Összefoglaló az Ön-Tér-Kép című film vetítéséről és a kerekasztalos beszélgetésekből az Integrál akadémia szervezésében, 2016. szeptember 16.

Zseni Annamáriával, pszichiáterrel és családállítóval, és Jelenczki Istvánnal, filmrendezővel, beszélget a filmet követően Gánti Bence az Integrál Akadémia alapítója
“A térkép nem azonos a tájjal. A mindennapjainkat a tájban éljük, részei vagyunk. A térképek a tájban való eligazodásunkat segítik. Megmutatják a rejtett utakat, járható ösvényeket, tiszta forrásokat. Filmünk olyan belső térképpé tud válni, amely megkönnyítheti, hogy a tájban eligazodjunk, és ne tévesszünk irányt. Bízom abban, olyan érzelmi hatása van, amely a megtisztulás erejével hat.” (Zseni Annamária)
Megszervezni az Ön-Tér-Kép című film vetítését és egybekötni egy kerekasztalos beszélgetéssel és World café dialógussal, Bedő Nóra ötlete volt. Nóra előzőleg már kétszer látta a filmet, de mindkét esetben hiányolta a film levetítése utáni párbeszédet, valamint vélemény és gondolat megosztást a film készítőivel. A dokumentumfilm ugyanis teljesen rendhagyó és több kérdést vet fel, mint konkrét választ ad, ami nagyon pozitív, ugyanis ebből kifolyólag szinte megnyitja a teret a továbbgondolásra, párbeszédre és közös ötletelésre. Ez az interaktív filmvetítés egy szép pénteki napon történt meg, 2016. szeptember 16-án, melyen részt vettek a film készítői is és további 50 résztvevő és érdeklődő.
Zseni Annamária, pszichiáter, valamint férje, Jelenczki István és a munkacsoportjuk a Bert Hellinger féle rendszerállítás módszerét egy nagyobb léptékű dologra használták fel, mint az egyén életében uralkodó erők feltárására. Az ő fókuszukban nem kisebb dolog volt, mint maga a magyar nemzet és az ő sorsát formáló erők. Zseni Annamária a magyar nemzetet rendszerként vizsgálta és a nemzeti tudattalanban a következő kérdésekre kereste a választ:
— Milyen folyamatok vezettek el a mai társadalom kritikus lelki állapotához?
— A történelmünk során megmutatkozó ismétlődő események azonos dinamikai történések-e?
— A nemzeti tudattalan „megkérdezése” adhat-e támpontot a kiút megtalálásához?
2013-2014 évek 16 hónapja alatt 11 csoportos állítást folytattak, amelyek tematikáját, képviselőinek identitását a munkacsoport tagjai előre meghatározták. Az állításokban résztvevő képviselők viszont nem voltak tájékoztatva az állítás témájáról, és az egyes állításokban a saját magukra felvállalt szerepet sem ismerték. Ezekről csak a munkacsoportnak volt információja, hogy semmilyen módon ne legyenek befolyásolva a résztvevők. A rendszerállításokat pszichológiai módszerekkel elemezték.
A munka záró szakaszában két állítást végeztek, amelyeket kamerákkal rögzítettek. Az állítások felvételei alapján, Zseni Annamária rövid szakmai magyarázatával bővítve készült el a kétrészes dokumentumfilm.
Az állításokban a következő szereplők szerepeltek:
Nemzeten kívüli tényező
Egyetemes szeretet
Rend tudat, struktúra
A nemzet pozitív érzelmei
A nemzet fájdalmai
Indulat
Szakralitás, transzcendens rész
Identitás
Az anyagi realitáshoz való kapcsolódás
A múlthoz fűződő feldolgozatlan érzelmek
Lelkiismeret
Életerő
A magyar nemzet
Az egyes szerepek és az alapfogalmak magyarázatát ITT tudod elolvasni.
Az első állításban, ami a film első részét képezi, egy spontán kimenetelű állítást látunk, magyarázatokkal kiegészítve. Ebben az állításban azt vizsgálták meg, hogy mi lesz, ha minden úgy folytatódik, mint eddig, bármi nemű beavatkozás nélkül. Ebben az állításban Annamária hagyta, hogy a szereplők úgy mozogjanak, ahogy szeretnének, és az egymáshoz való kapcsolódáson és viszonyuláson sem módosított intervenciókkal.
A második állításban bizonyos minimális beavatkozásokat tett a folyamatban, arra biztatva a képviselőket, hogy vegyék fel egymással a kapcsolatot. Így az állítás kimenete teljesen másképpen alakult, mint előzőleg.
Számomra az első résznek a kapcsolatvesztés volt a fő motívuma. Nagyon sok szereplő a körön kívülre helyezte magát, kifejezve, hogy nem akar részt venni a történésben, és inkább kivonja magát, amíg ‘nem jó’ a helyzet és olyan erők irányítanak és állnak a középpontban, amikkel ő nem tud azonosulni vagy kapcsolódni hozzá. Több szereplő, mint például a rend vagy az egyetemes szeretet folyamatosan energiahiányos állapotban voltak. A rend képviselője végig fel sem állt a földről. Mindenki el volt a maga kis világában. Néha háborogtak a helyzeten, néha valaki a többiek fölé emelkedett, ami egy csomó másik szereplőben nemtetszést váltott ki. Úgy tűnt, hogy ugyanaz a ‘visszaesés’ tapasztalható meg az erők egyensúlyában újból és újból. Annamária szakmai kommentárja szerint a történés az egyre nagyobb szétesés felé haladt.
A második állításban azt az egyszerű intervenciót vezette be, hogy bizonyos képviselőket megkért, vegyék fel a szemkontaktust egymással, valamint azoknak az érzéseknek a kimondására kérte őket, melyek megjelentek a szemkontaktus kapcsán. A Magyar Nemzetet képviselő férfit megkérte, hogy fokozatosan vegye fel a szemkontaktust a többi szereplővel és kapcsolódjon hozzájuk. Nem mindegyik szereplővel ment ez könnyen, valamelyik ellenszenvet és bizalmatlanságot váltott ki benne, mint például a ‘pozitív érzések’-ek képviselője, és valakivel nagyon szoros kapcsolatba tudott lépni, mint például a ‘rend’ képviselőjével. Fontos volt számára a szakralitással és a szeretettel való őszinte, szívbéli kapcsolódás is. A legnehezebben a ‘rendszer lelkiismeretével’ kapcsolódott, aki felé sok keserűség és neheztelés mutatkozott.
Azok közül, akik már többször látták a filmet, többen is megosztották, hogy a saját életükben változást indított el a film, és éppen azokon a területeken, melyeket a 2. állítás beavatkozási pontjai érintenek: rend, szakralitás, lelkiismeret, pozitív érzelmekhez való kapcsolódás.
A film után színpadi kerek asztalos beszélgetéssel folytatódott az este, amelyet Gánti Bence az Integrál Akadémia vezetője tartott Zseni Annamáriával és Jelenczki Istvánnal, majd az est további részében előre felkészített facilitátorok moderálták a World café dialógus beszélgetéseket. A beszélgetések két körben zajlottak és a következő kérdések körül csoportosultak:
Milyen érzéseket és gondolatokat ébresztett benned a film? Milyen kérdések, kételyek merültek fel benned?
Mit gondolsz arról, hogy a filmben látott állítások hogyan befolyásolhatják a magyar nemzet jövőjét? Hogyan látod ebben a saját, személyes szerepedet?
Az est befejező része pedig az egyes asztaloknál született gondolatok, érzések és felmerült kérdések megosztásából állt, ahol lehetőség nyílt a megválaszolatlan kérdéseket feltenni a film készítőinek is, akik végig velünk maradtak.
A kerekasztalos beszélgetések eredményeit Bedő Nóra foglalta össze írásban. Olvasd el ITT!
Mi a saját szerepünk a változásban? Erre a kérdésre a legjellemzőbb válasz, ami minden asztalnál elhangzott valamilyen formában:
‘az egyén felelőssége az önismereti munka, a saját traumák feldolgozása, a szeretethez való kapcsolódás és megbocsátás.’
Javaslatként elhangzott, hogy mindenkinek egyéni szinten kellene feltenni magának a következő kérdéseket:
Vajon én szembe tudok nézni a saját bűneimmel?
Vajon én meg tudok bocsátani magamnak?
Vajon én tudok azonosulni a pozitív érzéseimmel?
‘Egyéni hatásnak tekinthető az is, hogy ez az este létre jött. A facilitátoroknak aztán további ötletei voltak azzal kapcsolatban, hogyan folytathatnánk tovább ezt a megkezdett gyógyítást. Hogyan kapcsolhatnánk össze azzal a gyógyító folyamattal, mely az Integrál Konferencián az Európa állítás kapcsán is elkezdődött. Volt olyan vélemény, mely szerint a Rációt, mint fontos tényezőt is be kellett volna állítani.’ (Bedő Nóra)
‘A mi asztalunknál elhangzott az az igény, hogy még sok ilyen nemzeti és történelmi traumát feloldani szándékozó állítást kellene tartani a családállítók és az erre nyitott emberek összefogása által. Ebben érzek erőt és lelkesedést a részemről is. Még nagyon – nagyon sok állítást lenne jó megtartani, különböző állítókkal, különböző módszertannal és technikákkal.” (Kemény Péter)
“Véleményem az, hogy integrálos szemmel egészen más hangsúlyú következtetések jöhettek volna elő, illetve más lélekrészek is ‘találtattak’ volna az állításhoz. Jó lenne folytatni a párbeszédet erről. “ (Kovács B. Zoltán)
Az esemény fotói megtekinthetőek ITT
OKTÓBERI ELŐADÁSOK AZ INTEGRÁL AKADÉMIÁN
Október 8 szombat, 9-18 óráig
(IP 1. évfolyam)
A buddhizmus lélektana és spiritualitása
*
Október 8. szombat, 9-18 óráig
(IP 3. évfolyam)
Pszichopatológia 1. rész
*
Október 9. vasárnap, 9-17 óráig
(IP 1. évfolyam)
A világ spirituális földrajza és kulturális antropológiája: a föld népeinek elhelyezkedése és spiritualitásuk
*
Október 22. szombat, 9-18 óráig
(IP 1. évfolyam)
Szúfizmus: az iszlám misztika spiritualitása és pszichológiája
*
Október 22. szombat, 9-18 óráig
(IP 2. évfolyam)
Kognitív működés és fejlődés a transzperszonális szinteken.
Erkölcsi fejlődés a transzperszonális szinteken.
Világnézet a preperszonális, perszonális és transzperszonális szinteken.
A hit és a spiritualitás a preperszonális, perszonális és transzperszonális szinteken.
*
Október 29. szombat, 9-18 óráig
(IP 3. évfolyam)
Pszichopatológia 2. rész
Szeretettel várunk!
Hozzászólások