Tudtátok, hogy Grof a ’70-es évek elején részt vett egy nagyszabású kutatási programban, amely a rákban haldokló betegek pszichedelikus terápiájának hatásait vizsgálta? Az alábbi videóban klinikai és terápiás tapasztalatain túl, Stan arról is mesél, hogy ő maga miként viszonyul az öregedéshez, annak fizikai és lelki vonatkozásaihoz, valamint a létezés legnagyobb misztériumához, a halálhoz.
-Christina Grof és Stan Grof Budapesten! Május 10-11-12. Jegyek, infók itt.
Amint arra Ken Wilber is rámutatott Sociable God című könyvében, a valódi tudomány és a hiteles vallás között nem lehet ellentmondás. Ha mégis, nagy valószínűséggel “ál-tudománnyal” és/vagy “ál-vallással” van dolgunk, ahol egyik fél sem érti igazán a másik nézőpontját, és nagy valószínűséggel saját diszciplínájának is hamis vagy téves változatát képviseli. Hogyan egyeztethető mégis össze a vallás, a spiritualitás és a tudomány, illetve milyen szerepet játszik mindebben a transzperszonális pszichológia? Következzen Grof megkezdett cikkének harmadik része, melynek előzményeit itt és itt olvashatjátok:
Abraham Maslow, pszichedelikus hullám, és a hatvanas évek ébredező spiritualitását meglovagoló tibeti szerzetesek, avagy a transzperszonális pszichológiát kialakító keleti és nyugati hatások:
A kutatások áttekintése után, mielőtt még új vizekre eveznénk, szuszogjunk még egy rövidet. Hogyan működik a holotróp légzés, milyen elemekből áll, tényleg van gyógyító, terápiás és személyiségformáló hatása? Az alábbiakban összegyűjtöttem nektek néhány szemléletes gondolatot Stantől, és pár klinikai eredményt néhány kutatótól, akiktől remélhetőleg minden kérdésünkre választ kapunk. A bejegyzést matracon fekve, frissítővel a kézben, Gánti Bence legújabb cikkével fogyasszuk.
Röviden már olvashattatok a Stan és Christina Grof által kidolgozott önismereti és terápiás módszerről, a holotróp légzésről. A születési mátrixok révén, egy ízelítő erejéig, a holotróp állapotok élményvilágába is bepillanthattatok. Most egy kicsit más megvilágításban szeretnék beszélni a légzésről, amely azon túl, hogy egy alapvető élettani funkció, fontos egészségpszichológiai vonatkozásokkal is rendelkezik. Megfigyeltétek már például, hogy amikor sírtok, vagy nevettek, dühöngtök, vagy izgultok, a légzésetek alapvetően megváltozik? A most következő kutatási eredményekből megtudhatjátok, hogy hogyan függ össze a légzés minősége a pszichológiai és fiziológiai egészséggel. Akkor most beszív, bent tart, kifúj, és lapoz.
Tudom, sok hajmeresztő információval árasztalak el titeket, éppen ezért itt az ideje, hogy szusszanjatok egyet, és visszatérjetek egy kicsit a hétköznapi valóságba, a világi élet nyújtotta élményekhez. Mindenféle kommentár nélkül, pihenésként nézzétek meg az alábbi videót:
Szabó András
A tegnapi nap során néhány perc erejéig megmártózhattunk a születést megelőző időszak kellemes és kevésbé kellemes élményeiben. Ahogy azt a cím is mutatja, ma újabb könnyed és felhőtlen pillanatokkal ajándékozlak meg titeket. A második születési mátrix élményvilágát köszönthetjük Camus, Sartre, és Samuel Beckett írásaiban, valamint Hieronymus Bosch, vagy a kortárs H.R. Giger művészetében is. A jó hír az, hogy bármilyen szörnyűnek és kellemetlennek tűnjenek is a soron következő élmények, azok a biológiai születés természetes részei, illetve annak szimbolikus leképeződései. Következzen tehát a második születési alapmátrix, vagy ahogy Stan mondaná: Kozmikus elnyeletés és kiúttalanság, avagy maga a pokol.
Bizonyára veletek is előfordult már, hogy egy-egy nehéz pillanatban szívesen visszasírtátok volna magatokat a gondtalan gyermekkorba, vagy a béke és harmónia első menedékébe, a jó meleg anyaméhbe. Akár bólogattok, akár nem, most itt a lehetőség, hogy egy ötperces transz erejéig – csak amíg a cikk is tart – instant regresszáljatok a születést megelőző áldott/átkos állapotba. Ha tovább olvastok, megismerkedhettek az első születési mátrix bonyolult és rendkívül izgalmas szimbolikájával. Aki a bejegyzésen túl még nyújtaná kicsit az élményt, annak ajánlom szíves figyelmébe a szombati légzés csoportot. De ne szaporítsuk tovább a szót: Előre! – vagyis – Vissza az anyaméhbe!
Stan Grof munkásságát leginkább négy nagyobb téma köré csoportosíthatjuk: pszichedelikus terápia, tanatológia (haldoklás és a halálközeli élmények tanulmányozása), holotróp légzés, és spirituális krízis. De mi a közös ebben a négy helyzetben? Mindegyik szorosan kapcsolódik a nem szokványos tudatállapotok egy speciális alosztályához, amelyet Grof holotrópnak nevez. A pszichedelikus terápiában a holotróp állapotot valamilyen tudattágító szer (LSD, pszilocibin, meszkalin, triptamin, vagy amfetamin származék) váltja ki, a holotróp légzésnél a felgyorsított légzés, az érzelmeket mozgósító zene és a megfelelő testmunkatechnika kombinációja teszi ugyanezt. A spirituális válság során a holotróp állapot spontán módon jelenik meg és a kiváltó okok csak ritkán azonosíthatóak. A halálközeli élmények esetében a tudatállapot megváltozását egy konkrét élethelyzet idézi elő. De hogyan is kapcsolódik mindez az emberi psziché kibővített térképéhez? Ha tudni szeretnétek, nézzétek meg a videót, majd olvassatok tovább:
A transzperszonális pszichológia a legújabb tudományos felfedezésekkel karöltve rávilágított arra, hogy radikálisan újra kell gondolnunk az emberi pszichéről és a valóság természetéről alkotott képünket. Egy új paradigma van kialakulóban, amely a modern nyugati tudományok eredményeit szintetizálja az ősi spirituális filozófiák bölcsességével. Ma még tovább evezünk egy kicsit a transzperszonális pszichológia vizein, holnaptól azonban belemerülünk a holotróp állapotok nyújtotta izgalmakba. Archetípusos birodalmak, kollektív tudattalan, Huichol szarvas szellem, LSD transz, perinatális mátrixok, COEX-rendszerek, és hasonló érthetetlen nagy szavak várják a kedves érdeklődőket (csak semmi pánik, minden titokra fény derül). Most pedig jöjjön Stan vasárnapi előadásának részletes ismertetője:
-Christina Grof és Stan Grof Budapesten! Május 10-11-12. Jegyek, infók itt. Folytatás
