Hatha jóga és meditáció

 

Everness Fesztivál, Integrál Akadémia, Kis sátor, 2018. június 22. és 23. 08:00 – 9:30
A jóga órát vezeti: Schweder József – jógaoktató, integrál személyiségfejlesztő tanácsadó

“Gyerekkoromban a mesterem újra meg újra arra kért, hogy meditáljak. Én akartam is, de mivel nem volt benne gyakorlatom, nem tudtam. Mindig panaszkodtam, hogy az elme ide-oda szaladgál.
A mesterem azt mondta: “Ez az elme dharmája, hogy rohangál ide-oda. Miért aggódsz te valaki más dharmája miatt?”
A dharma kötelességet vagy természetet jelent. Az elme veleszületett természete, hogy áramlik.
(Szvámí Ráma)

​Amikor a jógában a testtartásokat gyakoroljuk, akkor nemcsak megfeszítünk és ellazítunk, hanem koncentrálunk is, vagyis a tudatunkat fókuszáljuk arra, amit éppen csinálunk. Addig végezzük a nyújtást, az izmok nyújtását a testhelyzetben, amíg érezzük ennek a kellemességét, de fájdalmat nem tapasztalunk. Miközben gyakorolunk, légzésünkre is figyelünk.

A lélegzet tudatos és szándékos irányításának megtanulásával kulcsot kapunk érzelmeink és tudatunk uralásához.
Folytatás →

A racionális és intuitív elménk integrálása a gyakorlatban

Everness Fesztivál, Integrál Akadémia Kis sátor, szerdán és csütörtökön 9:00 – 10:30
A műhelyt vezeti: Szabó Attila, integrál tanácsadó és tréner

A műhelyen ott folytatjuk, ahol a hagyományos meditációs technikák megállnak: hogyan kezelhetjük hatékonyan a meditáció során folyton visszatérő zaklató emlékeket, a felbukkanó feszültséget, szorongást vagy stresszt?

A gyakorlataimban két terület eredményeit ötvözöm: a Francine Shapiro által kidolgozott AIP (adaptive information processing) elméletet, valamint az évszázados meditációs hagyományokat. A technika alkalmazásával kioldódnak a feszültséget okozó blokkok, és hosszú távon erősödik a neokortex és a limbikus rendszer együttműködése, a jobb és a bal agyfélteke összehangoltsága, vagyis létrejön az integrált racionális-intuitív gondolkodás. Röviden adok áttekintést a technika hatására elinduló neuro-hormonális folyamtokról azért, hogy az idő nagy részében gyakorlatokat végezhessünk, és megbeszélhessük a hatásukat. Otthon is alkalmazható tudást és tapasztalatot vihetnek magukkal a résztvevők. Folytatás →

Gondolatok a pszichológia fejlődéséről – Megjelent Ken Wilber új könyve


Megjelent Ken Wilber új könyve a The Religion of Tomorrow! 

Huszonegy, azaz 21 évvel a megismerése után is megmagyarázhatatlan izgalommal dobog a szívem, ahogy látom ezt a könyvet, és ahogy várom, hogy megérkezzen a postán az Amazontól. Mintha csak az első randira készülnék. Pedig már annyi Wilbert olvastam és hallgattam 1996 óta!

Mi ez az izgalom? Miért van és miért nem untam még meg ezt a témát? Talán erre lehet mondani, hogy karmikus vagy valahová bekötött, valaminek a szolgálata? Hogy hiába telnek el az évtizedek. az izgalom és a jelentőség érzés nem kopik el? Folytatás →

Everness izgalom

Írta: Pőcz Adri 
Ma reggel, talán a tavaszi nagytakarítás utózöngéjeként elkezdtem kitakarítani a gépemet és kidobálni mindazt, ami már idejétmúlt. Főleg a fotókra érvényes ez, amelyek temérdek helyet képesek elfoglalni, és a nagy részük félresikerült kattintás vagy a 25. verziója ugyanannak az eseménynek, csak más szemszögből nézve. Szeretem kidobálni a felesleges felvételeket és csak az „esszenciát” megtartani.

A legutóbbi Evernessen fotósként is funkcionáltam az Integrál Akadémia sátraiban, ezért most a gépemen megtaláltam az összes múlt évi Everness fotót. És az érzés? ….. Idén is legyen Everness! Idén is legyen INTA sátor! Idén is akarok még ilyet! Folytatás →

Meglátni, hol tart a kliens és ahhoz alkalmazkodni – ez kulcsfontosságú készség

 

Bár a coaching és az orvosi gyógyítás között sok különbség van, mégis van egy analógia, ami nagyon könnyen szemlélteti a címben felvetett gondolatot. Ha egy orvos olyan gyógyszert ír fel a betegnek, amelyikre a beteg szervezete allergiás, a gyógyszer méreggé válik. A coachingban erre analógia az, ha a coach nem látja pontosan, melyik fejlődési szinten áll az ügyfél és így használja a legjobban működő eszközét, ami úgy sülhet el, hogy – mivel az ügyfél még “nem tart ott” – a pszichéje kiveti magából. Ha azon a szinten közelítjük meg az ügyfelet, ahol ő tart, bármelyik eszközünket ehhez tudjuk igazítani és ezáltal növelni a hatékonyságát. De ehhez látni kell az egész térképet, a fejlődési szinteket, amik felismerhetőek például a beszédből, abból, hogy az ügyfél milyen módon értelmezi a saját valóságát. Folytatás →

Gondolkozz színekben! A Spiráldinamika elmélete

 

Az általános tapasztalat az, hogy aki egyszer megismerte a Spiráldinamika színeit, szintjeit és a mögöttük meghúzódó szemléletet, az nehezen szabadul tőle. Jó értelemben. 🙂 Visszavonhatatlanul beépül az elméjébe a Spiráldinamika szintjein és színeiben való gondolkodás, megszaporodnak az “ez piros viselkedés”, “ez a zöld elakadása”, “ez egy egészséges kék” típusú mondatok és kijelentések.  De mi  a Spiráldinamika? A Spiráldinamika egy fejlődési szakaszelméleti modell elnevezése, mely az ember értékrendjét, és abból fakadó világnézetét írja le nyolc szinten. A világnézet kérdését azért nagyon érdekes vizsgálni, mert az eltérő világnézetek mentén ütköznek össze leggyakrabban emberek, csoportok és nemzetek, és a hasonló vagy elfogadó világnézetek mentén jön létre a kooperáció és a teremtés. A Spiráldinamika segítségével választ lehet találni arra, hogy miként lehet két teljesen szemben álló világnézetet összeegyeztetni, merre lehet fejleszteni egyéneket, csoportokat, szervezeteket, hogyan lehet különböző világnézeteket kooperációra bírni. Használják lokális és globális problémák megoldásában egyaránt.  Folytatás →

A világ szerint értelmezed magadat, vagy te adsz értelmet a világnak?

 

Milyen elvek mentén épül fel a szemléleted saját magadról és a világról, ami körbevesz? Lehet, hogy az idő nagy részében azt érzed, hogy a világ egy alapvetően ellenséges hely, amelyikben meg kell védened magadat. Az is lehet, hogy érzeted szerint vannak csoportok, akik nem ellenségesek, bennük meg lehet bízni, de a többiektől jobb távol tartani magunkat. Lehet, hogy szeretsz haladni az árral, vagy éppen úgy érzed, hogy valami nagyon forradalmit vagy hivatott megvalósítani. Hogy vagy az általános konvenciókhoz való igazodás terén? Gúsba kötnek a szabályok és normák, biztonságban érzed magadat tőlük vagy “felettük” állsz? Érdekes tény, hogy ezekre a kérdésekre különböző válaszokat adunk az életünk különböző szakaszaiban, bár mindegyik szakaszban meg vagyunk győződve arról, hogy helyesen gondolkodunk és érzünk. Akkor mégis mitől változik a szemléletünk? A logikus válasz az, hogy “mert változunk”. Pontosabban kifejezve, az én-érzetünk változik és fejlődik, és ez az én egyre fejlettebb, egyre szabadabb és egyre tágabb módon tud reagálni az őt körülvevő világra. Először azt várja, hogy a világ adjon értelmet az ő létezésének, majd a végén megfordul a felállás. De hogyan is történik ez a szemléletmódváltás?
Ezt a haladást térképezi fel az ego-fejlődési modell (az én fejlődése), amelyről már írtunk korábban is, és aminek most áttekintjük az egyes szintjeit. Meg tudod találni a rád legjellemzőbb viselkedés- és gondolkodásmódot? Folytatás →

Freud pszichoszexuális fejlődés elmélete

 

A szexualitás a legtöbb felnőtt gondolataiban a nemi szervekhez köthető szexuális élményt jelenti, amely kamaszkorban fejlődik ki, és a felnőttkoron át tart az időskorig. A lélektan szakemberei számára a szexualitás egyéni története korábban kezdődik, nevezetesen már néhány héttel a születés után. Ez a szexualitás még nem kötődik a nemi szervekhez, tehát ez esetben nem a közösülés vágyáról beszélünk, hanem a testi örömérzet jelenlevőségéről különféle élethelyzetekhez és testrészekhez kötve. Ezt az elméletet, amely a korai életszakaszok és a gyermekkor pszichoszexuális fejlődését írja le, Sigmund Freud dolgozta ki a huszadik század elején, és azóta is az egyik legpregnánsabb modell erre az időszakra. Folytatás →

Az egész életen át tartó fejlődés elmélete

 

A fejlődéslélektani modellek az élet egy fontos kérdésében való szakaszos fejlődésünket írják le. Ilyenek lehetnek a “Minek vagyok tudatában?”, “Hogyan látom a világot?”, “Mit helyes tennem és mit nem?” kérdések, amelyekre a pszichológiai és biológiai fejlődésünk során különböző válaszokat adunk.

Susanne Cook-Greuter, Harvardi kutató,  a ‘Ki vagyok én?’ kérdésre adott válaszainkat, tehát  a szelf (identitás) vagy ego fejlődését kutatja immár 35 éve. Kutatásai eredményeként alkotta meg az ego-fejlődési modellt, amelyben jól elkülöníthető 10 fejlődési szakaszt ír le. Minden szinten, tehát a fejlődés mindegyik szakaszában valahogyan értelmezzük a világot, jelentést adunk neki, és egy bizonyos módon viszonyulunk hozzá, ami nagymértékben meghatározza azt, hogy miben és hogyan tudunk sikeresek lenni. Ez a sajátos értelmezés befolyásolja, hogy egy adott fejlődési szakaszon: Folytatás →

Minden nép és kultúra ősei sámánok voltak

 

Ahogy az indiánok, úgy a magyar őseink is sámán hitvilágból érkeztek (jelenlegi szibériai sámánság a rokon). Az az igazság, hogy minden nép és kultúra ősei sámánok voltak a Földön, nemcsak a magyaroké, ugyanis mindenki egykor törzsi nép volt, és a spiritualitás sámánikus módozata a törzsi létmódhoz tartozott. Folytatás →