A Holotróp Légzés egy erőteljes önismereti és gyógyító technika, amely a modern tudatkutatás, az antropológia, a különböző mélylélektani iskolák, a transzperszonális pszichológia, a keleti spirituális gyakorlatok és misztikus tradíciók elemeit ötvözi. A holotróp (holotropic) elnevezés szó szerint azt jelenti, hogy „a teljesség felé tartó” (görögül „holos” = teljes és „trepein” = valami felé haladni).

Maga a módszer nagyon egyszerű elemekből áll, felgyorsított légzésből, és érzelmeket mozgósító zenéből. Mindez megfelelő lelki ráhangolódással egy speciális környezetben zajlik. A résztvevők egy matracon fekszenek és a zenét hallgatva csukott szemmel lélegeznek. Ez egy olyan nem-szokványos tudatállapotot hoz létre, amely aktiválja a tudat természetes belső gyógyító mechanizmusait és különleges belső élményekhez juttatja az egyént. A folyamatot irányító belső gyógyító mechanizmusnak köszönhetően az élmények tartalma és minősége minden résztvevő esetében egyedi és alkalomról-alkalomra változik. Noha gyakran előfordulnak ismétlődő motívumok, még sincs két ugyanolyan légzés.

A folyamat részét képezi még a célzott energia oldás és a mandala rajzolás. A holotróp légzés rendszerint csoportban zajlik, de egyéni ülések keretében is végezhető. Csoportban az emberek párosan dolgoznak, míg az egyik fél lélegzik, addig a másik kíséri. A kísérő feladata csupán annyi, hogy szükség esetén segítsen a légzőnek. Semmiképp sem avatkozhat közbe, vagy zavarhatja meg a folyamatot. Ugyanez vonatkozik a képzett facilitátorokra is, akik szükség esetén szintén segítséget nyújthatnak.

Szabó András