A köztudatban a pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichiáter, neurológus, pszichoterapeuta, alternatív lelki segítő szakmák sokszor nem egyértelműen tisztázottak. Ki a pszichológus és ki a pszichiáter, van-e különbség közöttük? Kihez fordulhatunk, ha idegrendszeri problémánk vagy lelki fájdalmunk van? Hihetünk-e az alternatív lelki segítők – pl. látnok, kineziológus – gyógyítási képességeiben? A következőkben ezeket a kérdéseket járjuk körbe és igyekszünk tiszta vizet önteni a pohárba.
A pszichoterápia olyan segítő beszélgetés, melynek célja, hogy a segítő (a pszichoterapeuta) a segítséget keresővel (kliens, páciens) olyan képzett módon beszélgessen, hogy az elősegítse a kliens problémamegoldását és belső lelki fejlődését. A beszélgetés módja, technikája és háttérelmélete irányzatonként eltérő. A pszichoterápia tehát egy specifikus kommunikáció, ahol a terapeuta képzettsége által olyan bizalmon alapuló megtartó emberi kapcsolatot segít elő, ami önmagában – bármely egyéb technika alkalmazása nélkül – 50%-ban hozzájárul a kliens gyógyulásához.
Ki mondhatja magáról, hogy pszichoterapeuta?
Laikus körökben sok lelki segítőre használjuk a pszichoterapeuta kifejezést. A hivatalos pszichoterapeuta képzés rögös útja azonban megkövetelné, hogy csak azokat a szakembereket nevezzük így, akik végigjárták a rendkívül bonyolult, költséges és időigényes szakképzést. Ma Magyarországon a pszichoterapeuta szakma egy szűk rétegnek van fenntartva, mivel kizárólag pszichológusok és orvosok képződhetnek tovább ebbe az irányba. Ez csak hazánkban van így. Nyugat-Európában és Amerikában bárki lehet pszichoterapeuta, akinek felsőfokú végzettsége van. A magyarországi rendszer hátulütője, hogy a lélekgyógyításban laikus altató aneszteziológus vagy plasztikai sebész előtt is nyitva áll ez a lehetőség. Azok az alternatív lelki segítők azonban, akiknek ösztönösségük, jóakaratuk és technikáik mellé nagy szükségük lenne szakszerű emberkezelési módszerekre – pl. természetgyógyászok, kineziológusok, életmód tanácsadók, spirituális képességekkel rendelkezők –, nem mehetnek pszichoterapeuta képzésre.
Valójában a módszerspecifikus képzőhelyek nagy része fogadja a nem pszichológus és orvos végzettséggel rendelkezőket, így ha ebbe az irányba szeretnél haladni, kiképeznek az adott módszerre. A végén nem hívhatod magad ”pszichoterapeutának”, de péládul ”integratív hipnoterapeutának” vagy ”pszichodramatistának” igen, módszertől függően. Amennyiben lelki segítéssel szeretnél foglalkozni, te is hozzáférhetsz egyes pszichoterápiás módszerek elsajátításához.
Így lehetsz hivatalosan pszichoterapeuta Magyarországon
Pszichológusként elvégzed az 5 éves pszichológia szakot valamely egyetem bölcsész karán és diplomát szerzel. Az egyetem alatt nem tanulsz pszichoterápiát, vagyis azt, hogy hogyan segíts másoknak a gyakorlatban. Ehhez egyetem utáni, külön szakirányú tanulmányokat kell elvégezned. Pszichológusként tehát még nem értesz az emberek segítéséhez, a kutatói világból kapsz kiképzést és így elméleti szakembernek számítasz. Hivatalosan akkor végezhetsz pszichoterápiát, ha klinikai szakpszichológusnak (egyetem után plusz 4 év), vagy pszichoterapeutának (egyetem után plusz 8-9 év) tanulsz tovább.
Klinikai szakpszichológusnak akkor minősülsz, ha az egyetemi diploma megszerzése után elvégzed a négy éves klinikus szakpszichológus képzést és ebből állami szakvizsgát teszel. Ekkor képes vagy az első interjú és a felvett tesztek alapján megállapítani egy kliens diagnózisát a BNO és a DSM szerint. A klinikai szakpszichológus képzés alatt tanulsz elméleti terápiás ismereteket, de nem képeznek ki a módszerek szakszerű végzésére. A gyakorlatot tehát külön kell megtanulnod erre szakosodott egyesületekben.
Pszichiáter – vagy “elmeorvos” – akkor lehetsz, ha elvégzed az orvosi egyetemet és 5-6 év szakirányú továbbképzés után szakvizsgát teszel pszichiátriából. Ekkor orvosi, azaz fizikai-biológiai szempontból tekintesz klienseidre, mivel azt tanultad, hogy a lelki bajok idegrendszeri eredetűek. Ennek megfelelően gyógyítási módszered is biológiai avagy biokémiai alapú, ezért gyógyszerekkel igyekszel javítani klienseid állapotát. Nem értesz tehát a lelki okokhoz, a lelki segítő módszerekhez vagy a pszichoterápiás beszélgetéshez.
Sokszor szükség van pszichiátriai segítségre, amikor annyira súlyos a kliens állapota, hogy a pszichoterápiás módszerek nem használhatóak. A pszichiátriai kezelés azonban nem hoz valódi gyógyulást, csak a tüneteket enyhíti. Érdemes tehát ezt a módszert is a helyén kezelni és csak akkor alkalmazni, amikor nincs más út. A gyógyszeres kezelés csillapíthatja a tüneteket annyira, hogy megkezdjük a pszichoterápiás segítő beszélgetéseket.
Neurológusként, azaz ideggyógyászként az idegrendszer fizikai állapotából eredő problémákat tudod kezelni. Ilyenek például az önkéntelen izomrángások, a bénulás, az érzékszervi kiesések vagy a balesetek utáni agysérülések következményei.
A neurológus tehát nem lelki segítő, nem lélekgyógyász, lelki problémákkal ne hozzá forduljunk. Amennyiben viszont mi magunk lelki segítéssel foglalkozunk, érdemes szem előtt tartanunk, hogy egyes esetekben a hozzánk forduló kliens panaszai mögött felmerülhetnek organikus eredetű okok. Ilyenkor javasolt egy neurológus szakemberhez irányítani őt, mielőtt megkezdjük a közös munkát.
A pszichoterapeuta a magyar hivatalos lelki gyógyító világban a legmagasabb végzettség. A pszichoterapeuta beszélgetős és egyéb módszerekkel – pl. módosult tudatállapottal, csoportmunkával, stb. – segíti a lélek gyógyulását, fejlődését. A pszichiáter munkája tehát az orvosi, biológiai behatás, a pszichoterapeutáé pedig a valódi lelki segítés.
Hazánkban akkor vagy hivatalosan is pszichoterapeuta, ha pszichológusként elvégezted a klinikai szakpszichológus képzést vagy orvosként letetted a szakvizsgát (pl. neurológus, pszichiáter) és még 4-5 évig továbbképződtél a módszerspecifikus képzésben, valamint a klinikai fázisban. A pszichoterapeutává válás tehát egy pszichológus esetében 13-14 évet, egy orvos esetében pedig 16-17 évet jelent az alapképzéssel együtt. Így néz ki ez most a gyakorlatban, ami évről évre változhat:
Miért olyan fontos? Különbségek a laikus baráti és a szakértő pszichoterápiás beszélgetés között
Alternatív lelki segítőnek nevezünk minden olyan személyt, aki a hivatalos végzettségeken kívül – mint pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta – lelki segítői munkát végez. Ilyen például az asztrológus, az életmód tanácsadó, a spirituális választerapeuta, a látó, a pszi-sebész, a kineziológus, a Bach-virágterapeuta, a színgyógyász, stb. Az alternatív lelki segítők általában természetgyógyászati és/vagy ezoterikus módszerekkel dolgoznak – az adott módszerben képzetten, önképzetten vagy intuitívan. Integrál szemmel elfogadjuk és elismerjük e segítő módszereket, ugyanakkor kritikusak is vagyunk.
Gyakran látunk az alternatív segítők között olyan megmondó embereket, akik tanácsokkal látják el a hozzájuk fordulókat. Azt azonban, hogy hogyan legyen a személy más, mit kezdjen a belső világával, ritkán mondják meg. A terápiás lelki munka egyik alapfelismerése, hogy a változás nem attól áll be, ha elmondjuk a kliensnek, mit kellene másként csinálnia. Ez egy jóindulatú laikus tanácsadása. A pszichoterapeuta nem mondja meg, mi a baj. Úgy segíti a kliens önfeltárását, hogy közben ő maga jön rá a problémára és a saját megoldására. Ez a hozzáállás az, ami képes elvezetni a klienst személyiségének átalakulásához. Ettől kezdve saját autonóm függetlenségébe vetett hitével már egyedül is képes megbirkózni a nehéz helyzetekkel.
Az alternatív lelki segítők általában a kliens ilyen irányú önfeltárásában képzetlenek, öntudatlanok. Egyrészt nincsenek tisztában azzal, hogy ez a lehetőség is létezik, másrészt sokan úgy hiszik, ösztönösen értenek hozzá. Integrál szemmel úgy gondoljuk, hogy az alapösztön megléte egy nagyon jó irány. A pszichoterápiás beszélgetés viszont magától nem megy senkinek. Gyakorolni és képződni kell benne, hogy helyesen elsajátíthassuk. Erre ma már számos lehetőség van hazánkban a hivatalos pszichoterapeuta képzés mellett. Azt javasoljuk tehát, hogy saját praxisuk és eredményességük érdekében az alternatív lelki segítők is képződjenek ki a pszichoterápiás beszélgetésben.
Kezdd a tanulást az elmélet elsajátításával február 4-ei, mindenki számára nyitott Pszichoterápiás és pszichiátriai alapismeretek című előadásunkon!
Hozzászólások