Spirituális közösségépítésben 53 éves tapasztalattal rendelkező Findhorn közösség hazánkba látogat az Integrál Európai Konferenciára (IEC).
A Findhorn spirituális közösség, amely alapítása óta rengeteg változáson ment keresztül, ma is az alapításkor lefektetett három fő alapkő szerint éli napjait. A természettel közösen alkotva, a világ szolgálatában élve, tevékenységeiket a befelé figyelésben felbukkanó bölcsesség vezérli. Folytatás
– Robert Macleod, Phorms Frankfurt Taunus Általános Iskola, Németország –
Amikor tanítani kezdtem, naivan úgy képzeltem, hogy az AQAL alapjait egy kilencévesnek is könnyedén el tudom magyarázni. Tudják mit? Nem sikerült. Persze, hogy nem. Ezután taktikát váltottam, mert megértettem, hogy az integrál szemlélet a negyedik osztályos tanterv részeként nem válik a gyerekek hasznára és célszerűbb, ha inkább a tantermi aktivitás kiegészítésére használom. Kíváncsiságom nem hagyott nyugodni, míg ki nem találtam, hogyan tudnánk az AQAL-lal kiegészíteni a tanmenet elemeit. Folytatás
Fotó: Integrál Akadémia. A képre kattintva megnézheted a teljes képgalériánkat.
2015. október 15-én a világ számos nagy városában, többek között Budapesten is, egy érdekes szemkontaktus kísérlet zajlott. Az eseményt a Liberators International indította egy egyszerű Facebook esemény megosztással és felhívással a csatlakozásra. Egy csapat ausztráliai fiatal áll a szervezet mögött, akik azt tűzték ki célul, hogy hűen a nevükhöz felszabadítják az emberi lelket. Számos magán és nyilvános helyen kezdeményeznek olyan megmozdulásokat, amelyek nemtől, kortól és háttértől függetlenül bevonják a résztvevőket, hogy a saját bőrükön tapasztalják meg az őszinte emberi kapcsolódást.
Hova tűntek az emberi kapcsolatok?
Ezt a kérdést feszegették az Erzsébet térre szervezett flashmob résztvevői, köztük az Integrál Akadémia volt és jelenlegi hallgatói. A budapesti esemény a világ számos országában megtartott Szemkontaktus Kísérlet (The World’s Biggest Eye Contact Experiment) része volt. Egy percig kellett egy másik ember, lehetőleg egy idegen szemébe nézni – ugye ismerős gyakorlat?
Video: endizájn
Azt hiszem, hogy ezt a cikket az “Izgalmas események” kategóriába fogom berakni, mert az évkezdő sámándobolós este kapcsán ébredt fel bennem az írhatnék, és hát az évkezdő sámándobolós – elsősöket fogadós – harmadikosokat búcsúztatós este egy határozottan izgalmas esemény volt! Folytatás
Amikor két évvel ezelőtt elmentem az Integrál Akadémia nyílt napjára, hogy megnézzem közelebbről mi is ez az iskola valójában, álmomban sem gondoltam volna, hogy pár évvel később már a “másik oldalon” leszek. Tisztán emlékszem Palira, a könyvárusra és arra, hogy bármelyik könyvről kérdezték őt, ami az asztalán volt kirakva, mindegyikhez tudott valamit mondani és úgy általában nagyon barátságos volt. Emlékszem arra, hogy Gánti Bence online vett részt az eseményen, mert éppen Amerikában volt és emlékszem Harkai Szilvi hosszú fekete hajára is. És emlékszem arra a lányra is, aki a kis csoportunk vezetője volt, és aki egy rövid beszélgetést generált közöttünk. Az idei első nyílt napon én is ilyen lány voltam 🙂 Folytatás
A harmadik találkozóra már szinte úgy mentem, mintha hazamentem volna. Tudtam, hogy találkozni fogok egy csomó osztálytársammal, felsőbb osztályba járókkal, ismerős arcokkal, akikkel még eddig nem elegyedtem szóba, de már legalább ismerős az arcuk. Ráadásul ez az alkalom közvetlenül a téli flow tábor után volt, szóval még a táborosokkal is együtt lehettem egy kicsit. Már előre örültem, hogy megint megtalálom a jó kis kuckós helyemet a földön, ahol a jóga összes ülő ászanáját szabadon kipróbálhatom az előadás alatt. Kellemes volt megint megérkezni az Anahita Jóga és Szellemi Központba is, hogy megint körülvegyenek a kővel berakott falak és kellemes volt rágondolni arra is, hogy Bence ez alkalommal is teljes fizikai jelenlétében lesz a teremben. És még ha szimplán csak jelen lett volna! Elhozta nekünk megmutatni a Nirvána fényképét!!! Én a helyében ezzel reklámoztam volna az előadást. 🙂 Folytatás
Lassan mindenki megnyugszik a teremben. Az utolsó ember is befejezi a fészkelődést, a tökéletesen kényelmes póz megtalálását és elcsendesedik. Bence a kivetítő vászon előtt áll, kezében egy hangtál, mellette Szilasi Márti, aki a csend beállta után megadja nekünk az alaphangot. Csatlakozik hozzá Bence mély hangja, majd fokozatosan több hang a teremben. Pár másodperc alatt az összes hang összekapcsolódik egy közös “OM”-ban. Nincs szünet. Folyamatosan zeng az OM, ki-ki a saját lélegzetvétele szerint rezegteti, és ettől kialakul egy erős hangtér, amiben elidőznék akár az idők végezetéig is. Ebből a közös hangból egyszer csak egy hang más irányba indul el. Bence elkezd páliul kántálni egy buddhista szent szöveget, ami olyan, mint egy mellékfolyó a nagy folyó mellett. Azonos irányba halad, ugyanaz a víz táplálja, de egy külön medre van. Élvezettel hallgatom az ismeretlen szavakat, mintha belül tudnám, hogy mit jelentenek. Majd a kis patak ismét belefolyik a nagy patakba és lassan minden elcsendesedik. Teljesen csend van és nekem remeg a tüdőm. Olyan, mintha most verődnének vissza a hangok a falakról. A mai buddhizmus estébe Bencével ez a bevezető… Ezúttal a testével is jelen van a helységben. Folytatás
Milyen érzés a Szilvesztert egy integrál táborban tölteni? Ez a kérdés fogalmazódott meg bennem szeptemberben, amikor szembetalálkoztam azzal a lehetőséggel, hogy egy ilyen táborban töltsem a 2014-es év utolsó napjait. Körülbelül 16 éves koromig mindig otthon töltöttem a Szilvesztert és az összes ez után következő Szilvesztert meg a legközelebbi barátaimmal. De azon a szeptemberi napon “belém bújt az ördög” és úgy éreztem, hogy én a táborban akarok lenni, amikor éjfélt üt az óra… Hála ennek a döntésemnek most már tudom a választ a kérdésemre, hogy milyen Bence táborában tölteni a Szilvesztert. …. lelket felemelő, lelket simogató…. Folytatás
Elmentem megnézni a zenészek próbáját, hogy beszámolhassak nektek, mire számíthattok szombaton este! Íme 🙂
…. ülök egy szobában és körülvesz 8 zenész. Gitár, dobok, hegedű, emberi hangok, mozdulatok, ritmus, közös lélegzés és pár körbe-körbe ismétlődő szó, amik mintha tartanák a teret ahhoz, hogy a többi zenész messze tájakra tudjon elrepülni. A dob egyenesen a tüdőmben szól, legszívesebben levetném a testemet és eggyé válnék vele…
A szoba túl kicsi ahhoz, hogy a hangok szétszóródjanak. Egy helyen maradnak, koncentrálódnak, visszaverődnek a falakról és nem marad egyetlen egy pici része sem a térnek, ami ne lenne megtöltve zenével. Folytatás
