Amikor életünkben elérünk egy bizonyos érettséget, akkor magától, mintegy sorsszerűen ébred fel bennünk a megismerés vágya. Ekkor önkéntelenül is befelé fordulunk, hogy a lét rejtelmeit, az élet nagy kérdéseit kutassuk. Keresésünkben eljön az a pillanat, amikor a testünk és lelkünk felé akarunk fordulni. Ez az a pont, ahol a keresőnek érdemes a jóga útjára lépnie.
Négy terület van, amin dolgozhatunk ahhoz, hogy harmóniát teremtsünk az életünkben. A test, a szellem, a lélek és az önmagunkra fordított idő egyensúlya képes a fizikai, valamint mentális egészség felé vezetni minket.
A nyugati ember egyik legnagyobb kihívása, hogy képes legyen egyensúlyban élni a rengeteg inger és csábítás mellett. Ha nem kapjuk készen a harmonikus élethez szükséges mintákat (márpedig kevesen vagyunk ilyen szerencsések), akkor nekünk magunknak kell ráébrednünk a színes cukormázzal bevont evidenciákra.
Itt van például rögtön a cukor kérdése. Rákos betegek kapásból nem ehetnek cukrot, mivel az káros az egészségre és „táplálja” a rákot. Vajon miért gondoljuk azt, hogy az egészséges embernek jót tesz? Vagy miért hisszük azt, hogy „á, nekem úgysem árt meg”?.
