Nevezhetjük magunkat jóginak, ha mindennap végezzük a jóga ászanákat? Mit jelent a „felébredés”, miből ébredünk fel és mi az, hogy „végső valóság”? Hogy lehet a jógával elérni a megvilágosodást? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat az alábbi írásban.

A jóga Keleten a meditáció szinonimája. Maga a jóga szó összekötést, egyesítést jelent. A meditáció gyakorlása a megkülönböztetés folyamatával kezdődik, amikor figyelmünket fokozatosan visszavonjuk a test-elme-ego-tudatalatti mindazon jelenségéről, amelyek nem mi vagyunk. E folyamat végén csak maga az „isteni” marad. A jóga célja ekkor a Lélek megkülönböztetése mindattól, ami nem a Lélek, a Természet megkülönböztetése az Abszolúttól. Ezt követi az egyesítés folyamata, melynek célja a végső valósággal, igaz természetünkkel való eggyé válás. Ez a felébredés pillanata, amikor a személyes én, az ego, mely gondolatainkból, képzeleti képeinkből, érzeteinkből és érzelmeinkből áll szertefoszlik. Rálátunk a maya-ra, arra az illúzióra, miszerint mulandóságban élünk. Az egyéni lélek ekkor újra egyesül eredetével, a kozmikus Önvalóval. Ezt az állapotot hívják a jógában szamádhi-nak. A megkülönböztetés folyamatában az ember ráébred mindarra, ami nem ő, az egyesítés folyamatában pedig felismeri, hogy ki ő valójában.

Ha komolyan elhatározzuk, hogy a jóga útjára lépünk, egy jó tanárhoz, guruhoz kell fordulnunk, akitől beavatást kapunk. A guru kegyelme révén pillanatokra átélhetjük a transzcendencia állapotát, mely élmény motivációul szolgál az ösvényen való végighaladásra. Amikor egy személy a tanítvány útjára lép, nagy feladatot vállal: annak, aki addig volt, a személyes énjének, egójának el kell égnie az ösvény tüzén. A tanítvány részéről ehhez türelem, alázat és kitartás szükségeltetik. A tanító-tanítvány között szilárd kapcsolatnak kell lennie, mert amikor az ego szertefoszlik és nem lehet már átlátni, hogy mi történik, egyedül a vezetőnkbe vetett hitünkre és bizalmunkra támaszkodhatunk.

Jóginak nevezzük azt a gyakorló embert, aki befelé figyel, meditál, akkor is, ha jógagyakorlatokat egyáltalán nem végez. A gyakorlót nem a végzett gyakorlatok határozzák meg, hanem az, hogy milyen céllal és hogyan teszi azt. Jógi az, aki a mesterek által előírt gyakorlatokat végzi és a megvilágosodás megvalósításán dolgozik, akit ezért az élet szent céljának megvalósítójaként tisztelnek. A jóga útját járó férfi a jógi vagy jógin, a jóga útját járó nő pedig a jógini. Azt, aki a jóga ászanáit végzi, s nem gyakorolja a lélektani transzcendens önmeghaladás gyakorlatait, jógázónak vagy jógagyakorlónak nevezzük. Ő az, aki eljár jógázni, tehát az ászanákat sportként, testmozgás céljából használja. Azt, aki csak elméletben tanulmányozza a jógát, esetleg vitázik róla, jóga-szakértőnek hívjuk.

Te melyik csoportba tartozol? És melyikbe szeretnél? Tudj meg többet a jógáról az Integrál Akadémia nyitott előadásán és találd meg benne a saját helyedet!

Jóga – India spiritualitása és pszichológiája előadás október 21-én az Integrál Akadémián

A sorozat előadásai külön-külön is látogathatóak!

Részletek: www.integralakademia.hu/spiritualishagyomanyok2017