Nos, teljesen egyetértek azzal, amit a HVG leközöl a következő cikkben: Egészen más okozza a magányt, mint eddig hittük. A magányos emberek gyakran nem azért magányosak, mert baj van velük, és hiányoznak készségek, hanem éppen fordítva: pontosan érzékelik mások érzelmeit és reakcióit. Folytatás
A válasz bennünk van
Amikor jön hozzám egy új kliens, gyakran megesik, hogy elmeséli röviden a problémáját, aztán néz rám. Vár. Átpasszolja a labdát, hogy az elmondottak alapján csináljak vagy mondjak valamit. Kérdést szoktam feltenni, hogy jobban megismerjem a történetét és visszairányítsam a figyelmét magára. Van, hogy ezután is rövid választ kapok és egy újabb várakozó tekintetet. A szemeiben ilyesmit vélek felfedezni: “Én eljöttem. Kezdj velem valamit! Mondd meg, hogy miért történik mindez velem és mit csináljak!” Mintha egy orvosi vizsgálatra jött volna, ahol diagnózist állítanak fel és receptet írnak. Kétségbeesésében szeretné átadni a felelősséget másnak.
A rossz hír: ez így nem működik. A jó hír: azért nem, mert a lelkünkhöz csak magunknak van teljes hozzáférése. S még egy jó hír: lelki kérdésekben a válasz és a megoldás mindig bennünk van. Ki más tudhatná, hogy mit is akarunk és mi tesz minket igazán boldoggá?
Mit adjak? Örül majd neki? – az ajándékozás pszichológiájának megértése
Elmesélem nektek, hogy éreztem magam gyerekkoromban és kamaszkoromban, amikor jó cuccokat kaptam ajándékba. Merthogy öröm is volt, meg nem sokkal utána szomorúság is. Az örömöt mindig kifejeztem, a szomorúságot nem, de szerintem látszott rajtam kicsit. Talán olykor próbáltam ilyenkor is örömöt mutatni. Azt hittem, a szomorúságom annak a jele, hogy nem szeretem az anyámat, vagy hogy valami baj van velem. Húsz évvel később, sok önismeret után jöttem rá, hogy ez nem volt baj, csak bekaptam egy olyan horgot, amely túlmegy önmagamon és a jó szándékú szerető anyámon is. Egy horgot, amely részben a félrement társadalom hülyesége.
Mi a közös az alkímiában, a Gestaltban és a Spiráldinamikában?
A mai közgondolkodásban az alkímiát egy mágikus, babonás áltudománynak tekintjük, amelynek célja valamikor a felvilágosodás előtt az aranycsinálás, vagy a fiatalságot és örök életet biztosító bölcsek kövének előállítása volt. Írásomban bemutatom, hogy az alkimisták által leírt folyamat nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan Fritz Perls és Joseph Zinker definiálták a Gestalt ciklust, ahogyan Don E. Beck és Christopher C. Cowan vázolták a spiráldinamika fejlődési modelljét és ahogyan Ken Wilber leírta a holarchikus megőrizve meghaladást. Megemlékezem Carl Gustav Jungról, aki elsőként figyelt fel az ilyen jellegű analógiákra. Folytatás
A szentek, jógik és a jólét pszichológiája – Dr.Roger Walsh
Dr. Roger Walshal az Integral Theory konferencián 2015 júliusában, a Sonoma State University-n Kaliforniában.
Baráti hangulatú szakmai találkozón vettem részt a napokban Dr. Roger Walshsal az Integral Theory Konferencián, Kaliforniában. Walsh egyike a transzperszonális pszichológia “nagy öregjeinek”, Stanislav Grof, Frances Vaughan és Charles T. Tart mellett, akikkel közösen részt vett a transzperszonális pszichológia kialakításában, irányadásában és megszilárdításában a 70-es évektől kezdve. Jelenleg a Pszichiátria, Filozófia és Antropológia professzora az Irvinben lévő University of California-n, a Pszichiátria és az Emberi viselkedés tanszéken. A könyvéhez az előszót a Dalai Láma írta. Miért? Hogy érdemelte ezt ki? Erre a válasz az életműve.
Alázat
– Mi az alázat? – kérdezte egyik ülésen egy kliensem. Elmélyülten megismételte a kérdést – Mi az alázat? … Nem értem ezt a szót, nem tudom értelmezni.
– Mi nem alázat? – kérdeztem – Hátha innen könnyebb megfogni.
– Hát… beképzeltnek lenni, az önhittség, a gőg, ezeknek ez lehet a mondata: “Ezt én is tudom” vagy “Én jobban tudom”.
– Igen. – helyeseltem. Kicsit vártam, időt adva a gondolkodásra. Csend maradt, így folytattam – vagy a másik oldalon ott van a megalázkodás, amikor valaki szolgaszerűen, önmagát feladva, mindent megtesz valakinek vagy valamiért.
– Hm… – gondolkodott tovább a kliensem – olyan, mintha fel kellene nőnöm ahhoz, hogy megértsem az alázatot. Most nem megy. Azt hiszem, hogy még a tanítóm felé sem érzek teljes alázatot.
A generációs elmélet spiráldinamikai értelmezése
A generációs elméletet William Strauss és Neil Howe amerikai történészek alapozták meg az 1991-ben megjelent Generations című könyvükkel. Ebben azt állítják, hogy az egymást követő emberi generációk világlátásában, értékrendjében és viselkedésében egy mintázat fedezhető fel, ami ciklikusan ismétlődik. Szerintük egy ilyen ciklus (saeculum) hozzávetőleg egy emberöltőt, 80 évet tart és az alábbi szakaszokból áll: Folytatás
A jelenléttel teli kapcsolódás és a kapcsolatokban levő mély jelenlét
Valami nagyon fontos mondanivalóm van a számotokra. A keletet és a nyugatot nagyon komolyan össze kell hozni, ha meg akarjuk találni a boldogságot a mai világban! Mivel a nyugat annyira kiürült, lapos, materiális, hogy az már fáj és csak “nézd milyen happy vagyok!” tettetéssel túlélhető, ezért nem kielégítő lelkileg és spirituálisan. Nos, emiatt aztán sokan a keleti tanokhoz fordulunk. De amennyire kapunk ott lelki táplálékot, annyi hülyeséget is le kell nyelnünk, és nem illik kimondani, hogy ez gáz. Folytatás
Igaz-e, hogy vannak spirituális és materialista emberek?
Elgondolkoztam azon, hogy igaz-e, hogy vannak materialista emberek, akik nem spirituálisak, és vannak spirituális emberek, akiknek kevésbé fontos a matéria. Arra jutottam, hogy ez egy közhely, egy mesterséges hasítás, és az egész téves így. Kijelentem, hogy minden ember spirituális és a különbség abban van, hogy a személy tud róla vagy nem. Észreveszi vagy sem. Azt is kijelentem, hogy minden spirituális ember egyben materialista is. Folytatás
Mi az integrál lényege kulturálisan?
Mi az integrál lényege kulturálisan? Szintézisbe hozni a régmúltat (az őshagyományt), a modernitást (huszadik század értékrendje) és a poszt-modernitást (a modernitás ellenkultúrája a hatvanas évek óta – kvantumfizika, önfejlesztés, new age, öko mozgalmak, spiritualitás, stb.). Folytatás
