A szexualitás a legtöbb felnőtt gondolataiban a nemi szervekhez köthető szexuális élményt jelenti, amely kamaszkorban fejlődik ki, és a felnőttkoron át tart az időskorig. A lélektan szakemberei számára a szexualitás egyéni története korábban kezdődik, nevezetesen már néhány héttel a születés után. Ez a szexualitás még nem kötődik a nemi szervekhez, tehát ez esetben nem a közösülés vágyáról beszélünk, hanem a testi örömérzet jelenlevőségéről különféle élethelyzetekhez és testrészekhez kötve. Ezt az elméletet, amely a korai életszakaszok és a gyermekkor pszichoszexuális fejlődését írja le, Sigmund Freud dolgozta ki a huszadik század elején, és azóta is az egyik legpregnánsabb modell erre az időszakra.

A modell alapgondolatai

Freud szerint a gyermek életkortól függő fejlődési szakaszokon megy át, mely szakaszokhoz tartozik egy örömzóna és egy jellegzetes fő cselekvés. Az örömzóna egy testrészt jelent, amivel kapcsolatban az ösztönös testi örömérzést átéljük. A legtöbb szakaszban fennáll az ösztönkésztetések és a tudatos szabályozás közötti konfliktus is, s ezt a konfliktust meg kell oldani, tehát az adott szakaszokban jelen van egy feladat és egy kimenetel is.

Ha a feladatot nem sikerül jól megoldani, akkor a személy fixálódik az adott fejlődési szakaszban, ami azt jelenti, hogy az energia az adott szakaszra jellemző kielégülési formához és tevékenységhez kapcsolódva rögzül (az energiája egy részét otthagyja).

A fixálódás két módon történhet. A személy fixálódhat, mert a kielégítést nem akadályozta semmi, ezért a kielégülés féktelen volt, vagy mert a kielégülés túl erősen gátolva volt. A korai fixáció kétféleképpen hathat ki a felnőttre. Személyiségformáló erővé válhat, vagy a másik út, amikor a felnőtt elviselhetetlen stresszhelyzetbe kerülve visszatér a korai fixációhoz, és aszerint kezd viselkedni, úgy is mondhatjuk, hogy regrediál a korai fixációs pontra. Az adott szakaszokban való fixációkból specifikus problémák fakadnak, ami látszólag azt is jelentheti, hogy a felnőtt életében látható problémákból visszakövetkeztethetünk a fixációs pontra.

A mai nézet pontosításai: a fejlődés képlékeny

A pszichoterápiás gyakorlatból és a fejlődéslélektani pszichopatológia kutatásaiból ma úgy látjuk, hogy sok esetben valóban az elmélet által megjósolt gyökereket találunk, de nem minden esetben. A lelki fejlődés nem olyan merev, mint ahogy azt Freud hitte. A fejlődést sok tényező befolyásolja, ezért a felnőttkorban megélt adott jelenségnek több dolog is lehet a gyökere, illetve egy korai fixáció a felnőtt korra tovább alakulhat.

Mindenesetre a korai életszakaszok, fixációs lehetőségek és lehetséges következményeik ismerete ma is fontos támpont a lelki segítő szakembereknek.

 Az elmélet meditatív szemmel: a múltam a jelenben van!

Azt is fontos tudnunk, hogy noha a múltról beszélünk, ez egyszerre a jelent is jelenti. A korai életszakaszokat mindannyian átéltük, és szinte egyikünk sem emlékszik rá, pláne nem a lélektani tudatosság önreflexiójával. Noha módosult tudatállapotban az emlékezést jelentősen ki lehet tágítani, amire általában emlékszünk, az legfeljebb néhány pillanatfelvétel a memóriánkban, s a hozzá kapcsolódó egy-egy érzet, hangulat. Magára a fejlődés Freud által leírt szakaszaira, folyamataira azonban még ekkor sem emlékszünk, hisz annak a kis lénynek, aki életünk első hónapjaiban és éveiben voltunk, nem volt még szóbeli, fogalmi gondolkodása, absztrakt önmegfigyelő és önelemző képessége. Ugyanakkor

mindaz, amit átéltünk, bennünk van most, a jelenben.

A korai emlékek újraélésekor, a korai fejlődés modelljeivel megtámogatva rá tudunk jönni személyes dolgaink eredetére, működésének logikájára. De vajon a korai emlékek a múltból jönnek ide a fejünkbe az emlékezéskor? Nem. A jelenben jönnek elő a jelenből, önmagunkból.

A múlt tehát lélektani szempontból nem múlt, hanem jelen!

Lélektanilag nincsen múlt, csak a múltról alkotott és eltárolt emlékképek, és a hozzájuk kapcsolt érzések, beidegződött reakciók. Ez a tényleges valóságunk. Márpedig számunkra egy valódi valóság létezik: az, amit szubjektíven átélünk, a lelki valóság, ami itt és most történik velünk, bennünk. A lélekben nincs idő. Mentális címkézéssel címkézzük fel a fejünkben jelen időben megjelenő gondolatokat és képeket úgy, hogy “múlt, jelen, jövő”. Ha valamit átélünk, annak van egy emléke, lenyomata bennünk, és az az emléklenyomat ugyanúgy bennünk van akkor is, ha közben öt, tíz, vagy akár negyven év telik el. Amikor az adott emlékkép tudatos bennünk, akkor az most van a tudatunkban, a képnek a jelenléte és a közben érzett érzések és gondolt gondolatok ugyanolyan jelen idejű valóságok, mint pl. az alattunk lévő szék nyomásának érzése vagy a mellettünk lévő személy köhintésének hangja.

Sok ember azt gondolja, hogy amire most nem emlékszik, az nincs is. Ebben van igazság, hisz a szubjektív megélésben az tényleg nincs itt most a számára, ezért nevezzük ezt tudattalannak. Ezért hajlamosak vagyunk furcsán nézni a korai személyiségfejlődés elméleteire, és azt tőlünk idegen elméleti fikcióként hallgatni, mely néha egész bizarrnak hat. Bizonyosságnak sem érdemes tekintenünk őket, csak valószínű elméleteknek – “melyeket megjegyzek, s ha saját élményem van, akkor igazolódik, hogy az én valóságomban melyik tantétel igaz, és mi a helytálló.”

A lenyomatok a lélekben tehát az időtől függetlenek, és hagymahéjszerűen rétegződnek, vagyis ami régebben volt, az mélyebben van, tehát nehezebben hozzáférhető, ami tegnap történt, az pedig élénkebben él bennünk és könnyebben elérhető. A gyermekkor lelki történéseinek megértése tehát nem csak az intellektuális kíváncsiság kielégítése vagy a gyermekek nevelése, esetleg terápiázása miatt oly fontos, hanem a saját önismeretünk és belső utunk miatt is!

A bejegyzés az Integrál Akadémia hivatalos jegyzetéből készült:
Gánti, B. (2007.) Freud pszichoszexuális fejlődés elmélete. Integrál Akadémia

A párkapcsolatok és szexualitás fejlődése lesz a januári előadásunk témája

A szexualitás és a párkapcsolatok alakulása a preperszonális, perszonális és transzperszonális szinteken

Dátum: 2017. január 07. szombat, 9:00-18:00
Előadó: Gánti Bence
Helyszín: Park Inn Hotel Budapest, Hologram terem

Az előadás napon ezekkel a fő fejlődési modellekkel fogunk foglalkozni:

• Freud pszichoszexuális fejlődés elmélete
  Az orális, és anális karakterek, valamint az ödipusz jelenség megértése
• David Deida modellje: függő kapcsolatok – egyenrangú kapcsolatok – és a spirituális kapcsolatok kulcsa
• A spirituális háromszöghelyzet – Gánti Bence modellje
• A transzcendens szexuális élmények kutatási eredményei a transzperszonális pszichológia területéről
• Az előzőek összekapcsolása a létra mentén: a belső gyermek, kamasz, felnőtt és a spirituális együttélése a párkapcsolatokban – Gánti Bence modellje

Gyere és tanulj magadról!

Részletek:
Napi belépő: 9.000,- Ft
Félnapi belépő: 4.500 Ft
A napi és félnapi belépő a helyszínen is megvásárolható

Jelentkezés: info@integralakademia.hu

Ha a Freud pszichoszexuális fejlődés elmélete jegyzet részlet felkeltette figyelmedet, és szívesen olvasnál többet az egyes szakaszok jellemzőivel, történéseivel és lelki kihívásaival, akkor a teljes 19 oldalas PDF jegyzetet megtalálod ITT.

A jegyzet jelszóval védett, ára 400 Ft (ha az előadáson fizeted) vagy 480 Ft, ha interneten keresztül rendeled.
Rendelés itt: info@integralakademia.hu

INTEGRÁL AKADÉMIA

Hazánk és Európa első szisztematikus integrál pszichológiai képzőhelye
Tudás  *  Szakmai gyakorlat *  Saját élmény  *  Spiritualitás