Családterápia és családállítás

Az idei utolsó áprilisi hétvégét az egyéb pszichoterápiás módszerek megismerésével töltöttük. Megismerkedtünk a családterápiával, a családállítással, a pszichodrámával és a Gestalt terápiával. Ebben az első részben a családterápiát és a hellinger-féle családállítást foglaltam össze röviden.

CSALÁDTERÁPIA (Gosztonyi László előadása)

Szinte minden pszichológiai irányzat megteremtette a saját családterápiáját, eltérő módszereket alkalmazva, viszont vannak dolgok, amikben megegyeznek. Az egyik közös pont az, hogy a családot egy rendszernek tekintik. „A rendszerszemlélet kimondja, hogy a sok résztvevős események nem fejthetők vissza az ok-okozati láncon. Ha egy kórosnak tartott viselkedést a hibás családi kommunikációs minta eredményeként határozok meg, akkor „megértve” az ok-okozati összefüggést, elveszítem a kíváncsiságom. A cirkularitás azt a szemléletet hozza, hogy időben az ok után megjelenik az okozat, de miután rendszert képeznek, az vissza is hat rá, és csak együtt léteznek kapcsolatban a rendszer többi összetevőjével együtt.” (Családterápia jegyzet, Gosztonyi László).

A családok olyan nyitott rendszerek, melyek visszacsatolásokon keresztül önszabályozásra képesek és környezetükkel aktív (csere)kapcsolatban állnak. Stabilan meghatározott hierarchia és szabályok uralkodnak bennük, miközben fontos, hogy a rendszer elég rugalmas legyen ahhoz, hogy a mindig változó helyzethez alkalmazkodni tudjon. A rigid rendszer gátolja a fejlődést. Példa: a gyerek fél órával később jön haza, mint ahogy meg lett neki engedve. Ha a rendszer túlságosan merev, akkor valószínűleg a szülő nagyobb botrányt csinál, mint ami valójában történt. Következő alkalommal persze a gyerek 1 órát fog késni. Jönnek a további megszorítások (zsebpénzmegvonás, telefonelkobzás…) míg végül odajut a gyerek, hogy már nem is érdemes hazajönni…

Hallottunk egy sztorit arról is, hogy “A fontos dolgok a morzsákon múlnak!” László egy fiatal házaspár morzsa összesöprési technikájáról számolt be. A feleség a morzsákat mindig a kezébe söpörte és eldobta a kukába, a férj (az az “állat”) meg mindig a földre és onnan felsöpörte és eldobta a kukába. Banálisnak hangzik, hogy ez legyen egy vita alapja, de igazából fontos, mert két rendszer összecsiszolásáról van szó és annak a kérdésnek a megválaszolásáról, hogy “Ki hozza a szabályokat?” Ez a legtöbb vita alapja, ugyanis egy házastárs mindkét tagja egy más rendszerből jön, ahol sajátságos szabályok uralkodtak. Komoly munka a rendszereket összehangolni és tényleg a morzsákon múlik!

HELLINGER-FÉLE CSALÁDÁLLÍTÁS (Pusztai Ildikó előadása)

A családállítással nem az Integrál Akadémián találkoztam először, hanem már körülbelül 3 évvel ezelőtt beszivárgott az életembe egy osztrák családállító által. Később elolvastam Wilfried Nelles Gyógyító valóság című könyvét, ami a Hellinger-féle családállításról szól. Pár egyszerű szabályszerűségből, amire a könyv rávilágított, máig profitálok.
Ahogy már a címből is kiderült, a családállítás (vagy családfelállítás) Bert Hellinger nevéhez fűződik, aki a 80-as évek második felében alkotta meg ezt a csoportterápiás módszert. Felfedezte, hogy létezik egy közös családi lélek, egy olyan családi energiamező, amely meghatározóan irányítja az egyes emberek életét. A családi lélekben /mezőben szigorú törvények uralkodnak, és ha azok megsérülnek, az generációkon keresztül negatív hatással van a családtagokra. Hellinger három alapvető törvényt fogalmazott meg, ami minden családra érvényes:

1) az odatartozás törvénye – mindenkinek, akár élő, akár holt, ugyanúgy joga van az adott családba való tartozáshoz és ez a jog örökös
2) a hely törvénye – az érkezési sorrend hierarchiája: minden egyes tagnak megvan a maga helye a családban. Mindenki csak a saját és őt megillető helyén élhet teljes értékű életete
3) a kiegyenlítődés törvénye: az “adok-kapok” speciális egyensúlya. Az adok-kapoknak mindig ki kell egyenlítődnie, ez biztosítja a kapcsolatok fennmaradását, fejlődését. Ha valaki rosszat tesz veled, add vissza, de egy picit kevesebbet. Ha valaki jót tesz veled azt is add vissza, de egy picivel többet.

A családállításban a rend helyreállítása a cél. Ez olyan érzés, mint amikor összetakarítunk a szobában és ettől beáll egy belső nyugalom. Ez nem azt jelenti, hogy valaki hazamegy az állításról és máris helyreállnak a családi kapcsolatok olyanra, ahogy az állításban megtörtént, viszont a hatásvizsgálatok szerint, a családállításon résztvevők 74 %-ának életében pozitív változás észlelhető az állításukat követő első 3-6 hónapon belül. Az állítást követően a kliensek 14 % -nál elindul a jó irányba valami, ami egy hosszabb folyamat részeként értékelhető és maximum 1 éven belül megmutatkozik a pozitív hatás. A maradék 12 % szó szerint marad abban, amivel jött. Tartós rosszabbodást nem okoz az állítás (az adatokat Pusztai Ildikó előadásából merítettem).

Rövid összehasonlítás:
családterápia – a valós család vesz rajta részt és közösen dolgoznak egy helyzeten a terapeuta segítségével
családállítás – egyénileg megyek egy csoportba, ahol szereplők által van megjelenítve a családom és a családi mezőben dolgozunk

Hozzászólások