Bár a coaching és az orvosi gyógyítás között sok különbség van, mégis van egy analógia, ami nagyon könnyen szemlélteti a címben felvetett gondolatot. Ha egy orvos olyan gyógyszert ír fel a betegnek, amelyikre a beteg szervezete allergiás, a gyógyszer méreggé válik. A coachingban erre analógia az, ha a coach nem látja pontosan, melyik fejlődési szinten áll az ügyfél és így használja a legjobban működő eszközét, ami úgy sülhet el, hogy – mivel az ügyfél még “nem tart ott” – a pszichéje kiveti magából. Ha azon a szinten közelítjük meg az ügyfelet, ahol ő tart, bármelyik eszközünket ehhez tudjuk igazítani és ezáltal növelni a hatékonyságát. De ehhez látni kell az egész térképet, a fejlődési szinteket, amik felismerhetőek például a beszédből, abból, hogy az ügyfél milyen módon értelmezi a saját valóságát.

MITŐL FÜGG, HOGY MIT TARTUNK FONTOSNAK?

Az agyunk fókusz-mágneseket használ ahhoz, hogy az ingerek milliárdjai közül kiválassza azt, amire reagál. Egy ilyen figyelem-mágnes lehet a veszély érzékelése. Ebben az esetben az agy a számunkra veszélyt sugalmazó ingerekre reagál és azokból alkotja meg a “valóságot”. A veszély kategóriába tartoznak a fizikai és pszichés egészségünket veszélyeztető dolgok egyaránt. Egy kósza megjegyzés, egy veszélyt jelentő kifejezés, a másik ember egy mozdulata, gesztusa és már létre is jön a védekező reakció, miközben egy másik ember számára ugyanaz a gesztus teljesen mást jelent. Ezekre a fókusz-mágnesekre épült rá Dr. Susanne Cook- Greuter által megalkotott ego-fejlődési modell, amely 9 fejlődési szintet nevez meg, és leírja, miként adunk értelmet a körülöttünk lévő világnak. Ha emberekkel dolgozol, különösen érdekes lehet számodra megismerni ezeket és az egyes szintek erősségeit és gyengeségeit.

Minden eszköz és megoldási stratégia sikeressége függ attól, hogy a megfelelő időben a megfelelő megközelítéssel alkalmazd. Mit jelent ez? Hogy egy általad javasolt megoldási stratégia annál hatékonyabb lesz, minél közelebb kerülsz az ügyfél jelenlegi látásmódjához, világszemléletéhez, és ahhoz, hogy ő miként ad értelmet az őt körülvevő világnak.

AZ ÉRETT (élet)VEZETÉS FEJLŐDÉSI FÁZISAI
A vezetői stílus egy adottság vagy egy fejlődési szint megnyilvánulása?

Kicsit mindkettő. Nézzük ehhez az érdekességeket. Vannak olyan személyiség típusok, akiknek a habitusuk jobban “rááll” a vezetésre és általában vezető pozícióba kerülnek. Vagy felküzdik magukat oda, vagy egyszerűen egy csoporton belül természetesen is ebbe a pozícióba kerülnek a viselkedésük mentén. Ha nem szűkítjük le a vezetés fogalmát arra, hogy valakinek ez a funkciója, akkor a vezetés egyszerűen annyit jelent, hogy valaki valamire hatással van. És valamilyen hatása valaki(k)re mindenkinek van.

A vezetés milyensége fejlődni képes, és ebből kifolyólag egy fejlődési szint megnyilvánulása. Terjedhet a csak önmagára irányuló hatalom gyakorlásától, aminek egyetlen célja van, hogy a hatalom gyakorló igényei kielégüljenek, egészen a nagyon magas tudatossággal rendelkező, rendszerszemléletű vezetésig, amely az egyéneknek a szabad kibontakozására és támogatására irányul. A vezetés művészet, önismereti út, szembenézés a saját árnyainkkal és erősségeinkkel egyaránt, az együttműködés tanulása, kibontakozás és mások kibontakozásának segítése.

Az ego-fejlődési modell a 9 fejlődési szinthez egy manageri (vezetői) megnyilvánulást párosít. Mindegyik szintnek megvannak a maga jól körülírható vakfoltjai és gyengéi, és ugyanúgy a kimeneteli irányok is ezekből a következő szintek felé. Itt le tudod tölteni a rövid összesítésüket.

“Van ennél érettebb viselkedés és tudatosabb gondolkodás.”

Tisztánlátás, megtartó elfogadás és/vagy fejlődéselméleti háttértudás kell ahhoz, hogy hatékonyan tudjunk kapcsolatot teremteni, együttműködni és fejleszteni vagy tanítani embereket. Az ugyanis tény, hogy ha valaki nem ért el egy fejlődési szintet, akkor azt nem érte el és nincs is róla tudomása. Tehát hiába van érettebb viselkedési választás, számára nem elérhető abban az adott pillanatban. Hogyan lehet akkor embereket vagy szervezeteket fejleszteni? Jó kiinduló pont találkozni velük azon a gondolkodási és jelentésadási szinten, ahol éppen állnak. Susanne Cook- Greuter az ego-fejlődési modellhez kifejlesztette a Maturity Assessment for Professionals (MAP) eszközt, ami az előnyeihez mérten a piacon levő legköltség-hatékonyabb fejlődési szintet mérő eszköz, és ami nem csak a kliens általános fejlődési szintjét vagy a kognitív és logikai szintjét állapítja meg, hanem az illető tapasztalatainak különböző dimenzióira mint egységes egészre tekint.

Minden embernek van hatalma irányítani a saját döntéseit, megválasztani az embereket, akik körül veszik, lépni vagy maradni egy élethelyzetben, saját nézeteket alkotni, amelyek függetlenek attól, amit a környezet sugall. Ez az irányításérzet viszont nem minden tudat szinten hozzáférhető. Egy olyan érték, ami potenciálisan mindenki rendelkezésére áll, de nem mindenkiben fejlődik ki, és néha még a tudatosulás szintjéig sem jut el – amikor fel sem merül opcióként, hogy az illető bármit is irányíthatna.

Olvasd el egy korábbi bejegyzésünket, ahol megismerkedhetsz az egyes szintekkel:

A világ szerint értelmezed magadat, vagy te adsz értelmet a világnak?

Milyen tudatszintből lehet megélni a teljes felelősséget vállaló vezetést? Milyen szemlélet gátolja azt, hogy ez megtörténjen?

Erről és még sok minden másról tanulhatsz a European Leadership Coach Training 4 intenzív napja alatt, valamint a tréning során kézhez kapsz egy értékelést a saját súlypontodról az ego-fejlődési modellben! Katt a képre a részletekért: