A krízisállapot egy olyan lélektanilag kritikus helyzet, ahol a megszokott problémamegoldó eszközeink nem működnek többé. Ekkor két lehetőségünk van: vagy élünk a krízis által hozott változás lehetőségével és új megküzdési stratégiákat sajátítunk el, vagy hagyjuk magunkat egy testileg-lelkileg labilisabb élet felé sodródni.
A keresztény kontempláció módszere nagyon hasonlít a buddhista vipassana mecitáció technikájához. A ciszterci szerzetes, Thomas Keating atya szerint a kontemplatív imádsághoz nem kell más, mint Istenre nyitott szív és tudat. A módszer nem maga a cél, hanem egy út, ami énünk legrejtettebb mélyébe vezet, ahol Isten lakozik. A rendszeres találkozás a bennünk élő Istennel maga után vonja a kontemplatív életet, ami hétköznapi cselekedeteinkben is megnyilvánul.
A Kabbala a judaizmushoz kapcsolódik, ezért teremtéstörténete is hasonló. A héber-arameus szó jelentése: kapni, befogadni. Tanítása szerint fajtól, vallástól és származástól függetlenül mindnyájan isteni szikrák vagyunk, akiket Isten a saját képmására teremtett.
Emlékszem, amikor elsőben a buddhizmus és a keresztény misztika előadások egymás után következtek egy oktatási hétvégén. Szombaton a buddhizmus tanításaitól átszellemülve jegyeztem meg csoporttársaimnak, hogy kíváncsi vagyok, ezek után mit adhat a másnapi kereszténység előadás? Persze leesett az állam attól az újfajta látásmódtól, amibe vasárnap a kereszténységet 8 év katolikus gimnázium után átcsomagolták nekem. Akkor még nem tudtam, hogy ez már csak így megy az Integrál Akadémián.
Nyugaton próbáljuk az általunk ismert kategóriák szerint címkézni a jógát. Embere válogatja, hogy sportként, filozófiaként, vallásként, belső útként vagy mentálhigiénés lehetőségként látjuk és használjuk. Azt leszögezhetjük, hogy nem tartjuk számon a nyugati értelemben vett tudományok között. Elsősorban azért nem, mert a jóga a valóság felfedezésének gyakorlati útja a befelé irányuló figyelem önvizsgálata által, vagyis egy objektíven nem mérhető szubjektív jelenség.
A nyugati (természet)tudomány a fizikailag és érzékszervileg tapasztalható, mérhető és bizonyítható megállapítások által próbálja meg leírni a világot és értelmezni a valóságot. A jóga útja azonban a közvetlen megtapasztalásokra, a belső, szubjektív élményekre épít, ami túl van a gondolkodáson és a logikán. A jóga tehát ilyen értelemben nem tudomány.
Spirituális hagyományoknak nevezzük az egy-egy megvilágosodott, isteni embertől eredeztetett, generációkon áthagyományozódott sok száz vagy ezer éves tan- és gyakorlatrendszereket. Ilyenek a nagy világvallások, és azok belső, misztikus, meditatív hagyományai.
A spirituális hagyományok mentén kétféle megközelítés alakult ki: a belső tan, a meditatív, sajátélményű tevékenység, és a külső tan, az intellektuális-rituális mód. Ez az ezotéria és az exotéria. Az alábbiakban e kettőt vesszük szemügyre közelebbről.
Az egyén belső világának kérdéskörében két nagy hagyománnyal rendelkezünk: a spiritualitással és a pszichológiával. A spiritualitás a Föld minden kultúrájában megtalálható és több tízezer éves. A pszichológia a nyugati kultúra terméke és mintegy 100 éves. Mindkettő fontos: olyat ad a világnak, amit a másik nem. Ebből fakadóan önmagában egyik sem teljes, a kettő együtt pedig gazdagabb képet fest számunkra a valóságról, mint az egyik önmagában.
Gyerekként azt hisszük, a miénk lesz minden, ami elő van írva: ház, összetartó család, jó kocsi, gyerekek és persze egy vastag állás, amiből mindezt fedezzük. Vannak szerencsések, akiknek ez össze is jön, de lássuk be, ők a kivétel, ami erősíti a szabályt.
A három éves integrál pszichológia képzés örökre megváltoztatja az életed. Képessé válsz a saját életfeladatod szerint élni, ami óriási energiákat mozgósít benned, életörömmel és vitalitással tölt fel.
Foglalkozz bár pszichológiával, politológiával, filozófiával vagy szociológiával, dolgozz emberekkel lelki segítőként, telemarketingesként vagy kozmetikusként, az integrált rendszereknek mindenhol segítségét veszed. Általuk átláthatóvá válik a világ, amelyben élsz, ami támogatja az emberekbe és az önmagadba vetett bizalmadat.
Megérted, hogy a másik fél, a másik csoport vagy adott társadalom hol tart épp saját fejlődésében, így több nézőpontból közelítheted meg őket. Ez mélyíti benned az elfogadás és empátia képességét, hosszú távon pedig fejleszti a személyiségedet.
