Gánti Bence címkéhez tartozó bejegyzések

Tovább a transzperszonális pszichológia szellemi horizontján

Azt hiszem senkinek sem kell bemutatnom Dr. Bagdy Emőkét, klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát és szupervizort, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének emeritus professzorát és pszichológusképzésének alapítóját, akit számos könyve és több száz tanulmánya mellett televíziós előadásai és rádiószereplései révén is ismerhetünk. Korábban 34 éven át  az Országos Ideg és Elmegyógyászati Intézet szakigazgatója, valamint a klinikai szakpszichológusképzés vezetője volt. Munkássága a pár és családi kapcsolatok kutatása, a segítő pályára felkészülés, a hivatás-személyiség gondozása, a szakember mentálhigiénéje, az egészségpszichológia és a transzperszonális pszichológia terén összpontosul. Ha tovább kattintotok, beleolvashattok vonatkozó cikkébe és a konferencián tartott előadásának ismertetőjébe is.

-Christina Grof és Stan Grof Budapesten! Május 10-11-12. Jegyek, infók itt. Folytatás

Az időskorról, a búcsúzásról és a halálról

Tudtátok, hogy Grof a ’70-es évek elején részt vett egy nagyszabású kutatási programban, amely a rákban haldokló betegek pszichedelikus terápiájának hatásait vizsgálta? Az alábbi videóban klinikai és terápiás tapasztalatain túl, Stan arról is mesél, hogy ő maga miként viszonyul az öregedéshez, annak fizikai és lelki vonatkozásaihoz, valamint a létezés legnagyobb misztériumához, a halálhoz. 

-Christina Grof és Stan Grof Budapesten! Május 10-11-12. Jegyek, infók itt.

Transzperszonális gyorstalpaló: Harmadik rész

Amint arra Ken Wilber is rámutatott Sociable God című könyvében, a valódi tudomány és a hiteles vallás között nem lehet ellentmondás. Ha mégis, nagy valószínűséggel “ál-tudománnyal” és/vagy “ál-vallással” van dolgunk, ahol egyik fél sem érti igazán a másik nézőpontját, és nagy valószínűséggel saját diszciplínájának is hamis vagy téves változatát képviseli. Hogyan egyeztethető mégis össze  a vallás, a spiritualitás és a tudomány, illetve milyen szerepet játszik mindebben a transzperszonális pszichológia? Következzen Grof megkezdett cikkének harmadik része, melynek előzményeit itt és itt olvashatjátok:

Folytatás

Transzperszonális gyorstalpaló:Második rész

A pszichiátriai szakirodalomban számos olyan cikket és könyvet találunk, melyek azt tárgyalják, melyik klinikai diagnózis illene a leginkább a spirituális történelem kimagasló alakjaira. Szent Antalt például skizofrénnek nyilvánították, Keresztelő Szent Jánosról úgy vélik “öröklött degenerációban” szenvedett, Avilai Szent Terézt súlyosan hisztérikus elmebetegnek bélyegezték, Mohamed misztikus látomásait pedig az epilepszia tüneteinek tulajdonítják. Vajon meddig terjed a pszichiátria és hol kezdődik a transzperszonális pszichológia hatásköre? Folytatódjon hát a negyedik erő rövid története, melynek első részét itt olvashatjátok:

Folytatás

Vissza a transzperszonális tartományba

Abraham Maslow, pszichedelikus hullám, és a hatvanas évek ébredező spiritualitását meglovagoló tibeti szerzetesek, avagy a transzperszonális pszichológiát kialakító keleti és nyugati hatások:

Gondolatok a holotróp légzésről

A kutatások áttekintése után, mielőtt még új vizekre eveznénk, szuszogjunk még egy rövidet. Hogyan működik a holotróp légzés, milyen elemekből áll, tényleg van gyógyító, terápiás és személyiségformáló hatása? Az alábbiakban összegyűjtöttem nektek néhány szemléletes gondolatot Stantől, és pár klinikai eredményt néhány kutatótól, akiktől remélhetőleg minden kérdésünkre választ kapunk. A bejegyzést matracon fekve, frissítővel a kézben, Gánti Bence legújabb cikkével fogyasszuk. 

Folytatás

Lélekzettől Lélegzetig

Röviden már olvashattatok a Stan és Christina Grof által kidolgozott önismereti és terápiás módszerről, a holotróp légzésről. A születési mátrixok révén, egy ízelítő erejéig, a holotróp állapotok élményvilágába is bepillanthattatok. Most egy kicsit más megvilágításban szeretnék beszélni a légzésről, amely azon túl, hogy egy alapvető élettani funkció, fontos egészségpszichológiai vonatkozásokkal is rendelkezik. Megfigyeltétek már például, hogy amikor sírtok, vagy nevettek, dühöngtök, vagy izgultok, a légzésetek alapvetően megváltozik? A most következő kutatási eredményekből megtudhatjátok, hogy hogyan függ össze a légzés minősége a pszichológiai és fiziológiai egészséggel. Akkor most beszív, bent tart, kifúj, és lapoz. 

Folytatás

Kalandozások a tudat világában

Tudom, sok hajmeresztő információval árasztalak el titeket, éppen ezért itt az ideje, hogy szusszanjatok egyet, és visszatérjetek egy kicsit a hétköznapi valóságba, a világi élet nyújtotta élményekhez. Mindenféle kommentár nélkül, pihenésként nézzétek meg az alábbi videót:

Szabó András

Kozmikus elnyeletés és kiúttalanság

bpm 2A tegnapi nap során néhány perc erejéig megmártózhattunk a születést megelőző időszak kellemes és kevésbé kellemes élményeiben. Ahogy azt a cím is mutatja, ma újabb könnyed és felhőtlen pillanatokkal ajándékozlak meg titeket.  A második születési mátrix élményvilágát köszönthetjük Camus, Sartre,  és Samuel Beckett írásaiban,  valamint Hieronymus Bosch, vagy a kortárs H.R. Giger művészetében is. A jó hír az, hogy bármilyen szörnyűnek  és kellemetlennek tűnjenek is a soron következő élmények, azok a biológiai születés természetes részei, illetve annak szimbolikus leképeződései. Következzen tehát a második születési alapmátrix, vagy ahogy Stan mondaná:  Kozmikus elnyeletés és kiúttalanság, avagy maga a pokol. 

Folytatás

Ősi egység az anyával

bpm I. képBizonyára veletek is előfordult már, hogy egy-egy nehéz pillanatban szívesen visszasírtátok volna magatokat a gondtalan gyermekkorba, vagy a béke és harmónia első menedékébe, a jó meleg anyaméhbe. Akár bólogattok, akár nem, most itt a lehetőség, hogy egy ötperces transz erejéig – csak amíg a cikk is tart – instant regresszáljatok a  születést megelőző áldott/átkos állapotba. Ha tovább olvastok, megismerkedhettek az első születési mátrix bonyolult és rendkívül izgalmas szimbolikájával. Aki a bejegyzésen túl még nyújtaná kicsit az élményt, annak ajánlom szíves figyelmébe a szombati légzés csoportot. De ne szaporítsuk tovább a szót: Előre! – vagyis – Vissza az anyaméhbe!

Folytatás