Évezredek óta tanulmányozzuk az emberi szervezet működését, mégis számos feltáratlan kérdésre keressük még a választ. Egyre többen számolnak be olyan élményekről, amik módosult tudatállapotban a megszokottól teljesen eltérő test- és környezet érzékeléssel járnak.
Idegrendszerünk azért fejlődött ki az evolúció során, hogy irányítsa és összehangolja a szervek működését, valamint biztosítsa a környezethez való gyors alkalmazkodást. Van egy szerv az emberei testben, amely működése közben nem csak a fizikai környezettel képes összekötni minket. Ez a köztiagyban található ún. tobozmirigy, aminek keresztmetszete az egyiptomi „Hórusz szeme” néven ismert szimbólumra emlékeztet.
Egy isten, egy madár, egy érzékszerv
Hórusz, a fénymadár egy sólyom képében ábrázolt egyiptomi isten, aki „megszelídítette” a tudást és kígyó képében hordozza. A sólyom madár mintegy 400 km/órás zuhanórepülésével és az ehhez szükséges gyors reflexeivel a leggyorsabb képekben gondolkodó lény a Földön. Olyan, mint egy számítógép, ami holografikus adattárolásra képes.
Az emberi agy két féltekéje és a köztiagy egy szent hármas rendszert alkot. A köztiagy a két agyfélteke között egy sólyom alakot formál. Mivel ez a madár kitűnő látásáról ismert, a képi gondolkodás és a szárnyaló képzelet szimbóluma. A köztiagy, az agy középső része tartalmazza az álmok, a meditatív állapot és a vizuális gondolkodásmód alapját képező tobozmirigyet.
Ez a mirigy a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten a fényre) reagál. Koordinálja az éjszakai-nappali hormonális működést, valamint az alvás-ébrenlét ciklusát, a cirkadián ritmust. Működése éjszaka a legaktívabb. Régen nem tulajdonítottak neki különösebb szerepet, mára azonban kiderült, hogy egy olyan fontos belső elválasztású mirigyről van szó, ami befolyásolni tudja a hipofízis, a hasnyálmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvese és a nemi mirigyek aktivitását.
Hórusz szeme
A homlok közepének vonalában elhelyezkedő tobozmirigy, amit a mitológiában és jó néhány kultúrában „harmadik szemnek”, „Hórusz szemének” vagy „a lélek székhelyének” neveznek, egy olyan mirigy az emberi koponyában, aminek ugyanaz a szerepe, mint a szemeknek, vagyis közvetetten szintén a fényre reagál.
Dr. Rick Strassman pszichiáter kutatásai során kimutatta, hogy a tobozmirigy képes egy erős hallucinogén anyag, a DMT (dimetiltriptamin) előállítására. A DMT számos növényben is megtalálható, többek között pszilocibin tartalmú gombafélében, illetve az ayahuascában. Ez utóbbi egy kétkomponensű pszichoaktív főzet, amit a dél-amerikai Amazonas-mentén élő sámánok ősidők óta használnak a szellemvilággal való kapcsolattartásra.
A DMT, mely „Lélek Molekulaként” is ismert, erős szerotonin aktivitást idéz elő, képes az ember tudatát a teste elhagyásával túlvilági síkokra szállítani, és az így átélt élmények ugyanolyan valóságosnak hatnak, mint a normál tudatállapotban tapasztaltak. A tobozmirigy tehát a metafizikai „harmadik szem” anatómiai leképeződése. Bioenergetikai szinten a 6. csakra (szanszkritul ajna, ejtsd: adzsna) fizikai megnyilvánulása, melyet a nem fizikai valóság észlelésével és a lelki bölcsességgel társítanak.
Nem használjuk eleget
Egyes ősi állatoknál a fej tetején még ténylegesen megtalálható egy valódi, fényérzékelésre szolgáló harmadik szem (fejtetői szem). Ez a szerv a tobozmirigy része, ami az evolúciós fejlődés során egyre inkább a koponya belseje felé vándorolt. A gyerekekben még jól működik, ezért gyakorta képesek a „természetfeletti” jelenségek észlelésére. Olyan dolgokat is érzékelnek, amiket a felnőttek többsége már nem.
Az inaktiválódás bizonyos ásványi anyagok lerakódása (pl. a fogkrémben található fluorid felhalmozódása a tobozmirigyben), és a spirituális funkciók kihasználatlansága miatt következik be. Baleset vagy különleges technikák képesek újra aktiválni ezt a szervet, pl. a meditáció vagy, ha olyan hangokat adunk ki, amik rezgésbe hozzák a tobozmirigyet.
Sok vallásban és misztikus hagyományban megjelenik a fenyőtoboz jelkép, mely a tobozmirigyre utal: az egyiptomi Ozirisz isten botja két egymásba fonódó kobrát ábrázol, a köztük levő fenyőtoboz a kundalini energia harmadik szemhez való felemelkedését szimbolizálja. Nem kell azonban Egyiptomba mennünk ezért az ősi szimbólumért, hiszen a toboz ábrázolást a Római Katolikus Egyház vezetőjének, a mindenkori Pápának pásztorbotján is megtaláljuk.
Tudj meg többet a rejtélyes idegrendszer működéséről március 2-ai előadásunkon!
Hozzászólások