli különbség okozhat belső utazást vagy halált.
Hozzászólások